hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ne kérjen cégnévre számlát el nem számolható kiadásokról, adóellenőrzést kockáztat!

  • Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő
5

Miután az adóhatóság a számlaadat-szolgáltatás alapján fogja elkészíteni az e-Áfa tervezetet, sokakat izgat a kérdés: mit lehet tenni azokkal a számlákkal, amelyeket cég nevére állítottak ki, azonban a kiadás nem a vállalkozás érdekében merült fel. S mi van, ha netán nem is értesül ezekről a vállalkozás? A kérdés tisztázásáért az adóhatósághoz fordultunk.

Nagy port kavartunk nemrégiben egy olvasói kérdésre adott válaszunkkal, amely arra irányult, hogy mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyeken céges és magánhasználatra vásárolt termék is van.

Fontos intelem: ne kérjen cégnévre számlát magánhasználatra vásárolt dolgokról!

Az adóhatóság kérdéseinkre adott válaszában először felhívta a figyelmet a releváns számviteli fogalmakra, szabályokra.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 165. paragrafusának (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. E jogszabályhely azt is előírja, hogy a gazdasági műveletek, események folyamatát tükröző összes szabályszerűen kiállított bizonylat adatait rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban. A Sztv. 15. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített számviteli alapelv (a teljesség elve) szerint ugyanis a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.  

Lényeges kiemelni, hogy az Sztv. 165. paragrafusának (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő, és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

Továbbá a Sztv. 166. paragrafusának (1)–(2) bekezdései értelmében számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a NAV válaszát arra a kérdésre, hogyan érdemes eljárni abban az esetben, ha a számla a vállalkozás nevére szól, azt a társaság ki is fizette, de a kiadás nem a tevékenység érdekében merült fel, a hibát még könyvelés előtt észleli a cég, vagy ha csak később fedezi fel, illetve, ha az adóhatóság tervezetéből értesül a vállalkozás arról, hogy valaki számlát kért a cég nevére!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (5)

A ÁFA bevallás M-es lapján csak azokról a számlákról kell adatot szolgáltatni, amelyek alapján az időszakban levonási jogot gyakoroltunk. Azokat a befogadott és könyvelt számlákat ez alapján nem is látja a NAV, amelyeknél az ÁFA levonás nem lett érvényesítve pl.: parkolás, garázs/parkolóhely bérlés, étel-ital, üzemanyag stb.

Ruszin Zsolt

Vihar a biliben.

A NAV egyáltalán nem fog ellenőrzést indítani, ha egy adózó nem érvényesíti az áfa levonási jogát egy nevére (adószámára) kiállított számla esetén.

Az áfa bevallás-tervezet - ahogy azt nagy nehezen elárulták nekem - nemcsakhogy jelentősen késik, de egyáltalán nem fog élesedni. Majd talán 2024 táján.

Ha valaki számlát kér a cég nevére, de az nem kerül be a cég könyveibe, ilyen esetben inkorrekt ha az adóhatáság kockázatként értékkeli.

NAV adatbázisából bárki megtudhatja a cég adószámát és nevét; az eladó nem köelezhető annak elbírálására, hogy a vevője jogszerűen kér-e számlát az adott cégre. Lehet az egy megbízott külsős fél, aki elszámol az adott céggel, lehet egy kirúgott dolgozó, aki így akar bosszzút állni, lehet felhatalmazott dolgozó vagy éppen cégképviseletre felhatalmazott.

Továbbá:
mi a helyzet, ha a cég az adott számlát még nem fogadta el, pl. alaki hiba miatt? Vagy ad dolgozó az adott adóhónapban még nem nyújtotta be a számlát megtérítésre? Nagyvállalatok esetében a számla kiállítása és annak bekönyvelése között hosszabb idő is eltelhet (ÁFA tv: akát 5 év!). Az eltérés nem kockázat, hanem technikai szükségszerűség. Ebben a körben NAV tervezet csak plusz nyűg, nem segítség!

