hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kényszertörlés alatt: ilyen adózási és számviteli teendők lesznek

  • adozona.hu

Milyen adózási és számviteli feladatokkal szembesül a cég, ha a cégbíróság kényszertörlési eljárását rendelte el? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Olvasónk a következőkben körvonalazta kérdéseit: „Egy katás betéti társaságnak a cégbíróság – cégeljárási okok miatt – kényszertörlési eljárását rendelte el. A közzététel napja: 2015. május 21. Mikor, meddig és milyen adóbevallási és számviteli teendői vannak a társaságnak? A nyitó mérlegbe a május hónap tételes adófizetési kötelezettségét szerepeltetni kell (ez részarányos vagy teljes havi összeg lesz)? Az iparűzési adó bevallása hogyan történik, ha tételes adózást választott, az időarányos többlet szintén része már a nyitómérleg adatainak? A kényszertörlés alatt a bt.-beltag főállású társas vállalkozónak minősül? Úgy olvastam, hogy a kényszertörlés alatt álló cég nem alanya a társasági adónak.”

Szakértőnk mindenekelőtt arra hívta fel a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 5. § (1) bekezdésének k) pontja szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (4) bekezdése alapján az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit (...) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

Az Art. 33. § (3) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül.

Az Art. 33. § (12) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B § (6) bekezdésének a) pontja szerint a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be, a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel).

A Htv. 39/A § (7) bekezdésének a) pontja alapján a vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív).

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 2/A § (5) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság, valamint egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.

Az Sztv. 11. § (10) bekezdése alapján üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Ha a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak.

Az Sztv. 11. § (11) bekezdés szerint a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. § (3) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt e fejezetben foglaltakkal összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 5. sz. mellékletének 8. pontja értelmében társasági adóalanynak nem minősülő szervezet a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók.

A Taotv. 5. sz. mellékletének 15. pontja szerint társasági adóalanynak nem minősülő szervezet az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontja 1. alpontjának értelmében e törvény alkalmazásában társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A Tbj. 4. § d) pontjának 5. alpontja alapján a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

A Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján a biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

A Tbj. 27. § (4) bekezdése értelmében a 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

A Tbj. 31. § (4) bekezdése szerint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

A Tbj. 31. § (5) bekezdése alapján amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

A Tbj. 52. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

1./ A fentiek értelmében tehát kata hatálya alá tartozó betéti társaság kata-alanyisága a kényszertörlés elrendelésével megszűnt, és egyúttal átkerül az Sztv. hatálya alá. A kényszertörlés elrendelésére figyelemmel – amennyiben erre nem végelszámolás, kényszer-végelszámolás követően került sor – a társaságnak az Art. rendelkezése szerint a a tevékenységét lezáró adóbevallást köteles benyújtani – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesítenie kell továbbá a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. A bevallások típusa: D1.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa: D2.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa: M.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg a társaságnak rendeznie kell a függő adókötelezettségét, amelynek tekintetében a tételes adófizetési kötelezettség fennáll valamennyi olyan hónapra nézve, amelyben akárcsak egy napig is a kata hatálya alá tartozott a társaság, vagyis nincs lehetőség a tételes adó arányos megosztására. Abban az esetben, ha a társaság ezen kötelezettségét nem teljesíti, akkor azt a teljesség és a valódiság elvének megfelelően szerepeltetnie kell könyveiben és a számviteli törvény szerinti beszámolójában.

2./ A Htv. hivatkozott rendelkezései értelmében abban az esetben, ha a vállalkozó kata-alanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a megszűnés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül kell „záró bevallást” benyújtania, és a kata-alanyiság időszakára fennálló adókötelezettségről elszámolnia, amely esetben a bevallás III. 12. sorában kell X-et tennie. A felmerülő adófizetési kötelezettség vonatkozásában az 1./ pontban írt elvek irányadóak.

3./ A társaság ügyvezetését ellátó beltag társadalombiztosítási jogviszonyát illetően pedig a Tbj. akként rendelkezik, hogy a beltag az ügyvezetői minőségére tekintettel munkaviszony hiányában is társas vállalkozónak minősül akkor is, ha a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre. A járulék alapja – abban az esetben is, ha az ügyvezetőnek a társaság díjazást nem fizetett – a nyugdíjjárulék tekintetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék esetén pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). Az ügyvezetést ellátó beltag akkor minősül főfoglalkozásúnak, ha nincs heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, illetve nem folytat tanulóként közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat (tehát nem minősül úgynevezett többes jogviszonyosnak).

4./ Helytállóan rögzítette a kérdező, hogy a kényszertörlés alatt aló adózó nem alanya a társasági adónak, de már önmagában a kata-alanyiság is kizárta a társasági adóalanyiságot.

Az adózás rendjének 2018-as változásairól, és annak az adóellenőrzésre gyakorolt hatásáról bővebben olvashat a 2018. februárjában megjelent kiadványunkban, amelyet a HVG Kiadó webshopjában kiadói kedvezménnyel vásárolhat meg.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Aktív időbeli elhatárolás biztosításoknál

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tanulószerződés esetén törvényes távollét

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Közvetítő által kiállított vevői számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs