hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Letölthető Válaszadó adózási szaklapok

  • Adózóna

Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.

VálaszAdó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Ha előfizetőnk, akkor lépjen be, ha még nem, akkor
próbálja ki 14 napos próbaidőszakunkat, és ez idő alatt érje el kötelezettségek nélkül minden fizetős szolgáltatásunkat!

Az egyes számok tartalmából:

VálaszAdó 2014/12.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Az áfaellenőrzés csodafegyvere
  • Változó táppénzszabályok
  • Cafetéria 2015
  • Karácsonyi üzleti ajándék
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Bőven adott témát a szakértőknek az Országgyűlés elé terjesztett, majd november 18-án el is fogadott adótörvény-módosítási csomag.
Az óriási felhördülést kiváltó, majd sebtében visszavont internetadó mellett a béren kívüli juttatások adóterhelésének eredetileg tervezett drasztikus emelése (1,19-szeresről 1,53-szorosra nőtt volna az adóalapszorzó) verte ki leginkább a biztosítékot szélesebb társadalmi rétegeknél. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek tiltakozása nem maradt eredménytelenül: mégsem emelkedik jövőre a cafetériajuttatások adóterhelése.

Ellenben a most hatályos kettő helyett, jövőre három korlát is behatárolja majd a kedvezményesen adóztatható juttatásokat. Az áfacsalás elleni harc csodafegyvereként emlegetik kormányzati berkekben az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER) bevezetését.

Jövő év január 1-jétől közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes EKAER-számmal rendelkező adózó folytathat az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén.

Jelentős változást hoz 2015 az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők veszteség-elszámolásában: a jövőre és azt követően keletkező elhatárolt veszteséget nem korlátlan ideig, hanem csak a következő öt év (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének éve) adókötelezettségének megállapításánál lehet majd fi gyelembe venni.

Több könnyítést hoz a katásoknak is az újév. Az egyik közülük, hogy nem az egyes negyedévek végén, hanem a naptári év utolsó napján, azaz december 31-én fennálló, 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozás esetén szünteti meg az adóhatóság az érintett vállalkozások katás státuszát.

Az adótörvény-módosítási csomag mellett egyéb fontos kérdéseket is feszegettek szakértőink. Egy törvénytervezetből például kiderül, hogy módosulhatnak jövőre a táppénz kiszámításának szabályai.

Másik cikkünkben összefoglaltuk, kiket, és milyen formában érint a nemzetközi adóügyi információcseréről aláírt megállapodás, mire számíthatnak a külföldi bankszámlával rendelkező vállalkozások és magánszemélyek.

Példákon keresztül bemutattuk, mikor lesz valakinek több a nyugdíja: ha azt a megállapított nyugdíj melletti kereső tevékenység alapján növelik, vagy, ha a korhatár betöltését követően továbbdolgozik, és a nyugellátás megállapítását egy későbbi időponttól kéri.


VálaszAdó 2014/11.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Adóváltozások 2015-ben
  • Drágul a cafeteria
  • Időszakos ügyletek áfája
  • Tanulságos eset könyvelőknek
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Nagyot szólt a 2015-re beterjesztett adócsomag, pedig ennek még a halvány jele sem érződött a pakk részleteinek miniszteri bejelentésekor. Varga Mihály ugyanis jószerivel csak a pozitív módosításokra szorítkozott, igaz megemlítette, hogy jövőre már az internetszolgáltatóknak is távközlési adót kellene fizetniük.

Néhány órával később, a benyújtott javaslatot olvasva sokan kiszámolták, hogy havonta tízezrekbe kerülne egy átlagos internethasználó adója, amit a szolgáltatók aligha lennének képesek kigazdálkodni, minden bizonnyal áthárítanának a fogyasztókra. A miniszter Facebook-oldalát hamarosan elözönlötték a dühödt, olykor nyomdafestéket sem tűrő, felháborodott levelek, felhánytorgatva Vargának pártja pálfordulását, amely 2008-ban még ellenezte az akkori kormány által bevezetni tervezett internetadót. Az új közteher a borongós idő ellenére is tömegeket vonzott a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé; a demonstrálók a javaslat teljes visszavonását követelték a kormánytól és az internet világában állítólag nem túl otthonosan mozgó, ötletadó miniszterelnöktől. A tiltakozást két nap múlva a fővárosban még nagyobb demonstráció követte, és az ország településén, illetve külföldön élő magyarok is tüntettek. Az sem volt elég, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője módosító javaslatot nyújtott be az internetadó enyhítésére. Végül Orbán Viktor miniszterelnök szokásos rádióinterjújában bejelentette: ebben a formában nem vezethető be az adó, és nemzeti konzultációban vár választ arra, hogyan lehet a netszolgáltatók extraprofitjából növelni a költségvetés bevételeit.

A cafeteria drágításán viszont elsősorban a szakszervezetek borultak ki, hiszen a munkáltatóknak még mélyebben a zsebükbe kellene nyúlni ahhoz, hogy az idei mértékben támogassák dolgozóik étkeztetését, üdülését, önkéntes pénztári tagságát. Félő, hogy erre nem lesznek hajlandók, vagy nem lesz rá pénzük, ezért a munkavállalók húzzák majd a rövidebbet.

Amúgy valóban ígér pozitív módosításokat is az adócsomag, így például állami nászajándékot kapnának adókedvezmény formájában a friss házasok, páronként havi 5000 forintot, legfeljebb kétéves időtartamra. Fokozatosan a duplájára nőne a kétgyermekesek családi kedvezménye, igaz majd csak 2016-tól és az adókedvezmény 2019-re érné el gyermekenként a havi 20 ezer forintot.

Kedvező változás az is, hogy a sertéshez hasonlóan az élő és vágott marha, kecske és juh általános forgalmi adója 27 százalékról 5 százalékra csökkenne. Ettől azonban a fogyasztó számára nem lenne olcsóbb a hús, a módosítás inkább költségvetési érdekből, a feketegazdaság visszaszorítása miatt született. Az áfacsalóknak amúgy is fel kell kötni az alsóneműt: az új adócsomag szerint elektronikus közúti ellenőrzéssel csapnának le a tévelygőkre.
Ugyanakkor felsőoktatási támogatás után adóalap-kedvezményt lehetne érvényesíteni, másfelől szigorodna az elhatárolt veszteség felhasználása, egyéni vállalkozóknál és cégeknél egyaránt. Az egyéni és társas vállalkozások pedig nem ússzák meg a következő évet sem bérköltség-növekedés nélkül, mert bár a járulékalapokon nem módosítana az adócsomag, a minimálbér és a garantált bérminimum növelése automatikusan teheremeléssel jár.

A 2015-re szóló adócsomagban a jelzetteken kívül még számos módosítás szerepel, ezekről, a módosító indítványokról folyamatosan tájékoztatjuk Olvasóinkat.


VálaszAdó 2014/10.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Így hasznosítsuk a veszteséget!
  • Spórolhat a tb-n a társas vállalkozás
  • Kell-e számla vállalkozási szerződésnél?
  • Áfás lehet az alanyi adómentes is
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

A jogalkotók ráébredtek arra, hogy egyre több vállalkozás lát fantáziát a veszteséges (de egyébként tisztességesen működő) versenytársa felvásárlásában rejlő adócsökkentési lehetőségekben, és igyekeznek meggátolni, hogy egyesek csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később felhasználhassák. Az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátlan lehetősége 2012-ben megszűnt, arra az esetre, ha a veszteséges vállalkozásban olyan személy szerez többségi befolyást, aki a szerzést megelőző két adóévben azzal folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állt. Ennek ellenére még mindig jó üzlet lehet a cégfelvásárlás, cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehet „hasznosítani” a veszteséget.

Mit vár az adózóktól a NAV számlázási programjukkal, online számlázási rendszerükkel kapcsolatban? Részletes útmutatót adunk az adóhatóság nemrégiben közölt nyomtatványtervezete alapján.

Tapasztalataink szerint továbbra is nehézséget okoz a társas vállalkozások körében annak megítélése, hogy a tagjaik után milyen járulékfizetési kötelezettségük van. A hibás gyakorlat egyik oka, hogy míg a közvélekedés szerint, aki tulajdonos tagja egy gazdasági társaságnak, az egyben vállalkozónak is minősül, addig a társadalombiztosítási és adószabályok más logika szerint szabják meg a társas vállalkozók körét.

A különböző adók, illetékek mértékét befolyásolja, hogy az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött-e szerződést, szerzett-e tőle bevételt. Körbejártuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát és adózási következményeit.

Az adóhatóság az Európai Unió Bíróságának többszöri elmarasztaló ítélete ellenére továbbra is rengeteg exportőr társaságot büntet azért, mert nem tudja a NAV szerint megfelelő módon igazolni, hogy az áruja elhagyta Magyarország területét. A határátkelőhelyek megszüntetésével 100 százalékos bizonyíték nem létezik. Cikkünkben sorra vettük a bizonyítási lehetőségeket és felhívjuk a figyelmet arra, hogy az eljárás során folyamatosan éljenek a vállalkozások képviselői az iratbetekintési jogukkal.


VálaszAdó 2014/9.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Kit terhel a reklámadó?
  • Részletesen a számlarendeletről
  • Gyanús adózók – vagyonosodási vizsgálatok
  • Gépi nyugta: mikor igen, mikor nem?
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Az utóbbi hetekben – ahogy mondani szokás – még a csapból is a reklámadó folyt. Nem véletlenül. Augusztus 15-étől hatályba lépett az új közteherről szóló törvény módosított változata, és legkésőbb augusztus 21-én már be is kellett küldeni az adóhatósághoz a bevallásokat és befizetni az előlegeket.

Az új adónem nemcsak azért vert fel nagy port, mert a teherrel leginkább sújtott tévécsatorna felvette a kesztyűt a kormánnyal, hanem azért is, mert a reklám megrendelőjére is kiterjesztett jogszabály értelmezése rengeteg nehézséget okozott az érintettek körében. Ezt tanúsítják, hogy olvasói kérdések tömkelege érkezett a témában, amelyeket az Adózóna szakértői legjobb tudásuk szerint meg is válaszoltak. Az adónemben tájékozódni kívánóknak ezért a reklámadóról megjelent cikkeink mellett javasoljuk „Kérdések és válaszok” rovatunk áttekintését is, amelyből remélhetőleg a legapróbb részletekre is kielégítő választ kaphatnak.

Az adózók sokaságát érintő kérdést taglal a számlarendelet módosításával kapcsolatos cikkünk is, ráadásul – mint azt e témakörben is igazolják a beérkezett olvasói kérdések – az állandó változtatások közepette rendkívül nehéz kiigazodni a hatályos előírásokban. Ehhez az utóbbi hetekben több írásunkkal is igyekeztek segítséget adni szakértőink.

