Áfa-visszaigénylés: csalások és ellenőrzések

Megosztás Tetszik

Visszatér a Draskovics-éra az áfaellenőrzések terén – kis túlzással ide vezethet az Európai Bíróság döntése, amelyben az uniós irányelvvel ellentétesnek minősített egy a visszatérítéseket kordában tartani hivatott magyar szabályt.

Széles kaput nyit a csalásokra – egyes szakemberek egyenesen így fogalmaznak az Európai Bíróság július 28-i döntése kapcsán. Az Európai Bíróság azokat a azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek szerint csak a pénzügyileg rendezett (vagyis tényleges kifizetett) beszerzésekhez kapcsolódó áfa igényelhető vissza akkor, ha a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő adó mértékét, vagyis az adóalany nemhogy nem fizet be adót az adott időszakra, hanem valamekkora összeget visszakér az államkasszából. Azzal, hogy ez a korlátozás kikerül a magyar áfatörvényből, ismét lehetőség nyílik a legegyszerűbb áfacsalási módszer alkalmazására: arra, hogy egy adózó ki nem fizetett, netán fiktív beszerzések után igényeljen vissza adót - írja a Napi Gazdaság.

A lap azt írja: közel 30 ezer havi bevallónál merül fel ilyen visszatérítési igény, ez mintegy 146 milliárd forintot érint. A mintegy 20 ezer negyedéves bevalló szűk 90 milliárd forintnyi visszatérítési igényt „képvisel”, a nyolcezer éves bevallónál néhány milliárdról lehet szó.