Adóellenőrzés, a NAV szervezeti felépítése: mikor, melyik szerv az illetékes?

Megosztás Tetszik

Cikkünkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti felépítését tekintjük át abból a célból, hogy egy esetleges adóellenőrzés során pontosan meghatározható legyen, kinek van hatásköre eljárni az ügyben, ki folytathatja le a jogorvoslati eljárást.

A NAV a törvény meghatározása szerint államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a pénzügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A NAV-ot az elnök vezeti, aki a Pénzügyminisztérium egyik államtitkára is egyben.

A hivatal feladata, hogy

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetést,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatást, adó-visszaigénylést vagy adó-visszatérítést,

c) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetéseket

megállapítsa, beszedje, nyilvántartsa, végrehajtsa, visszatérítse, kiutalja és ellenőrizze (feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik).

A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el. Központi szerv a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. Jelen cikkben ezen utóbbi szervezeti egységgel nem foglalkozunk. A NAV területi szervei közül a két legfontosabb

– a vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, valamint
– a Fellebbviteli Igazgatóság.

Az egyes vármegyei adó- és vámigazgatóságok illetékessége az adott vármegye közigazgatási területéhez igazodik, a fővárosi adó- és vámigazgatóságok illetékességi területét az egyes kerületek közigazgatási területe határozza meg oly módon, hogy az egyes kerületek három fővárosi adó- és vámigazgatóság (Észak-, Dél-, és Kelet-budapesti) között oszlanak meg. A Fellebbviteli Igazgatóság székhelye Budapesten található, az illetékességi területe pedig egész Magyarországra kiterjed azzal, hogy egyes vármegyei székhelyeken kirendeltségeket működtet.

Az előző bekezdésben írtak alapján jól látható, hogy mind a vármegyei adó- és vámigazgatóság, mind a Fellebbviteli Igazgatóság azonos szinten helyezkedik el a NAV szervezetén belül, ami azt is jelenti, hogy főszabály szerint a NAV területi szervei egymás ügyeibe nem avatkozhatnak bele.

A rendelet ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy Fellebbviteli Igazgatóság jogorvoslati kérdésekben a vármegyei adó- és vámigazgatóságok felettes szerve. Ebből fakad, hogy az adóellenőrzések során a vármegyei adó- és vámigazgatóságok által hozott elsőfokú határozatokat – fellebbezés, vagy felügyeleti intézkedés során – a Fellebbviteli Igazgatóság bírálja el, amely szerv ezen határozatokat vagy helyben hagyja, vagy megsemmisíti, vagy megváltoztatja.

A Fellebbviteli Igazgatóság döntésével szemben az adózó főszabály szerint bírósági eljárást, kivételes esetben pedig felügyeleti intézkedést kezdeményezhet a Központi Irányításnál mint a Fellebbviteli Igazgatóság felettes szervénél.

A vármegyei adó- és vámigazgatóságok közül külön kiemelendő a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (KAVIG). A KAVIG a NAV speciális hatáskörrel felruházott területi szerve. A specialitását jól szemlélteti az ellátott feladatok köre.

A KAVIG-nak például kizárólagos hatásköre van a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint a budapesti székhelyű legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók ellenőrzésére. Ugyanígy a KAVIG jogosult kizárólag – a teljesség igénye nélkül – az alábbi ügyek elbírálására:

a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása;

b) a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése;

c) a halasztott vámfizetés engedélyezése, kivéve, ha a halasztott vámfizetési engedélyt – legalább részben – a vámkódex 166. cikk (2) bekezdése vagy a 182. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyhez tervezik használni;

d) a különleges zárak jóváhagyása;

e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése;

f) a kötelezettségvállalás engedélyezése;

g) jövedéki ügyben a kezességvállalási engedély kiadása.