Néhány éve örökzöld téma a NAV vagyonosodás-vizsgálata. Ki válik gyanússá az adóhatóság szemében, kiknek a vagyongyarapodását veszik górcső alá a revizorok? Cikkünkben összefoglaltuk, hogy az adózók milyen ügyletekkel hívják fel magukra az adóellenőrök figyelmét.

Továbbra is csúcsokat döngetnek a felszámolási eljárások – egyik írásunkból kiderül, hogy céget megszüntetni sem egyszerű; listát készítettünk az ilyenkor elvégzendő teendőkről. Nem csillapodnak a kedélyek a nemrég bevezetett költségvetési átalány körül, időnként szakértők is összekapnak azon, hogy az előírásokból mit hogyan kell értelmezni, van-e ellentmondás a különböző törvények között. Értelmezési nehézségekkel kell megküzdeni azoknál a cégeknél is, amelyek munkaruhát szeretnének adni dolgozóiknak. Egyik írásunkkal minden bizonnyal a segítségükre lehetünk.

„Kérdések és válaszok” rovatunkból ezúttal is szemléztünk nyugdíjjal kapcsolatos kérdést, amelyben olvasónk azt tudakolja, hogy a nyugdíj melletti munkavégzést és járulékfizetést a későbbi járandóságban hogyan honorálja a nyugdíjrendszer. Mit tehet a fuvarozó, ha munkaideje azért járt le, mert menet közben munkaügyi ellenőrzést kapott? Kilépés esetén hogyan és mikor kell elszámolni a teljesítményeket? Mennyi járulékot kell fizetni, ha valaki gyed mellett ügyvezetést vállal? Milyen terheket ró a tranzakcióban részt vevőkre a visszavásárolt üzletrész? A mostani VálaszAdóban ezeket a témákat is részletesen kifejtik szakértőink.


VálaszAdó 2014/8.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Új számlázási szaályok Ingatlan bérbeadása
  • Több jogviszony, kevesebb járulék
  • Reklámadó: senki nem dőlhet hátra
  • Üzleti ajéndék elszámolása
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Június végén életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb számlarendelete. A jogszabály egyik jelentős újítása, hogy a vállalkozások által használt számlázó programok nevét is be kell jelenteni az adóhatóságnak, online számlázó rendszer esetén a szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát, az igénybe vétel időpontját is fel kell tüntetni.

Az idén március közepén életbe lépett új Polgári törvénykönyv még mindig számos újdonsággal szolgál, amelyeket sorra tárnak fel szakértőink. Ezúttal a követelés elévülésével, illetve az ingatlanvásárlással kapcsolatos passzusokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ismerete nélkül hatalmas veszteség érheti az embert.

Folyamatosan érkeznek olvasóinktól arra vonatkozó kérdések, hogyan úszhatja meg egy társaság ügyvezetője, hogy sokszorozódjon a járulékfizetési kötelezettsége, ha különböző jogviszonyokban látja el a feladatait. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, mit lehet tenni, hogy ne kerüljön sor az ügyvezető többes jogviszonyának megállapítására egy foglalkoztatón belül.

Az Európai Unió Bírósága több olyan ítéletet hozott a közelmúltban, melyek alapvetően érintik az általános forgalmi adó alanyainak adólevonással, illetve az adómentességhez való jog gyakorlásával kapcsolatos felelősségét. Tapasztalatok szerint az adóalanyoknak jelentős nehézséget okoz az objektív körülmények megállapítása, illetve megítélése, pedig azok közvetlenül kihatnak az adólevonási jog, az adómentesség gyakorolhatóságára.

Másik cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit kell tenni, ha az adózó az előlegről szóló számla kiállításakor még alanyi áfamentes volt, a végszámla elkészítésének időpontjában pedig már áfaalany. Levezetjük az általános forgalmi adóról szóló törvényből eredő következtetést.

Mik az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, az osztott és osztatlan napi munkaidő, a kötetlen és a rugalmas munkarend szabályai? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a munkáltatónak? – sorjáznak az ehhez hasonló kérdések munkajogász szakértőnk felé. Cikkünkben összefoglaltuk, milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak a munkáltatóknak, amelyek nem hétfőtől péntekig tartó időszakban, napi nyolcórás munkaidőben foglalkoztatják munkavállalóikat.

Nem dőlhetnek hátra nyugodtan a karosszékükben azok a cégvezetők, akiknek a vállalkozását látszólag nem terheli az újonnan bevezetett közteher, a reklámadó. Jelen ismereteink szerint ugyanis azoknak is bevallást kell készíteniük, akiknek egyelőre nulla forint adót kell fizetniük.

Sokan azt hiszik (még némelyik könyvelő is), hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója olyan egyszerű, hogy nem lehet tévedni benne. Pedig lehet, és sokba is kerül. A katás, illetve a katástól számlát befogadó vállalkozásokat figyelmeztetjük, milyen csapdákra kell felkészülniük.


VálaszAdó 2014/7. 

A hónap legérdekesebb témái:

  • Cikk-cakkok az áfatörvény módosításában
  • Táppénz gyed, gyes mellett
  • Ingatlan bérbeadása
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Ahogy megalakult az új Országgyűlés, a kormánypárti képviselők önálló indítványokkal kezdték bombázni a T. Házat, nem kímélve a korábban már alaposan – és javarészt általuk – átszabott adótörvényeket sem.

Teljesen új teherként, gyorsított eljárásban már a 2014-es évre is bevezették például a reklámadót, rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe sodorva ezáltal a média és a reklámszakma gazdasági szereplőit.

A többi adómódosítás zöme könnyítést eredményezhet az adózók életében. Ilyenek például a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintő módosítások, amelyek bővítik azok körét, akik számára munkáltatójuk lakáscélú hitelük kiváltására adómentes támogatást adhat.

Szintén könnyítésnek tekinthető az áfatörvénynek az a módosítása, amely szerint az időszakos elszámolású ügyleteknél 2014. július 1-je helyett majd csak 2015. január 1-jétől kell új szabályokat alkalmazni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára. Az áfatörvény emellett bővítené a fordított adózás alá tartozó termékek körét egyes acélipari termékekkel.

A Válaszadó mostani számában beszámolunk a társasági adót érintő javaslatokról is. A képviselői indítvány ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a cserével érintett részesedésre korábban nem realizált árfolyamnyereség miatt adózás előtti eredménycsökkentést érvényesített a tag, és emiatt a kivezetéskor növelnie kell az adózás előtti eredményét, akkor – kedvezményezett részesedéscsere esetén – e növelő tétel is figyelembe vehető csökkentésként, kvázi árfolyamnyereségként. Az adózók számára előnyösen módosulnak a szokásos piaci árral kapcsolatos előírások is.
A nyári szünidőben aktuális a diákok foglalkoztatásáról szóló összefoglalónk. Cikkünkben szerzőnk bemutatja, mikor marad több a fiatalok zsebében: ha iskolaszövetkezet tagjaként, ha munkaviszonyban vagy ha az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alapján vállal munkát.

A munkaadók és az érintett munkavállalók számára egyaránt zsebbe vágó kérdésre ad választ egy másik írásunk, amelyből kiderül: kaphatnak-e táppénzt azok, akik nyugdíj, gyed, illetve gyes folyósítása mellett dolgoznak.

A lakás, illetve a termőföld bérbeadása örökzöld téma, a bérbeadók rengeteg olyan gyakorlati adózási nehézségbe ütköznek, amelyek leküzdéséhez ezúttal is találnak hasznos írást Olvasóink.

Kimeríthetetlen témát ad a nyugdíjrendszer is; szerzőnk ezúttal –  egyebek mellett – arra ad cikkében választ, hogy ki, mikor mehet öregségi nyugdíjba, ki vásárolhat szolgálati időt.

A Kúria fontos ítéletére figyelmeztet egy másik írásunk, arra utalva, hogy milyen jogos elvárásai lehetnek az adóhatóságnak a székhely valódiságával kapcsolatban.

Népszerű „Kérdések és válaszok” rovatunkból ezúttal a lízinget követően megvásárolt személygépkocsi áfájával, a külföldi tőzsdéről származó jövedelem adózásával, nyugdíjazással, továbbá vállalkozás öröklésével kapcsolatos tudnivalókat szemléztük kiadványunkban.


VálaszAdó 2014/6.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Kisokos a távolléti díj számításáról
  • Ingóeladás: itt a NAV sorvezetője
  • Ennyit ér a cég üzletrésze
  • Áfaalap-csökkentés: mikor kötelező?
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Az adóbevallások és beszámolók készítését segítő cikközönünk mellett számos érdekes és hasznos adózási, számviteli, társadalombiztosítási, munkajogi kérdésben nyújtottak támpontot és foglaltak állást szakértőink az elmúlt hónapban. A lassacskán két éve életbe lépett munka törvénykönyvében (Mt.) még mindig számos olyan terület van, amelyet érdemes újra és újra boncolgatni. Az Mt. ugyan részletesen szabályozza a távolléti díj alkalmazására és számítására vonatkozó szabályokat, az Adózónához mégis gyakran érkezik arra vonatkozó kérdés, mikor kell távolléti díjjal számolni. Szakértőnk az értelmezést segítő, jól áttekinthető táblázatokban foglalta össze a távolléti díj fizetésének, időtartamának és mértékének szabályait.

Az új Ptk. életbelépésével a figyelem középpontjába került, hogy legalább hárommillió forintra fel kell emelni a kft.-k jegyzett tőkéjét. Ha a tulajdonosok képesek tőkeemelésre, akkor előfordulhat, hogy a cég megszüntetése vagy átalakulása helyett inkább az üzletrészük eladása mellett döntenek. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell kiszámolni az üzletrész értékét.

Bár az emberek többsége, kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) sokan teszik fel a kérdést: menjenek vagy maradjanak? Szakértőnk cikkében amellett hoz fel érveket, miért érdemes tovább dolgozni.

Nagyjából három éve tartja lázban a közvéleményt az a kérdés, nyugodtan árulhatják-e a magánszemélyek a család megunt, kinőtt holmijait az internetes aukciós portálokon, mikor csap le rájuk az adóhatóság? A Kúria tavaly novemberben jogegységi határozatot hozott, amelyben kategorikus, de általános megállapításokat tesz arra vonatkozóan, mikor üzletszerű az ingóságok értékesítése. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól részletes útmutatást kértünk, amelyben választ kaptunk arra a kérdésre is, hogy az egyébként szja-mentes, évi 600 ezer forint alatti bevétel esetén kell-e adószám?

A vállalkozásokat érintő áfaszabályokban is vannak újdonságok. Január 1-jétől jelentősen átszabta az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az áfaalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályait. Szakértőnk cikkéből kiderül, hogy mikor kötelező csökkenteni az áfa alapját.

