Cégbírósági rendelkezések visszavont kényszertörlés után

  • adozona.hu

Megszüntetett kényszertörlést követően mi lesz a nyilvántartott túlfizetéssel? Olvasói kérdésre dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Bt. kényszertörlését hivatalból elindították és meg is szüntették. (A tárolt cégkivonaton már csak az látszik, hogy a törlés hatálya és módja.) A bt. adófolyószámláján társasági adónemben közel 600 ezer forint túlfizetés van nyilvántartva. Ami ténylegesen túlfizetés. Sajnos a bt. ügyvezetője, könyvelője nem csinált semmit a bevallások pótlására és a beszámoló közzétételére vonatkozóan. Mi történik a túlfizetéssel, ha nem jelezték a visszakérést a NAV felé? Vissza lehet ezt még kérni, vagy ez már elveszett?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Elöljáróban szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében áll módunkban adni – kezdte válaszát dr. Juhász Péter.

Alapvetően a kényszertörlési eljárás célja a cég vagyonának felosztása, a kérdésből sajnos nem derül ki, hogy ezen eljárás alatt milyen határozatok születtek. A Ctv. 118. § (1) bekezdése szerint: ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével – a céget – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – törli a cégjegyzékből.

Ugyanezen § (6) bekezdése értelmében, ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – a céget a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével törli a cégjegyzékből. Ha azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

Ugyanezen § (6a) bekezdése szerint a cég törlése esetén, ha a cég fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a cégbíróság a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről. A cégbíróság a cég törléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Küldföldi egyéni vállalkozó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink