Áfatörvényben alkalmazott árfolyamok – ezekre kell figyelni

Megosztás Tetszik

Az áfatörvény számos átváltási árfolyamot ismer annak függvényében, hogy milyen ügyletről van szó.

Az adóalanyok a kereskedelmi lehetőségek kibővülése miatt nem feltétlenül csak belföldi értelemben vett ügyleteket bonyolíthatnak le, részt vehetnek közösségi, közösségen kívüli, úgynevezett harmadik országos ügyletekben is. Ez azt jelenti, hogy a partnerek részére kiállított vagy a partnerektől érkező számlák összege nem fog forintos összeget tartalmazni.

A fentiek mellett egyébként belföldi ügyletekben is szabad a forinttól eltérő pénznem használata. Azonban az áfatörvény 80. § (1) bekezdés értelmében a külföldi pénznemben kifejezett belföldi és közösségi ügyletekről, valamint ugyanezen törvény 81. § alapján a közösségen kívüli ügyletekről készült áfabevallást/adatszolgáltatást forintban kell teljesíteni.

Az alkalmazott árfolyamokról tudni kell, hogy az áfatörvény számos átváltási árfolyamot ismer annak függvényében, hogy milyen ügyletről van szó. Mielőtt ügylettípusonként vizsgálnánk az alkalmazott árfolyamokat, nézzük meg, hogy hitelintézet szempontjából mik vehetők figyelembe! Ezt az áfatörvény 80. § (2) bekezdés tartalmazza.

Egyrészről átváltási árfolyamként lehet használni a beföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézetnél eladási árként jegyzett árfolyamot, másrészről vagy a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett árfolyamot. Itt az áfatörvény 80. § (4) bekezdése köti az adóalanyt két évig a választásához, attól eltérni nem lehet.

Választástól függetlenül, ha olyan pénznemről kell átváltani forintra, amire nincs forintos jegyzés, akkor az EKB által jegyzett legutolsó árfolyamot kell használni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket az árfolyamok ügyletek szerinti alkalmazásáról!