Több írásunk taglalt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdéseket, egyebek mellett azt, hogy mit kell tenniük a munkavállalóknak, ha munkaadójuk több munkabért utalt számukra, és mit tehet a munkáltató, miután ezt észleli? Örökzöld téma az alkalmazottak bejelentésére vonatkozó kötelezettség. Összefoglaltuk a bejelentésre vonatkozó határidőket és a késedelem következményeit. A foglalkoztatók számára komoly terhet jelent a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ez kiváltható megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával, cikkünkből kiderül, hogyan.

Az Adózóna tapasztalatai szerint az alapítványokat, közhasznú szervezeteket működtetők körében nap mint nap számos adózási és számviteli kérdés merül fel. Szakértőnk most arra ad választ, mennyi pénz lehet egy alapítvány pénztárában, és adhat-e kölcsönt?

A mezőgazdaságban tevékenykedők is útmutatásra szorulnak a számviteli kérdésekben. Olvasónk tenyészállatok vásárlási és takarmányozási költségeinek elszámolására vonatkozó számviteli szabályok értelmezésében kért segítséget.

Rendre felmerülnek olvasóink körében az illetékkötelezettségre vonatkozó kérdések is, a másik állandóan visszatérő téma pedig a tagi kölcsön elengedése. A kiadványunkban közölt válaszból kiderül, elévül-e az illetékfizetési kötelezettség, ha hat évvel ezelőtt elmulasztották bejelenteni az adóhatóságnak a tagi kölcsön elengedését.


VálaszAdó 2014/5.

A hónap legérdekesebb témái:

  • A mikrogazdálkodói beszámoló előnyei 
  • Kinek kell a 6810 forintot fizetnie? 
  • Feketepénz elfogadásának következményei 
  • Munkáltatói lakástámogatás 
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Május az adóbevallások hónapja. Az Adózóna már az ezt megelőző időszakban folyamatosan közölt cikkeket a bevallási tudnivalókról. Ilyen hasznos olvasmány lehet a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolóról készült írásunk, amelyből nemcsak azt tudhatják meg, ki választhatja ezt a lehetőséget és mekkora adminisztrációs könnyebbséget eredményez ez az adózóknál, hanem azt is, hogy az ilyen beszámoló mennyiben módosít az eredményen, illetve a fizetendő adó összegén.

Részletesen foglalkozik az adóbevallási teendőkkel a közhasznú alapítványokról szóló cikkünk is, amely emellett az ilyen szervezetek könyvelésére, szabályozására, beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket is górcső alá veszi.

Egy másik írásunk a kiscégek hétköznapjainak bemutatását tűzte tollhegyre, azt részletezve, hogy az utóbbi időszakban miként változtak az adminisztrációs terhek, milyen új kötelezettségeknek kell eleget tenni a kkv-knek.

Sokan várták a nemzetgazdasági minisztériumnak azt a rendeletét, amely a cafetéria-elemként adható munkáltatói lakástámogatás előírásait tartalmazza. Egyik cikkünkben összefoglaltuk a legfeljebb ötmillió forintos támogatás fontosabb szabályait. Egy kérdésre adott válaszból Olvasóink azt is megtudhatják, hogy van-e lehetőség arra, hogy egy cég a saját tagjának, ügyvezetőjének adjon ilyen támogatást, ha tagi jogviszonyban van? Illetve van-e lehetőség arra, hogy a fenti tag vagy ügyvezető ilyen támogatást kapjon a cégétől, ha munkaviszonyban van a saját cégében (munkaszerződés alapján, illetve a biztosítási jogviszonya is így van jelentve évek óta)?

Az országban sokan vannak, akiknek az egészségügyi ellátásért havonta 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, de talán még többen, akik helyett ezt a terhet a költségvetés állja. Cikkünkben összefoglaltuk, hárul-e kötelezettség arra, aki már nem tanul, de még nem is dolgozik, nyugdíjas és még vállalkozik, illetve aki munkanélküli vagy gyesen, gyeden van.

Ezúttal is foglalkoztunk (külön cikkben és több válaszban is) a katásokat érintő kérdésekkel. Így például bemutattuk, mennyi a kata havi összege, ha a katás gyeden, táppénzen van, vagy hó közben változik státusa.

A magyarországi családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a házipénztárban több tízmilliós összegek halmozódnak fel, sokszor csak papíron, mert a család már elköltötte a pénzt. Olvasónk kérdésére szakértőnk bemutatta, milyen szabályok vonatkoznak a házipénztárra, a készpénz-fizetésre, kitérve az ezek be nem tartásából származó következményekre is.

Mostani kiadványunkból sem maradt ki a nyugdíj, ezúttal a nők 40 éves jogosultsági idejével kapcsolatban érkezett kérdésre adott szakértői választ közöljük.


Válaszadó 2014/4.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Változások a társasági adóban
  • Kijavítási kérelem
  • Profi áfacsalók jóhiszemű áldozatai
  • Közhasznú szervezetek fontos teendői
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Az utóbbi hetek népszerű gazdasági témái leginkább az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-ei hatályba lépése körül pörögtek. Így volt ez az Adózónán is, ahol már a korábbi hónapokban több cikkben is felhívtuk Olvasóink figyelmét a megszigorított felelősségi szabályokra, illetve számtalan írásunk foglalkozott a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumának emeléséről és ennek gyakorlati kivitelezhetőségéről. Az utóbbi lehetőségek közül mostani kiadványunkban a törzstőke-emelés tagi kölcsönből való megvalósításához ad ötleteket.

Egyik cikkünk ezúttal a társasági adózás és az egyszerűsített vállalkozói adó új Ptk.-ban foglalt módosulásainak részleteit tárja fel, emellett ismét foglalkozunk egy új jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés szabályaival. Az új kódex nem hagyja érintetlenül a civil szervezetekre vonatkozó előírásokat sem. Ennek a szférának nyújtunk segítséget azzal, hogy összefoglaltuk: hogyan változtak a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó regulák, továbbá, hogy milyen teendőik vannak az érintetteknek e jogállásuk megőrzése érdekében.

Az idei év egyik adózási újdonsága az úgynevezett kijavítási kérelem. Szakértőnk cikkéből kiderül: mikor, milyen feltételek teljesülése esetén élhetnek ezzel a lehetőséggel az adózók.

Ezúttal két cikkünk is foglalkozik az adócsalásokkal: az egyikben felhívjuk az adózók figyelmét arra, hogy miként ismerhetik fel az áfafizetés elkerülésében mesterkedők simlis – sokszor vétlen cégeket megkárosító – húzásait. A könyvelők számára lehet hasznos egy másik írásunk, bemutatva azokat az árulkodó jeleket, amelyekből kiderül, hogy ügyfelük a tilosban jár.

Ugyancsak két írást ajánlunk a helyi adó témájában: az egyik a januártól hatályos új telekadó-mentesség feltételeit részletezi, a másik a teremgarázs után fizetendő építményadó szabályait foglalja össze.

Összeállításunkból ezúttal sem maradtak ki a nyugdíjazással, nyugdíj-megállapítással kapcsolatos előírások: ezúttal azt bemutatva, hogy kinek és milyen feltételekkel van lehetősége nyugdíja újraszámíttatására.

Szakértőink az utóbbi hetekben is rengeteg kérdést kaptak Olvasóinktól. A közérdeklődésre számot tartó válaszok közül mostani kiadványunkban például munkajogi, társasági adós, ekhós témákra hívjuk fel a figyelmet.


Válaszadó 2014/3.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Többes jogviszonyú vállalkozók közterhei
  • Végeláthatatlan adóelévülés
  • Munkaszerződés módosítása
  • Nyugdíjszerű ellátás korhatár előtt
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Gyakori, hogy egy vállalkozó több lábon áll: van munkaviszonya, mellette egyéni vagy társas vállalkozó, egyetemi tanulmányok vagy nyugdíj mellett működtet valamilyen vállalkozást. Az adózás és a társadalombiztosítás jogrendszere bonyolult szabályokban foglalja össze, hogy az ilyen kombinációkban melyik jogviszonyban mennyi a járulékköteles jövedelem, és mennyi közterhet kell fizetni. A mostani Válaszadóban azzal leszünk Előfizetőink segítségére, hogy jól áttekinthető, hasznos táblázatban összegeztük a különböző életszituációkban adódó kötelezettségeket.

Egy másik írásunk a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok legfontosabb tudnivalóit foglalja össze az e körbe tartozó 2014-es változásokról, így például a jövedelem-(nyereség-)minimum számításáról, az adókedvezményekről, a látványcsapatsport támogatásához kapcsolódó bónuszokról, az innovációs járulékról.
Szintén tanulságos olvasnivaló lehet az adóelévüléssel foglalkozó cikkünk, amely bemutatja, miként lesz az elvi öt évből akár tíz is, ha a különböző ellenőrzések miatt megszakad, nyugszik vagy meghosszabbítható ez az időszak. Kiadványunkban ezúttal is szerepel munkajogi téma; az írás bemutatja, hogy mikor a munkakörülmények tartós vagy átmeneti változása-megváltoztatása esetén mikor szükséges a munkaszerződés módosítása, mikor lehet mellőzni azt, és milyen esetekben tilos.
Egy másik cikkünkből megtudhatják, hogyan és meddig lehet jogszerűen kikötni a próbaidőt, ennek tartama alatt hogyan szüntethető meg a munkaviszony, kiadható-e a szabadság.
A mostani Válaszadóból sem maradtak ki a sokakat izgató nyugdíjtémák. Így például azoknak az átmeneti szabályoknak az ismertetése, amelyek alapján meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőség van korhatár alatti nyugdíjazásra.
Az adózók, könyvelők és cégvezetők számára egész évben hasznos olvasmány lehet a NAV ellenőrzési irányelveiről szóló ismertetésünk, amely felhívja a figyelmet azokra a tevékenységi körökre, amelyekre az idén a szokásosnál is nagyobb figyelmet szentel az adóhatóság.
Szakértőink az elmúlt hónapban is rengeteg kérdést kaptak olvasóinktól. Az ezekre adott válaszokból megtudhatják például, hogy milyen teendői vannak a könyvelőnek egy társaság ügyvezetőjének elhalálozása esetén, hogyan számolható el a külföldi rendszámú személygépkocsi bérletének áfája, katásnak miként kell megosztani az iparűzési adó alapját, utólag hogyan érvényesíthető a családi adókedvezmény.


Válaszadó 2014/2.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Zűrzavar egy igazolás körül
  • Nyilatkozat-káosz
  • Táppénz-buktatók
  • Olcsón foglalkoztatható nők
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Néhány hete már élesben vizsgáznak az új és módosított adószabályok, s mint általában minden év elején, ezúttal is kiderült, hogy a gyakorlatban nem mindig működik minden olyan simán, mint ahogy azt a hivatali íróasztalok mellett, illetve a parlamenti üléstermekben elképzelték.
Nem egyszerű például az élettársi kapcsolatban élők és a nevelt gyermeket eltartó házaspárok számára a családi kedvezmény érvényesítésére rendszeresített adóelőleg-nyilatkozat kitöltése, mert az közös, nem közös és nevelt gyermekek esetén nem alkalmas a kedvezmény közös igénybevételének bejelentésére a munkáltatóknál. Egyik cikkünkben ehhez nyújtunk példákkal is illusztrálva fogódzót. Azt mindenesetre nem árt tudni, hogy a törvény nem írja elő, hogy a kedvezményt érvényesíteni szándékozóknak az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell nyilatkozniuk.
Az Adózóna emellett új kalkulátoraival is segítséget nyújt ahhoz, hogy bárki kiszámíthassa, mekkora családi kedvezmény illeti meg adóban, illetve egyéni járulékban.
Mostani kiadványunkban felhívjuk Olvasóink figyelmét az Art. adóellenőrzéssel kapcsolatos, 2014. július 1-jétől hatályos változására. Eszerint a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. Míg a megbízólevél átadása természetszerűleg csak az adózó közreműködésével valósulhat meg, és ezáltal az adózó közvetlenül megszerezheti azokat az információkat, melyek a jogainak gyakorlásához elengedhetetlenül szükségesek, addig a megbízólevél kézbesítése esetén az adózók nem feltétlenül értesülnek ténylegesen az ellenőrzés megindulásáról. Ennek oka, hogy az Art. számos kézbesítési vélelmet állított fel, melyek megvalósulása ugyanazokat a jogkövetkezményeket vonja maga után, mintha a kézbesítés ténylegesen megtörtént volna. Cikkünkben ezért elsősorban az ellenőrzéseknek a megbízólevél kézbesítésével történő megkezdésére, ezen belül is a kézbesítési vélelmekre koncentrálunk, különös tekintettel az elektronikus kézbesítésre vonatkozó előírásokra.
Főszabály szerint tehát az elektronikus úton kézbesített megbízólevél esetén az ellenőrzés akkor kezdődik meg, ha a kézbesítés megtörtént, azaz a címzett megnyitotta az elektronikus levelet. Utóbbi feltétel azonban nem kizáró ok, mivel attól függetlenül, hogy a címzett megnyitotta-e a megbízást tartalmazó levelet, az elektronikus küldemény elektronikus tárhelyen történt másodszori elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon megkezdettnek kell tekinteni az ellenőrzést.
További írásainkban foglalkozunk például a társaságból kilépő tagok vagyonának kiadásával és elszámolásával, a pénztárgép-engedélyekkel kapcsolatos legújabb fejleményekkel.
Nem maradnak el ezúttal sem a nyugdíjtémák, összeállítást közlünk például arról, hogy mennyit nyernek, illetve veszítenek a kedvezményes nyugdíjjárulék-fizetési konstrukciókkal a munkavállalók, valamint hogy. hogyan alakul a rövid távú nyereség és a várható nyugdíjveszteség. Beszámolunk emellett arról is, hogy bővül azon nők köre, akik után a munkaadók igénybe vehetik a nyugdíjba vonulás előtti időszakra vonatkozó bér- és járulékkedvezményeket annak a programnak a keretében, amely segíti a nőket a 40 év szolgálati jogviszony megszerzésében.
Népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban szakértőink ezúttal is számos egyéni – mégis sokakat érintő – problémára adtak választ. Ezekből a mostani Válaszadóban a külföldi kiküldetés és az egyéni vállalkozók cégautó költségeinek elszámolását, a munkaidőkeret esetén alkalmazható szabadság-kiadási szabályokat, a korábbi évek elhibázott áfa-bevallásainak korrekcióját emeltük ki.


Válaszadó 2014/1.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Juttatás lakáshitel törlesztésére
  • Újabb módosítás előtt az áfatörvény?
  • Így változik a társasági adó 2014-ben
  • Közterhek megbízási szerződésnél
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Minden évben új adókihívásokkal néznek szembe a könyvelők, cégvezetők, magánszemélyként, egyéni vagy társas vállalkozóként adózó polgárok. Ilyen lesz a 2014-es esztendő is, bár kétségtelen, hogy a közterhek mostani módosításainak többsége előnyös számukra. A változásokról már korábbi kiadványainkban is beszámoltunk, decemberben megjelent cikkeink jelentős része az év végi teendőkkel foglalkozott, de több olyan írásunk is volt, amely a 2014-től hatályba lépő új és módosított szabályokkal foglalkozott. A mostani Válaszadóban ezekből is szemezgettünk.
Fontos változtatás például, hogy a cégek cafetéria-rendszerükkel is segíthetik lakáshitelt törlesztő munkavállalóikat. Nem árt tudni azt sem, hogy hiába módosította a parlament az áfatörvény termékexportra vonatkozó szabályait, az Európai Bíróság minap hozott ítélete alighanem újabb módosításra kötelezi majd a törvényhozást.
S bár a nyugdíjba menetel előírásai alapvetően nem változtak, a téma kedveltsége – és meghatározott szabályok fokozatos életbe lépése – miatt ezúttal részletes összefoglalót közlünk arról, hogy milyen feltételekkel válik 2014-ben valaki nyugdíjjogosulttá.
Az óév utolsó hónapjában több cikkünk is beszámolt a HVG–Nexon közös adókonferenciájáról; az egyik – a mostani Válaszadóban is közölt – írás a társasági adó legfontosabb változásait foglalta össze. Ebből – egyebek között – megtudhatják, hogy 2014-től mi minősül nem jelentős összegű hibának, ami egyik peremfeltétele lehet annak, hogy az adózó önellenőrzés nélkül korrekciót hajtson végre.
Egy másik írásunkban felhívjuk Olvasóink figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyekkel – meghatározott illetékügyekben –  vissza lehet szerezni némi pénzt az adóhatóságtól.
2014 egyik újdonsága – a korábban már több cikkben részletezett családi járulékkedvezmény mellett – a gyed extra, azaz a szülő munkavállalásának gyed melletti lehetővé tétele a gyermek egyéves kora után. Januártól meghatározott feltételek mellett felsőfokú oktatási intézmények hallgatói is jogosultak lesznek gyedre – mindezekről a mostani Válaszadóban is beszámolunk.
Örökzöld téma a megbízási szerződés és az ezzel járó közterhek, az ilyen jogviszony kezeléséhez szakértőnk ezúttal is hasznos tippeket adott népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban. Ugyanitt egy másik válasz az  EU-n belüli partnerrel kötött szerződésekhez ad tanácsot – az általános forgalmi adó vonatkozásában. Haszonnal forgathatják kiadványokat azok is, akik éppenséggel a helyesbítő számlával kapcsolatos előírásokra vagy a falusi vendéglátás adózási szabályaira voltak kíváncsiak. 


Válaszadó 2013/12.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Adócsomag újratöltve
  • Pénzkezelési buktatók
  • Telekszerzés illetékmentesen
  • Adószámos dolgozó közterhei
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

A Válaszadó mostani száma – az előző havihoz hasonlóan – a 2014. évre szóló adócsomag főbb módosításaival foglalkozik. Így például azzal az érintettek számára előnyös változtatással, mely szerint januártól már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a nyugdíjas vállalkozóknak, ha egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonyban is állnak. A módosítás valóban kedvező, szomorú azonban belegondolni, hogy idős emberek ennyi munkát vállaljanak.
A mostani adócsomaggal a törvényhozók mindenkinek – magánszemélyeknek, vállalkozásoknak egyaránt – igyekszenek a kedvükre tenni.
Újabb kedvezményben részesülnek a hitelesek is, azzal, hogy a hitelintézet köztehermentesen csökkentheti a nekik felszámított kamatot. Ennek részleteit dolgozza fel egyik cikkünk, míg egy másik a termőföld-értékesítés – szintén előnyösen változó – szabályaival foglalkozik.
Lesznek azonban szigorítások is, így például a dohányzáshoz kapcsolódó termékek (cigarettapapír, dohánysodró stb.) értékesítésével, illetve a sport- és előadó-művészeti támogatásokkal kapcsolatban: ezek részleteiről szintén beszámolunk a mostani Válaszadóban.
Miközben az aktualitásokra összpontosítottunk, ezúttal sem hagytuk ki az örökzöld témákat, így például egyik cikkünk a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségeit dolgozta fel, míg egy másik az adószámos foglalkoztatás közterheit mutatja be.
Kérdések és válaszok rovatunk e havi termése szokás szerint szerteágazó volt, így például a pénzkezelés szabályaira, az EU-n belül vásárolt használt személygépkocsival kapcsolatos forgalmiadó-előírásokra, a kivából a társasági adó hatálya alá való visszatérés menetére, következményeire hívjuk fel Olvasóink figyelmét.


Válaszadó 2013/11.

A hónap legérdekesebb témái:

  • Kibővített családi kedvezmény
  • Amit minden adósnak tudnia kell
  • Juttatás adó nélkül
  • Új kedvezmények
  • Kérdések és válaszok

Tisztelt Olvasó!

Már megvan az adószakértők és adótanácsadók seregeinek ezekre a hetekre szánt kötelező olvasmánya: a kormány október 28-án beterjesztette  Országgyűlésnek a 2014-es adócsomagot.
A 307 paragrafusból álló, összesen 31 törvényt módosító törvényjavaslatból az Adózóna is szemezgetett, már az indítvány benyújtása előtt is, mivel korábban több elképzelés
is kiszivárgott.
Mostani kiadványunkban összefoglalót adunk a legfontosabb változtatási elképzelésekről, a személyi jövedelemadótól a katán át az illetékekig, a kibővített családi kedvezménytől és az ekho választási lehetőségektől kezdve a vállalkozásoknak szánt újabb teherkönnyítéseken át a bankok korábban megszüntetni ígért, most mégis megtartott különadójáig.
Olvasóink számára magánszemélyként és bérszámfejtőként is hasznos lehet elmélyedni a családi járulékkedvezményről szóló cikkünkben, amely nemcsak az új bónusz részleteit ismerteti, hanem elszámolásának, évközi kezelésének módját is.
Két cikket is közlünk az adózókkal szembeni egyre szigorúbb fellépésről. Az egyik a tartozás fedezetének elvonása esetén lehetséges büntetőjogi felelősséget taglalja, a másik arra figyelmeztet, hogy az adóhatóság nagyon könnyen – akár végrehajtási határozat nélkül is – ráteheti kezét az adózó vagyonára.
Ajánló és Kérdés–válasz rovatunkban egyebek között munkajogi témákra (kinek kell vasárnapi pótlékot fizetni, milyen kárpótlásban reménykedhet a gyesről munkába visszatérni szándékozó anya, ha munkahelye megszűnése miatt nem tudja kivenni szabadságát?), illetve adótakarékos juttatási lehetőségekre fokuszáltunk.
Reméljük, Olvasóink ezúttal is haszonnal forgatják kiadványunkat. Itt is szeretnénk felhívni figyelmüket előfizetési akciónkra: aki november 30-áig megrendeli és december 10-éig elő is fizet az Adózónára, nem csak a szokásos szolgáltatásainkat kaphatja meg idei áron, kreditpontokat is szerezhet.


