Nem jelentette be azonnal a munkavállalót: adóellenőrzést kapott

Megosztás Tetszik

Olvasónk vendéglátóegységet nyitott és rögtön az első napokban adóellenőrzésbe futott bele. Nem úszta meg bírság nélkül. Mit tehet? Jogos volt a bírság és annak mértéke? A kérdésre Verbai Tamás jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: alakult egy vendéglátóegység, a nyitása pont akkor lett volna, amikor a vírushelyzet miatt nem lehetett. Nemrég megnyitottak, azonnal lett egy adóellenőrzésük. Mivel a tulajnak más dolga volt, a pultos hölgy vállalta, hogy bejelenti magát, ám elmondása szerint először el szerette volna végezni a nyitáskor szükséges dolgokat, és utána akarta megtenni ezt. Tudom ez sem helyes, ráadásul kaptak egy ellenőrzést is. Ez rögtön az indulást követő első vagy második napon történt. Az alkalmazott vállalta a hibát, elmondta az ellenőrnek, hogy nem volt ideje, de most megteszi, és meg is tette a bejelentést. Megjött a határozat, egyből az egyéni vállalkozóknak adható maximális 200 ezer forinttal. Nem tudom, merre keressem, és van-e még, és ebben az esetben lehet-e vele élni, hogy első alkalommal a NAV nem bírságol, csak felszólít? Ön mit javasol?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Előzetesen szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljes körű ismeretében áll módunkban adni.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 220. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

A mulasztási bírság alkalmazását megelőző hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazásáról az Art. 221. §-a rendelkezik, mely azonban a foglalkoztatotti bejelentést kiveszi azon mulasztások köréből, melyek kapcsán az adóhatóság először a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett tizenötnapos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Az Art. 225. § (1) bekezdése szerint az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint, ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de az ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.

A megadott információkból számomra úgy tűnik, hogy az adóhatóság akár a fenti (1) bekezdés szerinti bírságot is alkalmazhatta volna (mivel az alkalmazott bejelentésére az ellenőrzés megkezdéséig nem került sor, csak a revízió felhívására), mely esetben 200 000 forintos bírság alkalmazása kifejezetten méltányos volt. Ha az adózó álláspontja szerint a bírság meghatározásakor a méltánylásra okot adó körülményeket nem vették figyelembe, akkor a határozattal szemben fellebbezéssel lehet élni.