Kényszertörlés alatt: ilyen adózási és számviteli teendők lesznek

Megosztás Tetszik

Milyen adózási és számviteli feladatokkal szembesül a cég, ha a cégbíróság kényszertörlési eljárását rendelte el? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Olvasónk a következőkben körvonalazta kérdéseit: „Egy katás betéti társaságnak a cégbíróság – cégeljárási okok miatt – kényszertörlési eljárását rendelte el. A közzététel napja: 2015. május 21. Mikor, meddig és milyen adóbevallási és számviteli teendői vannak a társaságnak? A nyitó mérlegbe a május hónap tételes adófizetési kötelezettségét szerepeltetni kell (ez részarányos vagy teljes havi összeg lesz)? Az iparűzési adó bevallása hogyan történik, ha tételes adózást választott, az időarányos többlet szintén része már a nyitómérleg adatainak? A kényszertörlés alatt a bt.-beltag főállású társas vállalkozónak minősül? Úgy olvastam, hogy a kényszertörlés alatt álló cég nem alanya a társasági adónak.”

Szakértőnk mindenekelőtt arra hívta fel a kérdező figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 5. § (1) bekezdésének k) pontja szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (4) bekezdése alapján az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit (...) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

Az Art. 33. § (3) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül.

Az Art. 33. § (12) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B § (6) bekezdésének a) pontja szerint a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be, a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel).

A Htv. 39/A § (7) bekezdésének a) pontja alapján a vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív).

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 2/A § (5) bekezdése kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság, valamint egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.

Az Sztv. 11. § (10) bekezdése alapján üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Ha a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak.

Az Sztv. 11. § (11) bekezdés szerint a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 116. § (3) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt e fejezetben foglaltakkal összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 5. sz. mellékletének 8. pontja értelmében társasági adóalanynak nem minősülő szervezet a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók.

A Taotv. 5. sz. mellékletének 15. pontja szerint társasági adóalanynak nem minősülő szervezet az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontja 1. alpontjának értelmében e törvény alkalmazásában társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A Tbj. 4. § d) pontjának 5. alpontja alapján a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

A Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján a biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

A Tbj. 27. § (4) bekezdése értelmében a 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

A Tbj. 31. § (4) bekezdése szerint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

A Tbj. 31. § (5) bekezdése alapján amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

A Tbj. 52. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

1./ A fentiek értelmében tehát kata hatálya alá tartozó betéti társaság kata-alanyisága a kényszertörlés elrendelésével megszűnt, és egyúttal átkerül az Sztv. hatálya alá. A kényszertörlés elrendelésére figyelemmel – amennyiben erre nem végelszámolás, kényszer-végelszámolás követően került sor – a társaságnak az Art. rendelkezése szerint a a tevékenységét lezáró adóbevallást köteles benyújtani – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesítenie kell továbbá a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. A bevallások típusa: D1.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa: D2.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa: M.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg a társaságnak rendeznie kell a függő adókötelezettségét, amelynek tekintetében a tételes adófizetési kötelezettség fennáll valamennyi olyan hónapra nézve, amelyben akárcsak egy napig is a kata hatálya alá tartozott a társaság, vagyis nincs lehetőség a tételes adó arányos megosztására. Abban az esetben, ha a társaság ezen kötelezettségét nem teljesíti, akkor azt a teljesség és a valódiság elvének megfelelően szerepeltetnie kell könyveiben és a számviteli törvény szerinti beszámolójában.

2./ A Htv. hivatkozott rendelkezései értelmében abban az esetben, ha a vállalkozó kata-alanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a megszűnés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül kell „záró bevallást” benyújtania, és a kata-alanyiság időszakára fennálló adókötelezettségről elszámolnia, amely esetben a bevallás III. 12. sorában kell X-et tennie. A felmerülő adófizetési kötelezettség vonatkozásában az 1./ pontban írt elvek irányadóak.

3./ A társaság ügyvezetését ellátó beltag társadalombiztosítási jogviszonyát illetően pedig a Tbj. akként rendelkezik, hogy a beltag az ügyvezetői minőségére tekintettel munkaviszony hiányában is társas vállalkozónak minősül akkor is, ha a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre. A járulék alapja – abban az esetben is, ha az ügyvezetőnek a társaság díjazást nem fizetett – a nyugdíjjárulék tekintetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék esetén pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ). Az ügyvezetést ellátó beltag akkor minősül főfoglalkozásúnak, ha nincs heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, illetve nem folytat tanulóként közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat (tehát nem minősül úgynevezett többes jogviszonyosnak).

4./ Helytállóan rögzítette a kérdező, hogy a kényszertörlés alatt aló adózó nem alanya a társasági adónak, de már önmagában a kata-alanyiság is kizárta a társasági adóalanyiságot.