Lelépett a könyvelő, nem adja át az iratokat, mit tehet a cég?

Megosztás Tetszik

A gazdálkodók néha azzal a problémával szembesülnek, hogy a korábbi könyvelő többszöri felszólítás és megkeresés ellenére sem hajlandó átadni a könyvelési anyagot. Gyakran az érintett személy válaszolni sem hajlandó a megkeresésekre, illetve nem lehet vele felvenni a kapcsolatot a korábban megadott elérhetőségein. Kérdésként merülhet fel, ilyen esetben hogyan járjon el a gazdálkodó, hogy egy későbbi esetleges ellenőrzés során ne legyen a részére felróható, miért nem tudja bemutatni a könyvelési bizonylatokat.

Bizonylatok megőrzéséhez kapcsolódó kötelezettségek

A bizonylatok megőrzésével kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 78. paragrafusának (2) bekezdése és az 1. számú melléklet 1.13. pontja, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 169. paragrafusa tartalmaz előírásokat.

Az Art. 1. számú mellékletének 1.13. pontja szerint az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy a lakóhelyével, illetve azt, ha a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat – online hozzáférést biztosítva – elektronikusan őrzi meg. Az Art. 78. paragrafusának (2) bekezdése szerint az adózó az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre továbbíthatja, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatnia.

Az Szt. 169. paragrafusának (1)–(2) bekezdései rögzítik, hogy a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

Mivel az Art. 77. paragrafusának (1) bekezdése szerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen, ezért célszerű jegyzőkönyvbe venni, hogy a bizonylatok a cég korábbi könyvelőjének magatartása miatt nem állnak rendelkezésre.

A jegyzőkönyvnek célszerű tartalmaznia azokat a körülményeket, amelyek a bizonylatok, könyvelési anyagok elvesztéséhez vezettek, továbbá azokat a feladatokat, amelyeket a gazdálkodó a bizonylatok, könyvelési anyagok pótlása, a számviteli rend helyreállítása érdekében megtesz.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mit lehet tenni, ha nincs meg a könyvelési anyag!