Az adóhatóság sorozatosan megtagadja az áfa levonását a cégektől

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság egymásután tagadja meg az általános forgalmi adó (áfa) levonását a vállalkozásoktól az eladónál megállapított szabálytalanságra hivatkozva olyan esetekben is, amelyekben a számla kibocsátója megfizette az áfát. Ez szembe megy az Európai Bíróság egy hónappal ezelőtt hozott ítéletével - hangsúlyozzák a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők. A sértett adózók végső esetben akár a magyar államot is beperelhetik, ha a bíróságok és a Kúria sem hajlandóak alkalmazni az európai uniós jogot.

Nem kíván letérni az adóhatóság a kitaposott útról, sorra hozza határozatait, amelyekben mondvacsinált okokra hivatkozva fosztja meg a vállalkozásokat áfalevonási joguktól - állítja tapasztalatai alapján Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője, amit a következő esettel támaszt alá:

Egy mezőgazdasági termelő egy kereskedőn keresztül értékesítette a gabonáját, amit azonban nem a kereskedő, hanem a tőle vásárló vevő szállított el. A NAV nemrégiben hozott határozatában hiteltelennek minősítette a termelőnek a kereskedő részére kiállított számláját arra hivatkozva, hogy kettőjük között nem történt szállítás. Emiatt a kereskedőnél adóhiányként állapította meg a levont áfát annak ellenére, hogy annak összegét a termelő és a kereskedő is megfizette.

Vagyis az adóhatóság a termelő által kibocsátott számlát hitelesnek minősítette akkor, amikor fizetendő áfáról volt szó, és fiktívnek, amikor levonhatóról. Ez azt jelenti, hogy kétszeres (halmozott) áfabevételhez jut a költségvetés, ami ellentétes az uniós áfa- (hozzáadottérték-adó) irányelvvel - vélekedik az adószakértő. Ráadásul (a nem létező) adóeltitkolásra hivatkozva 50 százalékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapított az adóhatóság. Angyal József meggyőződése, hogy azokban az esetekben, amikor a számla kibocsátója megfizeti a forgalmi adót, fel sem merülhet az áfacsalás, így nem korlátozhatja az adólevonási jogot az adóhatóság.