Válaszadó 2013/10.

A hónap legérdekesebb témái:

  • A tagi kölcsön veszélyei
  • Bírságolható könyvelők
  • Megúszható cégautó-adó
  • Cégjogi igazodás a Ptk-hoz

Tisztelt Olvasó!

Sok bosszúságra ad okot könyvelői, adótanácsadói és adószakértői körökben a pénzmosás elleni törvény módosítása, amelynek elrettentő részleteiről külön cikkben számoltunk be. Ebből kiderül, hogy olvasóink-előfizetőink jelentős többségét kitevő személyek ellen, ha megszegik a pénzmosási előírásokat, drákói szigorral és óriási – 20 millió forintig terjedő – pénzbüntetéssel lépnek fel az erre kijelölt szervek.  Márpedig például az amúgy bizalmi viszonyt feltételező könyvelő-ügyfél kapcsolatban adott esetben a könyvelőtől még az is elvárás, hogy – mintegy hatóságként fellépve – „igazoltassa” ügyfelét, illetve annak kísérőjét.
Félnivalója azoknak is van, akik túl sokszor, illetve túl nagy összeggel húzták ki saját vállalkozásukat a slamasztikából. A társaságiadó-bevallásokban kötelezően szerepeltetendő tagi kölcsön alapján ugyanis az adóhivatal kockázat-elemzéssel kiszúrja a leggyanúsabbakat, s ezek a cégek átfogó adóellenőrzésre számíthatnak – hívja fel a figyelmet egy másik írásunkat. A cikk figyelmeztet arra is, hogy az adóhivatal valószínűleg nem áll meg itt, hanem egy vagyonosodási vizsgálat keretében annak is utánanéz, hogy a tagi kölcsön nyújtásának időpontjában volt-e, lehetett-e annyi pénze a tulajdonos(ok)nak, amennyivel cégük segítségére siettek. Írásunk ötleteket ad arra is, hogyan nullázható le, vagy legalábbis hogyan csökkenthető a tagi kölcsön összege. Ha pedig mégis elengedhetetlen a tulajdonosi kölcsön, érdemes egy másik cikkünkben elolvasni, mit kell tartalmaznia egy erről szóló – az adórevizorok által sem kifogásolható – szerződésnek.
Az utóbbi hetekben több cikkünk is foglalkozott a cégautó-adózás szabályaival. Mostani kiadványunkban ezek közül azt szemlézzük, amely bemutatja, hogyan úszhatják meg az egyéni vállalkozók ezt a terhet. Aki pedig a cégautó-adóval kapcsolatban más kérdésre kíváncsi, az Adózóna honlapján böngészve választ találhat kérdéseire.
Ha valaki az itthoni magas terhek – vagy éppen az állástalanság – miatt külföldön próbál munkát találni, jó esélye lehet erre Angliában. Az ottani keresetek és adók csábítóak, de a döntés előtt érdemes mérlegelni az elengedhetetlen kiadásokat is – hívja fel a figyelmet egy másik írásunk.
Az ősszel együtt beköszöntött a törvényhozási szezon is. Ennek kapcsán több cikkünk foglalkozott a már korábban elfogadott (de majd csak 2014. március 15-én hatályba lépő) új Polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó fejezeteivel, így például a kft-kre előírt, a mostaninál magasabb törzstőke-követelménnyel, illetve ennek teljesítési határidejével.  A Ptk-hoz kapcsolódóan keményedik a vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége és módosulnak a gazdasági társaságok átalakulási szabályai – a részletek nyomon követhetők mostani Válaszadóban, illetve az Adózónán.
Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó az adóhivatallal online-összeköttetésben lévő – a kijelölt kör számára kötelezően alkalmazandó – pénztárgép-mizériával. Az Adózóna is folyamatosan figyelemmel kísérte a témát és rendre számot adott az aktuális előírásokról, egyik erről szóló cikkünk ajánlója mostani kiadványunkban is szerepel.
Nyugdíjba menetelnél kapóra jöhet, ha az ember tudja, hogy meghatározott szakképzési időszakok, illetve nyári munkák beszámítanak a szolgálati időbe. Egy-két hónapnak is jelentősége lehet, hiszen lehetséges, hogy éppen ezzel egészül ki teljes évre a szolgálati idő, ami pedig befolyásolja a nyugdíj összegét. Az Ajánlóban szereplő cikkünk összefoglalja, mi minősül ilyen szempontból szolgálati időnek és mi nem.
Az élet adózási téren is jóval bonyolultabb és színesebb eseteket produkál, mint ami a jogszabályokból egy laikus által egy-egy probléma megoldására kiolvasható. A gyakorlatban felmerült speciális helyzetekre népszerű „Kérdések és válaszok” rovatunkban szakértőink ezúttal is változatos témákban nyújtottak segítséget Olvasóinknak.


Válaszadó 2013/9.

Tisztelt Olvasó!

Változtattunk a Válaszadó szerkezetén, ez már az első cikknél fel fog tűnni.
Havi hírlevelünkben ezentúl nemcsak az egyes írások bevezető sorait közöljük, hanem néhányhoz teljes terjedelmében hozzájuthatnak, így tetszés szerint kinyomtathatják, elküldhetik barátaiknak, kollégáiknak, vagy akár lefűzhetik azokat. Hasonló átalakításon esett át népszerű Kérdések és válaszok rovatunk, amelyben mostantól már nem csupán a kérdéseket, hanem a teljes választ is elolvashatják a nyomtatható verzióban.
A gyermeket nevelők számára augusztus egyik legizgalmasabb témája a családi kedvezmény kiterjesztéséről szóló kormánybejelentés volt. A javaslat, ha azt az őszi ülésszakon az Országgyűlés is elfogadja, minden bizonnyal új feladatok elé állítja a bérszámfejtőket és a könyvelőket is. A kedvezmény kiterjesztését taglaló írásunk szerzője konkrét példán mutatja be, hogy a tervek szerint az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjjárulék terhére igénybe vehető új bónuszban összegszerűen milyen lehetőségek rejlenek. Emellett felhívja a figyelmet az átalakítás előtt álló kedvezmény veszélyeire is, nevezetesen arra, hogy a kedvezmény érvényesítője eleshet a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaitól, vagy ha mégsem, a központi büdzsé bevételei apadhatnak, amelyeket vélhetően újabb adókból, közterhekből kell majd pótolni.
Már több mint egy éve slágertéma az új (és máris többször módosított) Munka törvénykönyve, amelynek regulái közül ezúttal a munkaközi szünet szabályait részletezi egyik írásunk. Egy másik cikkünk szerzője – a Btk., a Gt. és az Mt. előírásait taglalva – arra hívja fel Olvasóink figyelmét, hogy bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása milyen súlyos következményekkel járhat a gazdálkodó szervezet vezetőire.
Kiadványunkban továbbra is találhatnak rövid ajánlókat, amelyekben felvillantjuk az adott téma lényegét – a teljes szöveget a megszokott módon, a cikkek alján lévő linkekre kattintva olvashatják el. Újdonság viszont, hogy emellett közlünk még rövidebb (mindössze a cikk címéből és linkjéből álló) ajánlókat is, ezekben a hónap további aktuális és népszerű írásaira hívjuk fel a figyelmet. Kérdések és válaszok rovatunk jellemzője továbbra is a változatosság: ezúttal például a pénztárgépek használatával, a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó megmaradt árujának és az útdíj áfa-vonzatával kapcsolatos szakértői okfejtéseket emeltük ki.
Reméljük, hogy az átalakított Válaszadó elnyeri tetszésüket és összeállításaink továbbra is aprópénzre válthatók lesznek a hétköznapokban.


Válaszadó 2013/8.

Tisztelt Olvasó!

Rendesen belelógott a nyaralási szezonba az Országgyűlés rendkívüli időszaka; a törvényhozás még július elején is ülésezett és módosított több jogszabályt. Így aztán nincs oka unalomra a jogalkalmazóknak; az idén elmaradt a nyári törvénygyártási uborkaszezon, olyannyira, hogy a vállalkozásoknak akár új bérszámfejtési program után kellett nézniük, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak július 15-étől módosított szabályai miatt. A korábbiakhoz képest ugyanis a július 14-étől kezdődő keresőképtelenség, illetve gyermekgondozási ellátásoknál másként kell számítani például a táppénz, a többes jogviszonyos táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély, valamint a gyed összegét. Ezek részleteit mostani kiadványunkban több cikk is boncolgatja.
A Válaszadó ezúttal is tartalmaz korábbi törvénymódosításokra visszatekintő, a hétköznapokban jól hasznosítható értelmező elemzéseket. Így például a számvitel és a társasági adó még júniusban elfogadott, a távolléti díj számításáról szóló törvénybe ágyazott módosításait. Egy másik cikkünkben természetesen kitértünk a „névadó” jogszabály tartalmára is, részletezve a távolléti díj augusztus 1-jétől hatályos számítási előírásait, továbbá más munkajogi passzusok módosítását. Vannak változások a gépjárműadóban és a cégautó-adóban is, az előbbinél egy kisebb kör számára vigasztalást jelenthet, hogy az e-útdíjat némileg ellensúlyozza a július 1-jétol érvényes adócsökkentés.
Az Adózóna és a Válaszadó olvasóinak ezúttal sem kell nélkülözniük az áfa-témákat, aktuális kiadványunkban szakértőnk a személygépkocsihoz kapcsolódó áfa levonási lehetőségeit, illetve fizetési kedvezmények áfa-kezelését boncolgatja. Igazi nyári témát dolgoz fel a pályájukat jellemzően ebben az időszakban kezdő ösztöndíjasok közterheiről szóló írásunk.
Adótanácsadók, könyvelők, könyvvizsgálók figyelmét már most felhívjuk egy fontos, szeptember 28-áig teljesítendő feladatra, miszerint a pénzmosási szabályok módosítása miatt új belső szabályzatot kell készíteniük.
Népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban ezúttal is változatos témákat részleteznek szakértőink, többek között Horvátország uniós csatlakozása kapcsán áfa-ügyben, németországi munkavégzés esetén a bér- és munkaidő-szabályok alkalmazásáról, más uniós tagállam állampolgárának Magyarországon alapított cégéhez kötődő tb-terheiről, vagy a jövedelem valutában való felvételének szabályairól.


Válaszadó 2013/7

Tisztelt Olvasó!

