Változott az ügyvezető a cégben: mikor kell bejelenteni a NAV-nak?

Megosztás Tetszik

Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Egyszemélyes kft. 2011. 04. 01-től munkaviszonyban alkalmaz egy kereskedelmi igazgatót. 2013 decemberében a tulajdonos-ügyvezető és a kereskedelmi igazgató közösen megállapodtak abban, hogy a társaság a kereskedelmi igazgatót – munkaviszonya változatlan fenntartásával, annak módosításával – ügyvezetőként alkalmazza tovább.

Ennek megfelelően 2013. 12. 13-án az alapító okirat módosult, amit 2014. 01. 14-én, de 2013. 12. 13-ától hatályos dátummal a cégbíróság bejegyzett. A cégbíróság változásbejegyző végzése 2014. 01. 17-én érkezett meg a társasághoz, amely alapján a változást (a FEOR szám módosítása) 2014. 01. 18-án, de 2013. 12. 13-ai változás hatálydátummal bejelentette a kft. a NAV-nak a 14T1041-es nyomtatványon.

A NAV ellenőrzést végzett a társaságnál, és megállapította, hogy az adózónak az Art. 23. paragrafusának (1) bekezdése alapján a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül (tehát 2013. december 28-áig) kellett volna teljesítenie, így mulasztási bírság kiszabását helyezte kilátásba.

Mi a helyes eljárás a változás bejelentésére, azaz honnan számítódik a 15 nap: az alapító okirat keltétől, vagy a változás cégjegyzékbe történt bejegyzésétől? – kérdezte olvasónk.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. paragrafus (4) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. paragrafusának b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A paragrafusa szerinti kötelezettet is] – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a foglalkoztatott biztosított

– családi és utónevét,
– adóazonosító jelét,
– születési idejét,
– biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését,
– a biztosítása szünetelésének időtartamát,
– a heti munkaidejét,
– a FEOR-számát,
– a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá
– az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.

Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 10. paragrafusának (2) bekezdése szerint a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A fentiek értelmében tehát az ügyvezető biztosítási jogviszonyának keletkezése nem a társaság cégbírósági bejegyzésétől, hanem a vezető tisztségviselői jogviszony kezdetétől függ, így a társaság ennek megfelelően köteles eleget tenni a (változás)bejelentésre irányuló kötelezettségének.