adozona.hu
Változik az alanyi áfamentesség összeghatára – kinek éri meg választani, és kinek nem?
//adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Alanyi_afamentesseg_kinek_eri_meg_kinek_nem_S5KR4P
Változik az alanyi áfamentesség összeghatára – kinek éri meg választani, és kinek nem?
A belföldi alanyi áfamentesség alkalmazásának éves felső összeghatára az idei 18 millióról 2026. január 1-jétől 20 millió forintra emelkedik, majd ha minden az elfogadott menetrend szerint alakul, akkor 2027-től és 2028-tól további 2-2 millió forinttal növekedik.
Az intézkedéshez – mondhatni immár szokásosan – az az átmeneti szabály társul, hogy ha valaki azért vesztette el az alanyi áfamentességet, mert a felső összeghatárt túllépte, de az nem haladta meg a jövő évre érvényest, az az egyébkénti korlátozástól eltérően ismételten élhet a választás jogával. Ha tehát idén túllépi a 18 millió forintot, de az nem haladja meg a 2 millió forintot, akkor nem kell várnia 2 évet, hanem 2026-tól újból alanyi áfamentes lehet, és ez a forgatókönyv – értelemszerűen a szükséges változtatásokkal – irányadó a 2027. és a 2028. évre is.
Az alanyi áfamentesség átmeneti megszűnésének elkerülésére megoldás lehet az ügyleti teljesítés átütemezése a következő évre, és ha ez finanszírozási nehézséget okoz, akkor annak áthidalására az előleg alkalmazása, mert a későbbi teljesítés ellenértékébe beszámítható vagyoni előnyt, azaz az előleget annak juttatásakor még nem kell beszámítani a felső összeghatárba.
A felső korlát miatti éves göngyölítéses összegzést, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2. § a) pontja szerinti alkalmazási hatálya alá tartozó ügylet egyébként tárgya szerint adóköteles lenne, nettó, azaz áfa nélküli ellenértéken/adóalapon kell tenni.
Továbbra is vannak, lesznek olyan ügyleti ellenértékek, amelyeket a felső összeghatár számításánál eleve figyelmen kívül hagyni, ezeket az Áfa tv. a 188. § (3) bekezdésben tételes felsorolással határozza meg, köre a jelenlegihez képest 2026-ra nem változik.
A felső korlát teljes összegének kimerítése azon belföldön székhellyel, székhely hiányában lakóhellyel rendelkező számára adott, akinek (amelynek) áfaalanyisága (értve ez alatt: belföldi nyilvántartásba vételét) legalább a naptári év első napjától kezdve fennáll. Ez a megállapítás érvényes egyébként arra is, aki tevékenységét szünetelteti. Annál viszont, aki (amely) – az előzőek értelmében – évközben válik áfaalannyá, a felső korlátot időarányosan kell figyelembe venni, annak a hányadosnak az alapulvételével, melynek számlálójában a belföldi nyilvántartásba vételtől az év végéig terjedő napok száma szerepel, nevezőjében pedig az év összes napja.
OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:
• kinek jó, érdemes alanyi áfamentességet választani,
• milyen „ára” van a választásnak,
• mikor nem járhat el mégsem az egyébként alanyi áfamentes ilyen minőségében,
• kinek nem érdemes, nem célszerű – akár átmenetileg, akár tartósan – alanyi áfamentességet választani.
Hozzászólások (0)