Ezt a hónapot sem úsztuk meg adómódosítások nélkül. Több csomagban volt itt minden: a távolléti díj számításának örve alatt változtatott az Országgyűlés a társasági adó, a számvitel, a katasztrófahelyzetben nyújtott termékek és szolgáltatások adózási és illetékszabályain, továbbá az iparűzési adóból levonható költségek előírásain.
Derült égből villámcsapásként érkezett egy másik adócsomag is, amelyben például 6 százalék egészségügyi hozzájárulást vezettek be a 16 százalékos személyi jövedelemadóval amúgy is terhelt kamatra, emelték a pénzügyi tranzakciós illeték, továbbá a céges telefonadó mértékét.  A „teherlift” ezúttal is sajátosan működött: büntetés helyett akár jutalom is járhat ugyanis egy másik törvényjavaslat szerint, amely végeredményben adóamnesztiát tett lehetővé kétes eredetű pénzekre, ha azok gazdái meghatározott hosszú távú megtakarításokban helyezik el a tőkéjüket. Mindezekről szakértőink az elmúlt hónapban cikkeikben részletesen beszámoltak, amelyekből egy csokorra valót a mostani Válaszadóban is találnak Olvasóink.
Emellett folytattuk a jövő év márciusában hatályba lépő új Ptk-ról szóló sorozatunkat, ezúttal a kft-k új szabályaival. Megismerkedhetnek továbbá a transzferárakra vonatkozó, júniusban megjelent NGM-rendelet újdonságaival. Több szakértőt felkavart és vitára ingerelt az üzleti partnerek ellenőrzésének szükségességével foglalkozó írásunk – mostani kiadványunkban e nézetek ütközésének is teret adunk.
Természetesen a társadalombiztosítási témák – például a nyugdíjasoknak adható segélyezés és a gyet melletti vállalkozás feltételei – sem maradhattak ki az aktuális kínálatból, mint ahogy népszerű Kérdések és válaszok rovatunk merítése is rendkívül szerteágazó.


Válaszadó 2013/6

Tisztelt Olvasó!

Eső után köpönyeg lesz sokak számára, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon jogellenesnek ítélte a közszférából elbocsátottak végkielégítésére (meghatározott összegek felett) alkalmazandó 98 százalékos különadót - olvasható az Adózóna legfontosabb cikkeit gyűjtő, havonta megjelenő Válaszadóban. Az ítélet ugyanis akkor sem eredményez automatikus jogorvoslatot az érintettek számára, ha jogerőssé válik – fejti ki cikkében ügyvéd szakértőnk. Arra viszont nem lehet mérget venni, hogy az Országgyűlés a napirendjére veszi a különadó eltörlésére és az ezzel sújtottak számára kártérítést garantáló képviselői indítványt, ezt ugyanis szocialista honatya nyújtotta be. Ha csak attól nem veszik mégis pártfogásukba a kormánypárti képviselők a javaslatot, mert korábban az ő oldalukon is felmerült a különadó megszűntetésének gondolata, így ugyanis a jobboldali kötődésű menesztettekre már nem raknák rá az abszurd mértékű sarcot.
Más furcsaságok más adójogszabályokban is fellelhetők, mint például az, hogy a katára áttérő, korábban társaságiadó-alanyoknak, ha választásukat még 2012-ben hozták meg, a 1271EVA bevallási nyomtatványon kell elszámolniuk korábbi kötelezettségeikről (dacára annak, hogy nem evások voltak), míg például a 2013. évi áttérés esetén a 1371-es nyomtatványt kell használniuk - erről is olvashatnak a lappban.
Egy május elején benyújtott törvényjavaslat szerint változás várható a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (például baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) elszámolásánál – a módosításokról két cikkben is beszámoltunk az elmúlt hónapban. Ezúttal is több írásban foglalkoztunk az általános forgalmi adó kérdéseivel, így például a kiutalások előtti áfa-ellenőrzésekkel, továbbá az áfás számlával kapcsolatos tudnivalókkal.
Népszerű Kérdések és válaszok rovatunkban szintén számos, áfához kötődő részletszabályt fejtenek ki szakértőink, kitérve például a bevétel szerzésének időpontjára pénzforgalmi szemléletű áfa esetén. A rovatban emellett ezúttal is rengeteg gyakorlati kérdésre – például szlovák anyavállalat és magyar leánya közötti osztalék elszámolásra, a katából való évközi kilépés lehetőségeire és következményeire – kaphatnak választ Olvasóink.


Válaszadó 2013/5

Tisztelt Olvasó!

A régi is jó lehet még valamire – derül ki olykor a nyugdíjba menetelnél, ha hiányosan szerepelnek biztosítotti adatok a nyugdíj-szerveknél. A hiányt pótolhatja – a hivatalosan amúgy 1992. július 1-jén megszűntetett – munkakönyv, amellyel gyakran igazolható a szolgálati idő, illetve a járulékköteles kereset – bizonyítja az elfeledett, sok ember által azonban megőrzött közokirat hasznosságáról szóló írásunk.
Az általános forgalmi adó lakóingatlanhoz kapcsolódó szabályait pedig a miatt tartottuk érdemesnek átismételni, mert – jóllehet az előírások nem módosultak – az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat időnként szolgál olyan meglepetésekkel, amelyekre nem árt odafigyelni. Szakértő szerzőink többsége természetesen az újdonságok részleteit boncolgatta az elmúlt hónapban. Így például foglalkoztak a pénzbeli ajándék és örökség 2013-tól megváltozott illetékterheivel, a  mérlegképes könyvelők regisztrációjához szükséges kötelező továbbképzés módosításaival, továbbá azzal is, miként teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével a szakképzési hozzájárulás.
A bérelszámolóknak és más munkaügyi szakembereknek még mindig rendszeres csemegézni valót tartalmaz az új Munka törvénykönyve; ezúttal például betegszabadsággal kapcsolatos tudnivalókban nyújtunk segítséget. Írásaink egy része már előre tekint: folyamatosan közlünk például részletszabályokat a 2014 tavaszán hatályba lépő új Polgári törvénykönyvből: mostani kiadványunkban a betéti és a közkereseti társaságokkal kapcsolatos változásokra hívjuk fel a figyelmet.


Válaszadó 2013/4

Tisztelt Olvasó!

Eljött a szezonja a személyi jövedelemadó bevallásának, így aztán nem véletlen, hogy az április Válaszadóban többféle jövedelemforrás elszámolásának-bevallásának részleteiről is számot adnak szakértőink, akik például az árfolyamnyereségből és az osztalékból származó jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik.
A magánszemélyek mellett a társaságok vezetői, könyvelői is találnak hasznos olvasnivalót a legfrissebb Válaszadóban, ezúttal például a transzferár-nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségekről és az adóhatóság ezzel kapcsolatos elvárásairól. Szintén a cégeknek lehet hasznos több részből álló cikksorozatunk, amely konkrét példákkal szemléltetve ad betekintést a szakképzési hozzájáruláshoz kötődő kötelezettségekről, továbbá arról is, hogy „természetben” miként tudható le ez a teher.
Kiemelten – rövid keretes cikkben – hívjuk fel az érintettek figyelmét arra, hogy április 1-jétől mégsem terjed ki a fordított áfa az élősertésre, félsertésre és egyes takarmányféleségekre, miután ezt a passzust március 26-án visszavonta az Országgyűlés azt követően, hogy az Európai Bizottság megvétózta az erről korábban hozott parlamenti döntést.
Az áprilisi Válaszadóban emellett ezúttal is számos gyakorlati tudnivalót találnak például az állásidő díjazásával, az öregségi nyugdíjjal és a SZÉP kártya felhasználhatóságával kapcsolatban, mint ahogy számos problémájukra találhatnak megoldást szokásos „Kérdések – Válaszok” rovatunkban is.


Válaszadó 2013/3

Tisztelt Olvasó!

Még a jó szándékú szabályozás is okozhat galibát – derül ki a környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünkből. Ráadásul éppen a környezettudatos cégek húzzák a rövidebbet – világít rá az e havi Válaszadóban szerzőnk. Pusztán a miatt, mert a parlamenti törvénygyárban az utolsó utáni pillanatban is nyesegetik, módosítgatják a jogszabályokat, és
nem adnak elegendő időt az adózóknak a felkészülésre. Előnyösen változtak január 1-jétől az általános forgalmi adó személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos szabályai is: a korábbi levonási tilalom helyett meghatározott körben lehetőség lesz az áfa 50 százalékának elszámolására – fejti ki egyik cikkünk szerzője. Hozzátéve: a módosított
előírás féloldalas, de legalábbis nem teljesen egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Régi-új témát feszeget a minimálbérrel és a garantált bérminimummal
foglalkozó írásunk, azt boncolgatva, mikor, milyen foglalkoztatás mellett melyiket kell a munkáltatónak fizetnie, külön hangsúlyozva, hogy e bérkövetelményeket magával az alapbérrel, nem pedig a különböző juttatásokkal kiegészítve kell teljesíteni. Mindez azért sem közömbös a cégek számára, mert ezen összegek után mindenképpen le
kell róniuk a különböző terheket. Mint ahogy a szociális hozzájárulási adóban kedvezményt is érvényesíthetnek, amennyiben a foglalkoztatott beleillik az e támogatással preferált körbe. A szocho-kedvezmény továbbra is forró téma Olvasóink körében; Kérdések és Válaszok rovatunkban ezúttal is találkozhatnak konkrét felvetésre javasolt megoldással.
Egyelőre nem a mai tényekkel, hanem a jövőbeni elképzelésekkel foglalkozik az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói támogatás az adózók számára várhatóan előnyös adójogi megítélése. Szerteágazó témákban tesznek fel az Adózóna portálján kérdéseket Olvasóink adószakértőinknek. Az ebből adott mostani merítésben többek
között az uniós támogatással irodai célra vásárolt ingatlan adózási problémáit, a bérelt ingatlan felújítási költségeinek elszámolását, az ugyanazon tag által nyújtott kölcsön társaságok közötti engedményezési, továbbá a készpénzes fizetés adminisztrációs kérdéseit igyekszünk részletesen megválaszolni.


Válaszadó 2013/2

Tisztelt Olvasó!

