adozona.hu
Eszközök adóviták elkerülésére, megnyerésére – 2. rész
//adozona.hu/adozas_rendje/Eszkozok_adovitak_elkerulesere_megnyeresere_S457HE
Eszközök adóviták elkerülésére, megnyerésére – 2. rész
Tetszik
Kétrészes cikkünk első részében bemutattuk a feltételes adómegállapítás, az APA eljárás és a magánszakértői vélemény szerepét, hogy azok milyen ügyletek esetében és milyen kötőerővel bírnak az adóhatóság eljárásaiban. A második részből kiderülnek a gyakorlati tudnivalók: például, hogy ki indíthatja az eljárást, milyen költségekre lehet számítani, és meddig használható az adott eszköz.
| Az első részt ITT olvashatja el. |
| Feltételes adómegállapítás | Szokásos piaci ár megállapítása (APA eljárás) | Magánszakértői vélemény | |
| Ki jogosult kérni? | Bármely adózó kérheti. | Kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaság kérheti. | Bármely adózó kérheti. |
| Ki jogosult eljárni? | Az adózó kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el. | Az adózó kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el. | Igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított gazdasági társaság, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, intézet és szervezet, külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv |
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a költségekre, az elkészítés határidejére, az előzetes konzultáció lehetőségére és a jogi alapra vonatkozó tudnivalókért!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
A felsorolt eszközök néhány brutálisan nagy adóhiányt célzó eljárásban talán elképzelhetőek, de miért is fordulnának ilyen eszközökhöz az adózók, ha amúgy az ügylet rendben van?
A valóság ennél sokkal prózaibb: ha nincs érdemi indoka és bizonyítéka az adózónak, akkor ne is kezdjen bele az adózási vitába!
A NAV nem is tudja, hogy hány és hány kisvállalkozást, sőt nagyvállalatot beszéltem már le a felesleges, költséges és fájdalmas vitáról, viszont pótoltam az őket eltántorító, hétköznapi nyelvezetű és ezáltal közérthető magyarázatot, amire a hivatal - természeténél fogva - teljesen képtelen. Persze előfordul olyan eset is, ahol van indoka az adózónak és ez jól interpretálható, de azt még jegyzőkönyvi szinten célszerű bevetni, akár kemény vitát kezdeményezni róla, mert a beadványokat küldözgetőkkel a rendszer simán elutasítja. Sajnos a NAV határozatának felülvizsgálata során a mai szervilis törvényszéki bíráskodásban már nem lehet megbízni, legutóbb egy fővárosi bíró a Kúria precedensjellegű ítélete ellenére az adózó ellen ítélt...
Kizárólag abban lehet bízni, hogy az adott hivatali középvezetőt szakmailag "eltalálja" az indoklás és akkor - szakmai alapon - megfordítható az ügy.
Nemrég testközelből követhettem egy olyan áfa ügyet, ahol bizonyítottság hiányában 4x folytattak le - bizony, ez háromszori új eljárásra utasítás jelent. Valójában csak megvárták, amíg dr. Balla Orsolya bírónőre végre az ügy kioszthatóvá válik. Dr. Balla Orsolya ugyanis az adóhatóságot képviselte különböző adóügyekben hivatalnokként, majd a miskolci közigazgatási bírók mellett volt titkár, de 2021-től már Debrecenben bíráskodott. Az első években nem látszott, hogy adóügyekben ítélkezne, aztán 2023-ban éppen hozzá kerül ez az adóügy. Dr. Balla Orsolyát nem zavarta a bizonyítatlanság, simán az adózó ellen ítélt, pedig az ügyben nem is merült fel a számlakibocsátónál adóelkerülés és az első új eljárásra utasítás óta semmilyen új bizonyíték nem merül fel. Érdekes módon ezt az ítéletet a Debreceni Törvényszék nem jelentette meg anonimizált formában, így látszólag Dr. Balla Orsolya nem is ítélkezik adóügyekben és az se látszana motívumként, hogy kétes ügyekben a NAV javára dönt.
Így érthető, hogy mi zajlik az országban?
Sajnos a NAV és a minisztérium (most éppen megint NGM) nem szeretne beszélni arról a 2015-ös helyettes államtitkári javaslatról, ami új alapra helyezte volna az amúgy is zavaros magyar adóvitákat és az elmúlt évtizedben és mostanra ki is forrt volna annak a gyakorlata: az adóhatóság a fellebbezési illeték ötszörösét fizette volna ha a határozat jogszabálysértőnek bizonyult volna! Ez természetesen az új eljárásra utasítás esetén is fizetendő lett volna, attól függetlenül, hogy az új eljárás végül mire jut. Mi történt ezzel a javaslattal? Nos, a helyettes államtitkárt eltávolították a minisztériumból és Tállai András nem sokkal később közölte, hogy "ilyen szabályozásra nincs szükség".
A mostani adózási államtitkának meg nincs adózási-számviteli szakvégzettsége, pláne gyakorlata.