hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfalevonás, ha előlegfizetés ellenére sem teljesít az eladó, szolgáltató

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász
1

Többször felmerült kérdésként, hogyan kell eljárnia egy számla befogadójának, ha a számlakibocsátás ellenére nem valósult meg az adott ügyet, vagy a szolgáltatást nyújtó/terméket értékesítő fél nem a szerződésnek megfelelően járt el az ügylet teljesítése során. Még bonyolultabb kérdés, hogy hogyan kell eljárni, ha előlegfizetés ellenére nem valósul meg a teljesítés.

Hasonlóan a többi jogszabályhoz, az áfatörvény is alapvetően azt a koncepciót követi, hogy az adóalanyok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járnak el, és ezen jogszabálykövető eljárásra állapítja meg az áfakezelés szabályait. Ha egy teljesítés meghiúsul, vagy nem a megállapodásban foglaltak szerint valósul meg, akkor a teljesítésre kötelezett fél helyesbíti a számláját. Ha nem történt teljesítés, sztornó számlát állít ki, ha pedig a felek a nem szerződésszerű teljesítésre hivatkozva módosítják az ügylet ellenértékét, akkor az adóalap csökkenéséről számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kibocsátani.

Természetesen a számlával egy tekintet alá eső okiratnak megfelel a helyesbítő számla kiállítása, vagy akár a sztornó számla és új számla kiállítása is (fontos figyelni az adatszolgáltatási kötelezettségre, hogy a korrekciós számlákat sorszámuk szerint is össze lehessen kapcsolni az eredeti ügyletről kiállított számlával).

Az ilyen eljárás kezelése egyértelmű: a teljesítésre kötelezett fél csökkenti az adó alapját, emellett az adófizetési kötelezettségét (amennyiben az ügylet az általános szabályok alá esett) az áfatörvény 153/B paragrafusának (1) bekezdése szerint, amely kimondja, hogy

abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.

A vevőre vonatkozó előírások szintén egyértelműek a jogszabály 153/C paragrafus (1) bekezdése szerint, amely kimondja, hogy

abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.

Azaz leegyszerűsítve, a korrekció hatását mindkét fél önellenőrzés nélkül az adott időszakban számolhatja el, a teljesítésre kötelezett fél fizetendő adót csökkentő tételként, a korrekciós számla befogadója pedig a fizetendő adót növelő tételként veszi figyelembe ugyanezt az összeget.

Mi történik viszont akkor, ha a teljesítésre kötelezett fél nem korrigálja a bizonylatot (például azért mert vita merült fel a felek között a teljesítést illetően)?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja a választ a kérdésre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A magyar áfa törvény ezer sebből vérzik, ezt pont a szerző tudhatja a legjobban. Ha az áfa törvény egy ház lenne, akkor abban folyamatosan fel-fellobbannának a lángok. Tavaly két szoba is égett, a Pénzügyminisztérium meg úgy tett, mintha minden rendben lenne, miközben a helyzet azzal fenyegetett, hogy leég a ház (értsd: EU kötelezettségszegési eljárás). Aztán visszamenőleges hatállyal módosították a 137.§-t, de a 87.§-t már nem módosították visszamenőleges hatállyal, hiszen azzal egy éven belül duplán kellett volna a saját korábbi álláspontjukat meghazudtolni. Ezt pedig a Pénzügyminisztériumban se szeretik.

Szóval most a Pénzügyminisztérium egy korábbi alkalmazottja úgy gondolta, hogy beszól, mert micsoda dolog, hogy akkoriban ki lett felejtve a sztornózás és az előleg részletes szabályozása - főleg a teljesítés meghiúsulásának esetére.

Értem én. Odakintről mindenki okosabb.
Én meg pláne, aki sosem volt "odabenn", hiába hívták.

Szóval: az előleg a gazdasági esemény létén áll, vagy bukik. A termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás hiányában az átadott (jóváírt) pénzeszköz esetén nem áll fenn a teljesítés. Így a 153/C.§ nem játszik, hanem önellenőrzés van, eredeti időponttal, mind a számlakibocsátónál és az adóalany befogadónál is, ha utóbbi élt a levonási jogával.

Az előleg levonási joga a későbbi teljesítés hiányában nem jár, a teljesítés hiányát pedig már előzetesen is lehet vizsgálni. Ha a számlabefogadónak ésszerűen tudhatta, hogy bizonytalan a teljesítés, akkor már a levonási jog nem jár az előleg megfizetésekor (se). Ezt az Európai Unió Bírósága is kimondta a C‑660/16. és C‑661/16. sz. egyesített ügyekben.

Én csak reménykedni tudok, hogy a NAV az XML adatszolgáltatást az előlegek rendszerszintű és pontos követésére is használja (majd egyszer, talán nem 2050 táján).

Ha az ilyen bizonytalan előlegszámla befogadója nem hajlandó eredeti időponttal önellenőrizni, akkor hamisan hivatkozik a levonási jogra, ami adóhiányt, bírságot és pótlékot eredményezhet, de akár bűncselekmény gyanúja is felmerülhet. A számlakibocsátó esetében pedig a józan ész és a gazdaságosság dönti el, hogy mikor sztornóz és kéri vissza annak az előlegnek az áfáját, amelyik mögött nem lesz teljesítés.

Mindenkinek további jó olvasgatást és sikeres oltakozást kívánok!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft. tag személyes közreműködés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Személyszállító vállalkozás – sofőr alvállalkozó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Orvosok bértámogatása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close