„Az ördög a részletekben rejlik” – e közhely igazsága rendszeresen bebizonyosodik az év első hónapjában, amikor az adózók és adószakértők értelmezni próbálják a röviddel korábban módosított, esetleg már javítgatott adó- és társadalombiztosítási szabályokat. Nagyon gyakran kiderül ugyanis, hogy nem az eredeti szándékokat sikerült a normaszövegbe önteni, vagy nem egyértelműek az előírások, illetve nem adnak megfelelő fogódzókat az adózók számára. Akik ezért kérdések özönével árasztják el szakértőinket is, például a január 1-jétől választható új adózási formákkal, a kisadózók tételes adójával, illetve a kisvállalati adóval kapcsolatban. Mit kell tenni, ha egy bt evásból lesz katás, lehetséges-e az évközi áttérés, hogyan kell elszámolni a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel. A gyakorlati élet alighanem folyamatosan újabb és újabb kérdéseket generál, amire szakértőink ezután is – akárcsak mostani kiadványunkban – igyekszenek részletekbe menő, jól hasznosítható választ adni.
Ahogy korábban, ezúttal is foglalkozunk az új Munka törvénykönyve előírásaival, most például a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó tudnivalókkal. Továbbá azzal is, hogy az új kódexben már nem szerepel az átlagkereset fogalma, s milyen következményekkel jár, hogy helyette meghatározott esetekben távolléti díjat kell fizetni.
Sokak számára fontos, hogy január 1-jétől mégsem szűnt meg a korkedvezményes rendszer, ez 2014 végéig fennmarad, tehát az érintett munkakörökben lehet korkedvezményt szerezni, cserébe a munkáltatóknak is eddig kell fizetniük a korkedvezmény-biztosítási járulékot.
E havi kiadványunkban tájékoztatjuk Olvasóinkat arról is, milyen változásokra kell figyelni a számlakibocsátásnál, az üzleti biztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségnél. Gyakori, hogy kiskapukat rejtenek az adószabályok, amelyeket az adózók igyekszenek kihasználni. Félő azonban, hogy egyik-másik népszerű adókímélő ötlet bumerángként üt vissza az adózóra – hívja fel a figyelmet egy terjedő cafetéria-trükkel kapcsolatos veszélyre szakértői cikkünk.


Válaszadó 2013/1

Tisztelt Olvasó!

Az adóügyek slágertémája 2012 decemberében is a kata volt, ezt tükrözik az Adózónán megjelent cikkek és az ezek válogatásából összeállított legfrissebb Válaszadó, illetve Olvasóink kérdései is. Az új adónemmel, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatban sokan firtatták, ki jogosult ennek választására, milyen kötelezettségei vannak a katásnak és kinek éri meg ez az átalányadó.
Legújabban akörül alakult ki szakértőink (illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja) között purparlé, hogy milyen terheket kell viselnie a többes jogviszonyos vállalkozónak, annak, aki például egyéni vállalkozóként katás, de emellett beltagja, illetve személyesen közreműködő tagja is egy bt-nek. A vita felizzása logikus, hiszen az adózók szeretnék minél olcsóbban megúszni a közterheket, miközben a szaktárcánál azzal érvelnek: már így is nagy engedményeket adtak a katásoknak és nem kívánnak tovább faragni kötelezettségeiken. Hogy e szándékukat sikeresen ültették-e be a jogszabályokba, erre feltehetően csak bírósági ítélet, illetve egy esetleges alkotmánybírósági határozat ad majd egyértelmű választ, az adózóknak mindenesetre nem árt tudniuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a gazdasági tárca álláspontját osztja – a témáról szóló cikkeink megtalálhatók mostani kiadványunkban, illetve az Adózónán. Ha azonban idővel bírói ítélet, illetve alkotmánybírói értelmezés születik a vitatott kérdésről, ezekről a fejleményekről is beszámolunk majd az Adózónán.
Mint ahogy ezúttal is tettük: összefoglalót olvashatnak arról, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység korlátozását.
A 2013-tól érvényes adóváltozások ügyében sem csitultak a kedélyek, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a kormány pár nappal az után, hogy kihirdették az őszi adócsomagot, csaknem egy tucat adótörvényben kivételes sürgősségi eljárásban máris módosítást javasolt.
Ezeket még a december 17-ei végszavazás előtti napokban is tovább csiszolgatta az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A legújabb változásokról – csak úgy, mint az adócsomag gyakorlatban felmerülő részletkérdéseiről – az Adózóna szakértői elemzéseket, értelmezéseket közölnek majd.


Válaszadó 2012/12

Tisztelt Olvasó!

Mintegy másfél tucat jogszabály, négyszázharmincnál is több paragrafusának és négy mellékletének módosítása másfélszáz oldalon – leltározva, távirati stílusban így is összefoglalható az idei őszi adócsomag, amelyről november 19-én végszavazott az Országgyűlés. Valójában ennél jóval több adóújdonság és – változás lesz 2013-tól, hiszen
számos más új adónemről, így a távközlési, a biztosítási adóról és a tranzakciós illetékről, továbbá az egyéni vállalkozók és a kkv szektorba sorolható vállalkozások által választható új adónemekről már korábban határoztak a képviselők. Ezek sem voltak azonban kőbe vésve, rövid idő alatt kiderült, hogy nem voltak kellőképpen körültekintők
a törvényalkotók, ezért olykor röviddel hivatalos kihirdetésük előtt ki kellett egészíteni, esetleg át kellett írni a friss jogszabályokat, Így volt ez például a kisvállalkozók tételes adójánál és a kisvállalati adónál – ezek módosításait, a kata és a kiva új feltételeit szakértőink összefoglalták az ehavi Válaszadóban.
A kormány által eredetileg benyújtott módosításhoz képest kevésbé drágul például a munkahelyi étkezés, az iskoláztatás és más, munkáltató által nyújtott támogatás azáltal, hogy 2013-tól 10 százalékról mégsem 27-re, hanem csak 14-re növelik a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Abban nincs változás, hogy a juttatónak az ilyen juttatásoknál továbbra is az adott érték 119 százaléka után kell megfizetni a (továbbra is 16 százalékos) személyi jövedelemadót és az ehót. Az szja-teher más jövedelmeknél egyébként már valóban egykulcsos lesz azáltal, hogy az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrésznél is kivezetik az adóalap-kiegészítést, azaz megszűnik az úgynevezett félszuperbruttó. Ennek következményeiről, hatásairól is találnak cikkeket mostani kiadványunkban, mint ahogy arról is, miként változtatja meg a nyugdíjjárulék-alap felső határának eltörlése a nettó jövedelmeket.
Szakértőink betekintést nyújtanak a számlázás új szabályaiba, a belföldi gyűjtőszámlákra vonatkozó előírásokba, s beavatják Olvasóinkat abba is, ki jogosult az általános forgalmi adó úgynevezett pénzforgalmi szemléletű elszámolására. De a négyszáznál több jogszabályhely-változtatás a következő hetekben is bőséges muníciót ad szakértőinknek
az újdonságok bemutatására.


Válaszadó 2012/11

Tisztelt Olvasó!

Adószakértőink számos érdekes témával foglalkoztak októberben is. A legrészletesebben természetesen a már írásban lefektetett, az Országgyűlésben T/8750-es számon futó kormány-indítványt volt módjuk elemezni.  Nem okozott meglepetést, hogy a kabinet az személyi jövedelemadóban az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrésznél is kivezeti az úgynevezett adóalap-kiegészítést, azaz 2013-tól már nem kell növelni ezt a jövedelmet 27 százalékkal. Szakértőink többek között e változások nettó jövedelemre és a költségvetés bevételeire gyakorolt hatásait is elemzik.
Az aktuális témák mellett a mostani kiadvány is szemezget a Kérdések és válaszok rovat e havi terméséből. Olvasóink többek között a kapcsolt vállalkozások közti tagi kölcsön kamatával, a gyes után visszafoglalkoztatott után kapható kedvezményekkel, a céges vacsora utáni közterhekkel és más, sokakat érdeklő kérdésekkel kapcsolatban kaphatnak részletes választ szakértőinktől.


Válaszadó 2012/10

Tisztelt Olvasó!

A legújabb, októberi VálaszAdó cikkében folytatja azoknak a törvényjavaslatoknak, illetve új fejleményeiknek részletezését, amelyek a kisadózók számára két új lehetőséget kínálnak. A tervek szerint október elején elfogadandó indítványok meghatározott adózói kör számára tételes adózást, egy másik kör számára pedig – viszonylag alacsony kulccsal – több közteher együttes teljesítését teszik lehetővé. A szeptemberi¬ képviselői módosító javaslatok egyidejűleg lazítják és szigorítják is ezek eredetileg meghirdetett feltételeit.
A kiadvány egyik cikke praktikus információkat foglal össze: kiderül belőle, hogy szeptembertől miként kell kitölteni a jövedelemigazolásokat. A pályakezdőknek pedig azzal segítünk, hogy egyik cikkünk beavatja őket a START kártya megszerzésének feltételeibe.
Több olyan elképzelés látott napvilágot kormányzati berkekben, amelyekről egyelőre nem tudni, hogy „lufi k”, vagy megvalósításukat komolyan tervezik-e. Ilyen például, hogy a cégek lakhatási támogatást adhatnának a munkahelyüktől száz kilométernél távolabb lakóknak, illetve hogy a munkahelyek számának bővítése érdekében csökkentenék az egyéni járulékok mértékét. Bármi is is lesz e javaslatok sorsa, nem árt felkészülni ezek bevezetésére, ezért szakértőink elemezték az elképzelések hatásait.
A VálaszAdó mostani összeállításában az adóhatóság megállapításaival szemben tett észrevétel értelmezéseiről, s a nyugdíjbiztosítási szervek határozataival szembeni fellebbezési lehetőségekről is olvashatnak.


Válaszadó 2012/09

Tisztelt Olvasó!

A szeptemberi VálaszAdóban a júliustól hatályba lépett új Munka törvénykönyvével kapcsolatos szabályokhoz kötődő feladatokról írnak a szerzők. Ezek között említve meg a munkaszerződés tartalmát, a szabadságolási és kártérítési szabályokat. Ezúttal is szó van a nyugdíjazási kérdésekről, foglalkozunk a korhatár előtti öregségi nyugdíjügyekkel, számításokkal - konkrét esetekkel illusztrálva mindezt. Az is kiderül, miként kaphatja meg az EU egy másik tagállamába áttelepülő nyugdíjas itteni járandóságát. Az aktív korúak viszont például arra kaphatnak választ, hogy külföldön szerzett bevételükből miként kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni. Szerzőink emlékeztetnek a sokakat érintő, már megvalósított és még előttünk álló jövedékiadó-emelésekre, egy másik írás – még távolabbra, 2014. évi hatályba lépésre tekintve – pedig az Országgyűlés által szeptembertől tárgyalandó új Polgári törvénykönyv öröklési szabályait boncolgatja.


Válaszadó 2012/08

Tisztelt Olvasó!

Az augusztusi Válaszadóban többek között arról olvashatnak, milyen adózási lehetőségek közül választhatnak a kisvállalkozások. Szakértőink cikkeiből kiderül, hogy a meglévő információk alapján milyen kalkulációkat készíthetünk, ahogy az is, meghatározott árbevétel és költség mellett kinek mit éri meg választani. Külön írás foglalkozik a szintén majd csak az Országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalandó áfa-változásokkal, például azt taglalva, kik választhatják majd az úgynevezett pénzforgalmi áfát. Egy másik áfás cikk pedig bizonyos szolgáltatók „költségtakarékosságot” hirdető reklámjainak a veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az új Munka törvénykönyvével is foglalkozik a kiadvány. A jogszabályhoz kapcsolódó cikkekből szemezgetve ezúttal a munkaszerződésekhez kötődő változásokra hívjuk fel a figyelmet.


Válaszadó 2012/07

Tisztelt Olvasó!

A Munka törvénykönyvének módosítása és az átmeneti rendelkezések számos kérdést vetnek fel és az érintetteknek fel kell készülniük a változásokra. Az Adózóna havi szaklapjában, a VálaszAdóban külön cikk foglalkozik azzal, hogy mi módosul az iskolaszövetkezetek esetén, s mivel kell számolni diákok foglalkoztatásánál. A nyugdíjba vonulás előtt érdemes nagyon körültekintőnek lenni, előfordulhat ugyanis, hogy valaki rosszul kalkulál, aminek komoly következményei lehetnek. Cikkünk egy konkrét eseten keresztül mutat be egy ilyen helyzetet, de a szolgálati idő elismertetéséről is olvashat. Az áfa-levonhatóság is sokakat érint, a VálaszAdó cikke azt összegzi, milyen kifogásokkal hátráltatja az adóhatóság ezt a folyamatot.


Válaszadó 2012/06

Tisztelt Olvasó!

Sokak számára nem egyértelmű, hogy miként alakul a szolgálati idő olyan esetekben, amikor a munkakörre előírt törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik valaki és a keresete a minimálbér összegét nem éri el. A VálaszAdó most megjelent számában részletesen - példákkal együtt - foglalkozunk azzal, hogy miként kell ilyenkor számolni. A NAV és az NGM ugyan összeállított kérdés-válasz anyagot a bérkompenzációval kapcsolatban, de vannak olyan esetek, amelyekre a hivatalos GYIK nem ad választ. „Kifelejtették” ugyanis a leggyakrabban előforduló kérdést: hogyan kell számítani az adókedvezményt betegszabadság, táppénz, fizetés nélküli szabadság esetén? Cikkünk ehhez igyekszik támpontot adni. A fiktív számlákból adódó, sokszor a vétlen felet érintő bírságokról szól a VálaszAdó azon cikke, amelyben abban segít, miként kerülhetjük el ezeket az eseteket. A cikkben hasznos tanácsokat olvashatnak arra vonatkozóan, hogy mit tegyenek azok, akik üzleti partnereik miatt bajba kerültek. Az szja-bevallási határidő ugyan lejárt már, de éppen most jött el annak az ideje, hogy sorra vegyük, mit kell tennie annak, aki elmulasztotta a bevallás benyújtását vagy éppen elrontotta azt. Cikkünk bemutatja a leggyakoribb hibákat és az ehhez kapcsolódó teendőket.


Válaszadó 2012/05

Tisztelt Olvasó!

Egyre több pénzügyi gonddal küzdő önkormányzat nyúl egyik utolsó fegyveréhez, s vezet be a lakosság esetében is ingatlan-alapú adókat - arról, hogy pontosan mit választanak a települések vezetői, s mire lehet számítani a VálaszAdó írásában lehet olvasni. Ha Ön előfizető, akkor a cikkben található linken letöltheti a Válaszadó legfrissebb számát, ha nem, akkor kérjen ingyenes próbaidőszakot, és férjen hozzá minden fizetős tartalmunkhoz 14 napig ingyen, kötelezettségek nélkül!
A havi hírlevélben a a korhatár előtti ellátások folyósításának korlátaival is foglalkozunk. A nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetéséről nem kizárólag a NAV által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján van lehetősége intézkedni, hanem a nyugellátásban részesülő személynek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére folyósítási törzsszámra való hivatkozással tett bejelentése alapján is. Az írás összefoglalja, hogy ki mire számíthat.
Az Adózóna szerzőjének egyik cikke egy különleges esetet tárgyal, nevezetesen azt, amikor a vaterázásért ítéltek el valakit közerkölcsre hivatkozva. Szakértőnk írásából kiderül, hogy miért is téves a bírói döntés az üzletszerű ingó értékesítéssel kapcsolatban.


Válaszadó 2012/04

Tisztelt Olvasó!

Izgalmas és zsebbevágó kérdést boncolgat egy bírósági eset kapcsán adószakértő szerzőnk ehavi hírlevelünk egyik cikkében, amikor arra keresi a választ: vajon feljogosítja-e az Alaptörvény a bírót, hogy a józan észre vagy a közjóra hivatkozva, tetszése szerint válogasson a különböző években hatályos adószabályok közül. Az adózóra első körben kedvezőtlen ítélettel záródó ügy a Kúrián folytatódik, az összes adózó lehetőségeit befolyásoló végkifejletről a későbbiekben az Adózónán beszámolunk.
Nemcsak az állami adóhatóság, hanem a települési önkormányzatok is igyekszenek minden eszközt megragadni adóbevételeik növelésére. Ezt illusztrálva, mostani összeállításunkban beszámolunk arról, hogy egyes helyhatóságok januártól milyen adózói körre vezették be, terjesztették ki vagy emelték a kommunális adót. Ezúttal is gazdag tematikában foglalkozunk a sokakat érintő társadalombiztosítási kérdésekkel. Így például azzal, hogy a különböző, korhatár alatti ellátásban részesülő nyugdíjasok mekkora keresmény mellett jogosultak járandóságukra és mikortól szüntetik meg azok folyósítását.
Összeállításunkban olvashatnak emellett arról is, hogy milyen esetekben szünetel a társadalombiztosítás, illetve a biztosítás megszűnését követő 45 napon belül mikor jogosultak a volt dolgozók egészségügyi ellátásra és mikor nem. A magán-nyugdíjpénztárakban még megmaradt tagokat ismét választás elé állították a tavaly megszavazott jogszabályok. Ezúttal is a menni vagy maradni kérdéséről kell dönteniük, miközben a döntés következményei nem teljesen tisztázottak.


Válaszadó 2012/03

Tisztelt Olvasó!

A lelkiismeretes – pontosabban a visszaigénylő – adózók már hozzáfogtak személyi jövedelemadó bevallásuk kitöltéséhez. Adószakértőnk nyomtatvány-kitöltő programmal kapcsolatos írásából kiderül, hogy – mint már annyiszor – ezúttal is nagy fába vágják a fejszéjüket, mert olykor megfejthetetlenek és ellentmondásosak az adóhivatal útmutatói. De nemcsak a sietős, hanem a megfontoltabb adózókkal is foglalkozunk ehavi hírlevelünkben, tanácsot adva például ahhoz, hogy mit tehetnek azok, akik januárban még nem tettek eleget a kormány által elvárt béremelésnek.
A munkaadók tippet kaphatnak arra is, hogy – miközben jellemzően minden jóléti juttatás értéke után már legalább 31 százalék közterhet kell viselniük – milyen juttatásokat nyújthatnak adómentesen munkavállalóiknak. Felhívjuk továbbá a figyelmet egy – feltehetően törvényhozási malőrből fakadó – kötelezettségre, a korhatár alatti ellátottakat (korábbi elnevezéssel előrehozott, korengedményes, korkedvezményes nyugdíjasokat) terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékra.
A Válaszadóban először, de feltehetően nem utoljára foglalkozunk az új Munka törvénykönyvének fontosabb előírásaival, amelyekre – jóllehet csak július 1-jétől lépnek hatályba –, a megfelelő alkalmazkodás miatt nem árt már mostanában megkezdeni a felkészülést. Hagyományos "Kérdések – Válaszok" rovatunkban ezúttal is számos praktikus, a hétköznapokban jól hasznosítható tanáccsal látjuk el Olvasóinkat.


Válaszadó 2012/02

Tisztelt Olvasó!

Drasztikusan átalakította a 2012-től érvényes társadalombiztosítási közterheket az Országgyűlés, s az átformálásnak csak formai eleme, hogy a tb-járulék helyett ezentúl szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Tartalmi és zsebbe vágó kérdés viszont az egyes járulékok alapjának módosítása, illetve differenciálása, aminek következtében a társas és egyéni vállalkozóknál 36-37 százalékkal is nőnek e közterhek.
Jócskán, 25 százalékkal emelkedik januártól a nyugdíj mellett vállalkozói tevékenységet folytatók havi fizetnivalója, de még az övékénél is nagyobb – mintegy tízszeres – a tehernövekedés azoknál, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt és emellett vállalkoznak, de most elveszítették nyugdíjas státusukat. A járulékmérték-, a járulékalap- és a státus-változás hármasa jócskán ad feladatot a kötelezettségek kialakulásánál, amit tovább bonyolíthat, ha az adózó eleget tesz a kormány által előírt, úgynevezett elvárt béremelésnek, igaz, ezáltal mérséklődhetnek a vállalkozói terhek.
Februári hírlevelünkben e változásokat ismertetjük Olvasóinkkal – a tudnivalókat a HVG és a Nexon 2012. január 26-ai közös tb-konferenciájának előadásai alapján állítottuk össze. A rendezvényen a jogalkotási munka résztvevőitől – a HVG tb különszámának minisztériumi szerzőitől – és adótanácsadóktól, gyakorlati szakemberektől elhangzott legfontosabb, a hétköznapokban is jól hasznosítható módosításokat foglaltuk össze.


Válaszadó 2012/01

Tisztelt Olvasó!

Korábban szokatlan formában, a „Válaszadó” címmel megjelenő hírlevéllel kíván az adózást és más közterheket érintő legégetőbb témákról havi összefoglalót adni a HVG Adózóna és az online újságban rendszeresen publikáló adótanácsadókból, jogászokból álló szakmai gárda. A Válaszadó a hónap legégetőbb témáira fókuszálva így nyomtatott formában is hozzáférhetővé teszi az Adózónán megjelent cikkek egy részét, törekedve arra, hogy a hírlevél lapzártáig kövesse a publikációk utóéletét, illetve a konkrét adóüggyel kapcsolatos legfrissebb törvényhozási elképzeléseket. Utóbbiakról egyebek között a cikkek végén csatolt linkekből, illetve a megjelölt jogszabályokból és törvényjavaslatokból tájékozódhat az Olvasó.
Hírleveleinkben egy-egy témánál egymással ellentétes álláspontok bemutatására is törekszünk, továbbá arra is, hogy példákkal, táblázatokkal és kalkulációkkal tegyük átláthatóvá az egyes közteher-változtatásokat, vagy nyújtsunk az adózók számára gyakorlati segítséget szakértőink javaslatainak aprópénzre váltásához. A következő év közterheinek alakulása szempontjából mindig mozgalmas és izgalmas november ezúttal is bővelkedett az eseményekben.
Az Országgyűlés elfogadta az – új adónemekkel is kiegészített – adócsomagot. Tekintettel az ilyenkor szokásos módosítások sokaságára, a Válaszadó bő terjedelemben foglalkozik a legfontosabb változásokkal. Szakértőink valamennyi témánál törekedtek arra. hogy figyelmeztessenek a változtatások adózókat érintő következményeire, ezzel is segítve, hogy Olvasóink minél nagyobb haszonnal forgassák majd hírlevelünket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingó értékesítés előleg levonása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Jogosítvány finanszírozásának adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close