9 találat a(z) áfaalanyiság cimkére

Mi a teendő? Kérdés

Megjelent! Ingatlanügyletek adózása, számvitele Cikk

Az ingatlanügyletek sosem egyszerűek, mindegy, hogy éppen az eladói vagy a vevői, bérbeadói vagy bérlő oldalon állunk. Az illeték, az áfa, a társasági adó és az szja szabályai számos kérdést felvetnek egy-egy ügylet megítélésekor, és akkor még a számviteli szabályokról szó sem esett. Jelen kiadványunkban ezeket a kérdéseket igyekszünk összefoglalni.

Őstermelők és az áfa 2021. Kérdés

Családi gazdaság áfaalanyisága Kérdés

12 millió forint: alanyi adómentesség vagy bevételi összeghatár? Cikk

2019-ben alakult katás, alanyi mentes betéti társaság kisadózói mulasztás miatt 2020-ban átkerült a társasági adó hatálya alá. Megőrzi alanyi áfamentes státuszát a tao alatt a társaság, illetve a 12 millió forintos értékhatárt hogyan kell értelmezni és figyelembe venni? Olvasói kérdésre Kocsis Zoltán közgazdász (Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda) válaszolt.

Fennáll-e az áfaalanyiság? – a Kúria döntése Cikk

Az áfaalanyiság megállapítására vonatkozóan beszerzett bizonyítékokat a bíróságnak okszerűen kell értékelnie – mondta ki a Kúria.

Áfaalanyiság Kérdés

Alanyi mentes egyéni vállalkozó november hónapban szolgáltatást nyújt, ki is számlázza, a kiegyenlítés viszont csak 2017 évben fog megtörténni - a novemberben kiszámlázott összeggel elérné a 6 millió forint alanyi mentes határt. Kérdésem, a 2017-ben befolyó bevételt áfaalanyiság szempontjából melyik évben kell figyelembe venni? Köszönettel

Műtárgy adásvétel magyar áfa megítélése két külföldi társaság között Kérdés

Két külföldi (nem EU-s) jogi személyiségű társaság termékre (műtárgy) vonatkozóan adásvételi szerződést kötnek. Az adásvételi szerződést a két külföldi jogi személy az EU egyik tagállamában köti meg. A műtárgyak az adásvételi szerződés időpontjában tulajdonjogot váltanak. A műtárgyak helye az adásvétel időpontjában nem ismert, azonban a vevő a szerződéskötéskor a szerződésben kiköti, hogy a műtárgyakat az eladó köteles X napon belül Budapestre szállítani, mégpedig oly módon, hogy azok egy EU-s országból érkezzenek Magyarországra vagy amennyiben esetleg nem EU-s országból érkeznek, akkor az eladó köteles azokat vám (áfa) kezeltetni, és annak minden költségét fedezni. A műtárgyakhoz számla nem tartozik. Kérdés, hogy a külföldi jogi személyiséggel rendelkező vevőnek, aki a műtárgyakat Magyarországon veszi át, be kell-e jelentkeznie az áfa hatálya alá? Van-e különbség akkor, ha EU-ból jön a műtárgy, illetve, ha EU-n kívülről? Ha – valamely esetben – be kell jelentkeznie, és fordított áfa felszámítási kötelezettsége keletkezik, akkor levonhatja-e ezt az áfát? (Mi a feltétele a levonásnak? ) A műtárgyakat a külföldi vevő (aki Magyarországon vette át a műtárgyakat) egy szintén nem magyar illetőségű társaságnak kívánja eladni, amely vevő a műtárgyakat Magyarországról ki fogja szállítani. Ezen értékesítésnek van-e magyar áfa relevanciája? Segítségüket köszönöm!

NGM a kata évközi választásáról: "semmilyen meglepetést nem okozhat" Cikk

A kisadózók tételes adójának (kata) évközi választása és az alanyi adómentesség kapcsolatával foglalkozó, egyik országos napilapban megjelent cikkben kifejtettek azt a látszatot keltik, mintha a katára való évközi áttérés eredményezne - ráadásul valamifajta meglepetésként - áfaalanyiságot a már korábban is gazdasági tevékenységet folytató adózóknál - olvasható az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.