Téves könyvelés évekig? Így hozható helyre

Megosztás Tetszik

Mit tehetünk, ha a már közzétett beszámolóban évekkel később számviteli hibát fedezünk fel? Szakértőnk, Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő, a Corvin-Alkusz Kft. szakembere válaszol az olvasói kérdésre.

A kérdés konkrétan így szólt: "A 2016. évi leltár- és beszámoló-készítés során találtuk meg, hogy a 2012. évben a követelések között szereplő óvadék összegéből tévesen ráfordításként 505 ezer forint átkönyvelésre került. Így a mérlegben, illetve a főkönyvi számlán szereplő óvadék összege kevesebb a partnernél nyilvántartott összegnél. Náluk 790 ezer forint, nálunk 317 ezer forint (az övék a jó). Az idei évben visszautalnak majd ~400 ezer forintot. A beszámoló helyessége érdekében mit tehetünk, illetve mi lenne a helyes megoldás?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésben rögzítettekből számos részletinformáció nem derül ki, így általánosságban lehet válaszolni a fenti kérdésekre.

A közzétett beszámoló elfogadását követően a beszámolóban a számviteli törvény definíciójának megfelelő hibát fedeztek fel, így az ilyen okból hibás beszámolót kicserélni nem lehet, az abban szereplő hibát a számviteli törvény ellenőrzésre, önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint lehet csak javítani.

Ebből következően tehát a beszámolóban szereplő, lezárt üzleti év(ek)et érintő adatok javítására csak a hibafeltárás üzleti évének beszámolójában kerülhet sor, a javítás módjánál figyelembe véve azt, hogy a hiba a vállalkozás számviteli politikája szerint jelentősnek vagy nem jelentősnek minősül. Ettől függ ugyanis a hibajavítás bemutatása a hibafeltárás évének beszámolójában.

Amennyiben a hiba nem jelentős, akkor azt tárgyévi tételként kell elszámolni a kapcsolódó adóalap-korrekció alkalmazásával.

Ha a hiba jelentős, akkor a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopában kiemelve a hibás adatokat, az eredményre ható tételeket az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerint vizsgálniuk kell tehát a következőket:

“3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt.

Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát.”

Azaz az ön által ismertetett helyzet alapján, amennyiben a hiba nem jelentős, a 2012-re vonatkozóan feltárt hibákat és jogkövetkezményeit a tárgyévre, azaz 2016-ra (ha mérlegkészítésig felmerült) kell könyvelni.

Amennyiben a hiba jelentős, jöhet a három oszlopos beszámoló, tehát a hibát és társasági adó-hatását 2012-re kell feltüntetni oly módon, hogy a közbenső oszlopban kell szerepeltetni ezeknek a hatásait.

Az előző évi hibás közzétett beszámoló adatai szerepelnek az egyik oszlopban (2015), a középső oszlop tartalmazza a 2012-es hibahatásokat és 2016-os a helyes értékeket.

Könyveléstechnikailag nyilván az eredménytartalékban csapódnak le, illetve az eszközök és kötelezettségek értékében. 2012-re visszakönyvelni nem szükséges.