Jogorvoslati eszközök az adóeljárásokban

Andersen Adótanácsadó Zrt.

2020.08.11., 06:15 Frissítve: 2020.08.10., 17:36 107

Tetszik

Írásunkban az adózók által kérelemre indítható, az Air.-ban megtalálható rendes, rendkívüli és „kvázi” jogorvoslati eszközöket elemezzük.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) tartalmazza azon eljárásokat, amelyek az adóhatóság téves vagy tévesnek vélt döntésével szembeni jogorvoslatot biztosítják az adózók részére.

Az Air. különbséget tesz az adózó kérelmére induló és az adóhatóság (rendkívüli esetben a pénzügyminiszter, illetve ügyészség) elhatározásából (úgynevezett hivatalból induló) jogorvoslati eljárások között. Hangsúlyozandó, hogy végeredményben mindegyik eljárástípusnak az a célja, hogy a közigazgatáson belüli jogsértő döntések kiderüljenek, azok lehető legrövidebb időn belüli orvoslása megtörténjen.

Olvassa el az Adózóna "Túl gyakori adóvizsgálat: mit tehet az adózó?" című írását is!

Azt is fontos látni, hogy az Air. olyan eszközöket is biztosít az adózók és az adóhatóság részére, amelyek rendszertanilag bár nem minősülnek jogorvoslatnak, de tartalmukat tekintve mégis akként funkcionálnak az adóeljárások keretén belül. Ide tartozik például az adózó által igénybe vehető észrevételezési jog, vagy az adóhatóság részére biztosított azon lehetőség, hogy saját hatáskörében kijavítsa az ügy érdemére ki nem ható elírásokat a döntésben.

Az alábbiakban mellőzzük az adóhatóság által hivatalból indítható jogorvoslati eljárások bemutatását, így jelen cikkben kizárólag az adózók által kérelemre indítható, az Air.-ban megtalálható rendes, rendkívüli és „kvázi” jogorvoslati eszközöket elemezzük.

Észrevételezési jog

Ahogyan arra már fentebb utaltunk, az adózó észrevételezési joga dogmatikailag nem tekinthető jogorvoslatnak. Ennek ellenére az adóellenőrzés rendszerében az egyik legfontosabb, az adózó rendelkezésére álló „kvázi” jogorvoslati eszközként funkcionál.

Az Air. értelmében az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, azokról tájékoztatást kérni, bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve a jegyzőkönyvet megismerni és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 – adóellenőrzés esetén 30 – napon belül észrevételt tenni.

Tekintettel arra, hogy a fellebbezési eljárásban a beterjeszthető új tények és bizonyítékok köre korlátozott, ezért az adózónak általában az észrevétel megtétele az utolsó olyan lehetőség, amikor még beterjeszthet korábban nem ismertetett tényt és bizonyítékot.

Az észrevétel megtételére rendelkezésre álló 15, illetve 30 napos határidő jogvesztő, így a határidőn túl benyújtott észrevételben foglaltakat az adóhatóságnak nem kell figyelembe vennie az elsőfokú döntés meghozatala során.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközöket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.