Munkavállaló későn leadott orvosi igazolása. Hogyan kell lepapírozni?

  • adozona.hu

Kell-e utólag módosítani a bérszámfejtést és a bevallást, ha a munkavállaló hiányzásáról késve hoz orvosi igazolást? Olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Építőipari cégben dolgozó alkalmazottaink esetében többször előfordult, hogy a dolgozó nem jelent meg a munkahelyen munkaidőben, esetleg több napig is távol volt. Telefonon nem volt elérhető, aztán egyszer csak újra munkába állt. Ilyen esetben előfordult, hogy orvosi igazolást hozott a hiányzásról, vagy annak egy részéről. Sajnos néha az igazolást már a havi bérszámfejtés, esetenként a havi járulékbevallás beadása után adta le. A hiányzásról a bérszámfejtő kolléga nem mindig kapott értesítést, ilyenkor munkavégzést számfejtett. Ha kapott építésvezető kollégától értesítést az adott dolgozó hiányzásáról, de orvosi igazolást nem, akkor vagy fizetett, vagy fizetés nélküli szabadságot számfejtett, a vezetői utasításnak megfelelően. Ha a bérszámfejtés, bérfizetés napja, illetve a járulékbevallás napja után mégiscsak érkezik egy orvosi igazolás előző havi betegállományról, kell-e módosítani a számfejtést és a bevallást?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaügyi gyakorlatban sajnos előfordul az az eset, hogy a munkavállaló munkaidőben nem jelenik meg a munkahelyén, akár több egymást követő napon sem. Előfordul, hogy a hiányzás okáról a munkáltató nem kap azonnali tájékoztatást, a dolgozó telefonon nem elérhető, majd később – esetenként csak a havi bérszámfejtés, sőt a járulékbevallás benyújtása után – orvosi igazolást ad le a távollétről. Ilyen helyzetekben rendszeresen felmerül a kérdés: szükséges-e utólag módosítani a már elszámolt béreket és a benyújtott bevallásokat?

A munkavállaló alapkötelezettségei és azok megszakadása

A munka törvénykönyve (Mt.) 52. § (1) bekezdése rögzíti a munkavállaló alapvető kötelezettségeit, így különösen azt, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban jelenjen meg, valamint munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére álljon. Ezek a kötelezettségek képezik a munkavégzés és a munkabérfizetés alapját.

A jogszabály ugyanakkor azt is elismeri, hogy e kötelezettségek teljesítése alól a munkavállaló bizonyos esetekben jogszerűen mentesülhet. Az Mt. 55. § (1) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ideértve a keresőképtelenséget is.

A keresőképtelenség jogkövetkezményei

Betegség esetén a munkavállaló távolléte nem minősül jogellenes hiányzásnak, azonban a munkabérfizetés jogcíme megváltozik. Az Mt. 126. § alapján a munkavállalót naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek idejére távolléti díjának 70%-ára jogosult. Ezt követően – amennyiben a keresőképtelenség fennáll – a munkavállaló az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosult.

A táppénzre való jogosultság feltételeit és elszámolási szabályait az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg, amely szerint táppénz kizárólag orvos által igazolt keresőképtelenség esetén jár.

A bérszámfejtés jogszerűségének elsődlegessége

A bérszámfejtésnek minden esetben a tényleges jogcímet kell tükröznie. Amennyiben a hiányzás időpontjában a munkáltató nem rendelkezett információval a keresőképtelenségről, előfordulhat, hogy az adott időszak munkavégzésként, fizetett vagy fizetés nélküli szabadságként került elszámolásra. Ha azonban utóbb érvényes orvosi igazolás kerül benyújtásra, ezek a jogcímek utólag hibásnak minősülnek.

Igazolt keresőképtelenség idejére sem munkavégzés, sem – főszabály szerint – fizetés nélküli szabadság nem számolható el jogszerűen. A fizetés nélküli szabadság alkalmazása kizárólag az Mt. 128–133. §-aiban meghatározott esetekben lehetséges, és nem szolgálhat a betegség „helyettesítő” jogcímeként.

A bevallások módosításának kötelezettsége

Amennyiben a bérszámfejtés hibás jogcímen történt, az érinti a járulék- és adóbevallásokat is. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírja, hogy az adózónak a közterheket a valós adatoknak megfelelően kell bevallania. Ha utóbb válik ismertté, hogy a bevallott adatok nem felelnek meg a tényleges jogi helyzetnek, a bevallást önellenőrzéssel kell helyesbíteni.

Ennek megfelelően, ha a bérszámfejtést és a havi ’08-as bevallást követően érkezik meg az orvosi igazolás az előző hónapra vonatkozó keresőképtelenségről, a számfejtést és a bevallást módosítani kell, és a közterheket a betegszabadság vagy a táppénz jogcíme szerint szükséges újraszámolni.

A késedelmes igazolás munkajogi megítélése

Az orvosi igazolás késedelmes leadása a munkavállaló részéről kötelezettségszegésnek minősülhet, és a munkáltató belső szabályzata alapján munkajogi következményeket vonhat maga után. Ez azonban nem érinti azt az alapelvet, hogy a bér- és járulékszámfejtésnek a tényleges, jogszerű jogcímet kell tükröznie, függetlenül attól, hogy az információ mikor jutott a munkáltató tudomására.

Összegezve tehát, a hatályos munkajogi és társadalombiztosítási szabályok alapján megállapítható, hogy ha a bérszámfejtés és a járulékbevallás benyújtása után érkezik meg az érvényes orvosi igazolás az előző havi keresőképtelenségről, a munkáltatónak a számfejtést és a bevallást önellenőrzéssel módosítania kell. A jogszerű elszámolás követelménye minden esetben elsőbbséget élvez az adminisztratív körülményekkel szemben.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Online tartalomszolgáltatás után fizetendő szja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Osztalékadó fizetése

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink