Aktualizálja a NAV a bírságolási gyakorlatról szóló útmutatóját

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) frissíti január elsejétől a bírságolási gyakorlatról szóló 3006/2018. útmutatóját. Az aktualizálást a megjelenés óta bekövetkezett jogszabályváltozások indokolják.

Az állami adó- és vámhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján történő bírságolási gyakorlatáról szóló 3006/2018.útmutatót (a továbbiakban: Útmutató) az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt, a következők szerint módosította.

1. Az Útmutató 34. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[„34. Az adóhatósági bírság kiszabása során az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni.]
a) Az adóbírság kiszabása körében az adózó javára értékelhető körülmények pl.:
aa) az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik, természetes személy először adózik);
ab) az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva;
ac) olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást, mellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki;
ad) egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta, kivéve, ha későbbi jogszabályváltozás idézte elő az eljárás megváltoztatását;
ae) a kiutalás előtti ellenőrzések esetében, amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére;
af) az adózó egyszerű tevékenységet (pl.: kisipari tevékenységet) egyedül folytató természetes személy;
ag) a határozathozatalra nyitva álló ügyintézési határidő jelentős túllépésével okozott adózói érdeksérelem.”

2. Az Útmutató a következő 68a ponttal egészül ki:
„68a A 68. pontban a jogi személy vagy egyéb szervezet esetén meghatározott bírságmaximum alól kivételt képez az az eset, amikor az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti. Ebben az esetben az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tízmillió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.”

3. Az Útmutató 75c pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„75c A feltételes adóbírság-kedvezmény megállapításakor is figyelembe kell venni a kerekítési szabályt, tehát például 3000 Ft adóhiány után 50 százalékos mértékben kiszabott adóbírság összegét (1500 Ft) nem 1000 Ft-ban, hanem 2000 Ft-ban kell megállapítani. A feltételes adóbírság pedig a 2000 Ft összegének 50 százalékos csökkentésével 1000 Ft. 13.000 Ft adóhiány esetén a számítás a következő: 13.000 Ft 50 százaléka 6.500 Ft, így kerekítve 7000 Ft adóbírságot kell kiszabni. A feltételes adóbírság pedig a 7000 Ft 50 százalékos csökkentése után 3500 Ft lenne, a kerekítés szabályai alapján 4000 Ft megfizetésére köteles az adózó, ha teljesíti az Art. 216. §-ban foglaltakat.”

4. Az Útmutató 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. Ha az adóhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áru és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.”

5. Az Útmutató 81c pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„81c A 80. pontban foglalt adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség fogalma alatt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 27. pontja szerinti üzlet fogalmát kell érteni: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Szintén adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségnek minősül az olyan épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ahol szolgáltató tevékenységet végeznek. Nem minősül adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségnek a Kertv. 2. § 17. pontja szerinti mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. Mozgóbolt tekintetében az üzletlezárás nem alkalmazható.”

6. Az Útmutató:
a) 39. pontjában az „utólagos ellenőrzés” szöveg helyébe az „ellenőrzés”
b) 53. pont a) alpontjában a „kettőszázezer forintig” szövegrész helyébe „kettőszázezer forint”, az „ötszázezer forintig terjedő” szövegrész helyébe a „legalább ötszázezer forint”
c) 60. pontjában a „jegyzőkönyv” szövegrész helyébe az „elektronikus jegyzőkönyv”
szöveg lép.

7. Jelen útmutató 2022. január 1-jétől érvényes.