Rocky72

Pontosan. Számtalan oka lehet, hogy számlát állítanak ki, és az mégsem kerül elszámolásra a "vevőnél".
Nyilván megalapozott egy ellenőrzés, ha mondjuk műszaki cikkeket árusító cég kap pármilliós számlát tévékről, mosógépekről, egyéb műszaki cikkekről, mert ott jogosan merül föl az a feltételezés, hogy ezeket számla nélkül kívánják értékesíteni.
Teljesen természetes viszont, ha kisebb összegű számlákkal történik ilyen, pláne, ha azok nem a vállalkozás által értékesített termékekről szólnak, hanem egyéb termékekről, esetleg szolgáltatásokról.
A fent említet "inkább kérünk mindenről számlát, majd eldöntjük, elszámolható-e" eseten kívül vannak még továbbiak.
Néhány példa:
- Kisebb cégeknél gyakori, hogy nincs központilag irodaszer beszerzés, ha kell a dolgozónak valami, megveszi, és leadja a számlát. Tegyük fel vásárol pl. néhány tollat, de elfelejti leadni a számlát, vagy elkeveri valahol, de ezért nem megy már vissza, hogy kérjen számlamásolatot, inkább benyeli az összeget.
- Az állandó lakhelyétől távol dolgozó alkalmazottnak hétközben is haza kell utaznia valamiért, kér számlát a jegyről, aztán kiderül, hogy heti egy hazautazást fizet csak a cég, így azt nem tudja elszámolni. A számla megy a kukába.
- A(az esetlegesen csak volt) dolgozó tudja, hogy a cég kedvezményt kap valahol (pl. egy papír-írószer bolt 15% kedvezményt ad nekik, mert ott szerzik be a szükséges írószereket), ezért a saját vásárlása alkalmával (pl. a tanév elején a gyereke iskolai eszközeinek vásárlásakor) is a cég nevére kér számlát, amit persze nem ad le.

Egy további - számomra eléggé meglepő - eset pedig: A korábbi munkahelyemen az irodaház minden szintjén, minden konyhájában volt ugyan kávéautomata, amiből a dolgozók ingyen jutottak kávéhoz, de sokan nem szerették azt a kávét, és amikor a kapszulás gépek elkezdtek terjedni, elérték, hogy a konyhákba kerüljön ilyen is. Ezekhez a cég nem vásárol kapszulát, azt mindenkinek magának kell beszereznie, ha ilyet szeretne inni. Az egyik kolléga említette, hogy amikor vett pár doboz kapszulát, akkor rákérdeztek, hogy melyik cégnél dolgozik, hová lesz a kapszula. (Nem vagyok otthon ezen a téren, de azt hiszem, a cégekhez kihelyezett gépek nem csak annyiban különböznek az otthonitól, hogy strapabíróbbak, de mintha másfajta kapszula is lenne jó azokba. Innen lehetett egyértelmű, hogy nem a saját háztartásba vásárol.) Mondta a cégnevet, és már állították is ki a számlát, bár a kolléga ezt nem kérte. Nem kis cég, összesen 30-35 kávégépről van szó, és párszáz ember vette rendszeresen a kapszulákat, amiről ezek szerint mindig számla készült a cég nevére. Feltételezem, a statisztika miatt számlázzák le akkor is, ha nem kér számlát valaki, hogy lássák, hol mekkora a fogyasztás. (Persze lehet, hogy a számlaadat-szolgáltatás bevezetése óta erről leszokott a forgalmazó. Ez már 4-5 éves sztori.)

Még az is elképzelhető, hogy ha ez alapján a NAV gyakran ellenőrizne, hogy valaki a konkurens cég nevére kérne rendszeresen számlát, hogy ezzel törjön borsot az orra alá.

Korábban esélye sem volt egy vállalkozásnak, hogy értesüljön róla, ha a nevére számlát állítottak ki. Most már legalább ez a lehetőség adott, amióta lekérdezhető, sőt mindenképpen szembesülni fognak vele, amikor már a tervezetet a NAV elkészíti, az más kérdés, hogy tud-e vele kezdeni majd valamit.

mindflux

A NAV csak magával szúr ki, ha egy-egy ilyen eltérés miatt ellenőrzésekre adja a fejét. Mennyire várható el az ügyvezetőtől, vagy még inkább egy ügyintézőtől, hogy kiigazodjon az adótörvényekben annyira, hogy vásárláskor tudja azt, hogy vajon lesz-e külön adóvonzata valaminek, ha azt cégnévre veszi. Én is könyvelőként azt szoktam javasolni, hogy ha a cég valamiben nem biztos, hogy adómentesen elszámolható, akkor inkább kérjen számlát, aztán ha én is látom, hogy mi van a számlán, illetve utólag megkonzultáljuk a körülményeket, és ezek alapján együttesen úgy döntünk, hogy érdemes céges költségként elszámolni, akkor megszületik az a döntés, hogy ezt valóban a cég finanszírozza, ha pedig az a döntés, hogy ezt a cég inkább nem vállalná be, akkor legfeljebb nem tesszük be a könyvelésbe.
A gyakorlat és a praktikum sajnos más, mint az elmélet, ezt a jogszabályok nehezen tudják lekövetni, de amíg ez eseti, és nem okoz adóhiányt a költségvetésben, valamint nem ad lehetőséget visszaélésre, nem gondolnám, hogy foglalkozni kellene vele.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Zrt. nyomdai részvényeinek eladása

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Elhunyt taggal szembeni követelés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs