Adócsalási ügybe keveredhet, ha nem figyel üzleti partnereire!

Megosztás Tetszik

Március végén különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalást lepleztek le az adóellenőrök, a pénzügyi nyomozókkal együttműködve. A történtek tanulsága: ha az Ön cégének még nincs „üzleti ellenőrzési eljárás szabályzata”, könnyen adócsalási ügybe keveredhet!

A szóban forgó ügy főszereplői két, Bács-Kiskun megyei raktáráruház és egy – tizenöt gazdasági társaságból álló – bűnszövetkezetet irányító „üzletember”.

A céghalmozó férfiú a raktáráruházak megbízásából ismert márkájú táblás csokoládét, szaloncukrot és más – az adóhatóság tájékoztatójában használt kifejezéssel élve – népszerű édességet vásárolt az Európai Unió más tagállamaiból, mintegy hatmilliárd forint értékben. Az édes rakományt a valóságban a két raktáráruházba, papíron, azaz a kiállított számlák szerint pedig a csokimaffia cégeihez szállították.

A hálózatban egymásnak számlázó fiktív vevők és eladók– azaz a pénzügyi nyomozók szerint a „bukócégek”– nem csupán az áru uniós eredetéről feledkeztek meg, de az áfa fizetéséről is.

A sorozatos számlázásnak köszönhetően már „belföldinek látszó” áru levonható áfáját viszont nem felejtették el. (Ebből is látszik, hogy igazuk van azoknak, akik szerint a csoki jót tesz a memóriának.)

A szaloncukor hadműveletet szerényen a háttérből irányító úr – névleg nem volt tulajdonosa az érintett cégek egyikének sem –, természetesen nem honfiúi buzgalomból igyekezett a hatalmas mennyiségű édességet magyar termékként feltüntetni.

Az áfatörvény vonatkozó szabályai szerint a Közösség más tagállamából beszerzett árut terhelő áfát belföldön, a magyar szabályok szerinti mértékkel számítva kell a terméket elsőként belföldön forgalomba hozó cégnek megfizetnie.

Az első cégnek az árunak az áfatörvény 80. §-ában részletezettek szerint forintra átszámított értéke alapján megállapított áfát fizetendő adóként be kellett volna vallania úgy, hogy az adót ugyanezen időszakban levonható adóként is feltünteti. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag e pontnál még „nullszaldós” az ügylet.

Ugyanakkor a következő vevő számára értékesített áru utáni áfát – amit ez a vevő már levonható adóként számolhatott el - meg kellett volna fizetniük. Erről az apróságról a vázolt esetben nagyvonalúan megfeledkeztek.

A több, mint tucatszor gazdát cserélt nyalánkságok végül – az időközben minden bizonnyal szépen „meghízott” - levonható adóval együtt a lánc utolsó tagjánál, majd - az adóhatóság szerint „igen kedvező árú termékként” - a két raktáráruházban kötöttek ki.

Ez utóbbiak az olcsón beszerzett árut csekély haszonnal, és így a fizetendő áfát „optimalizálva” ténylegesen túladtak az árukészleten – látszatra teljes mértékben szabályosan, számlával, szállítólevéllel igazoltan igazolva a beszerzést.

Az ügy résztvevői akár 20 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak, ráadásul a láncolat által gondosan visszaigényelt áfa elköltésében is megakadályozták őket a szemfüles pénzügyőrök.

Mindannyian megérték a pénzüket, mondhatjuk. Viszont előfordulhat, hogy a sorban utolsó vevőnek semmi köze a csaláshoz, mégis veszély fenyegeti az adólevonási jogát, ha fény derül a többiek üzelmeire.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miként minősíti az ilyen ügyletek szereplőit a NAV, és mit mond az Európai Bíróság!