A kormány döntött arról, hogy az igazságügyi miniszter jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az Európai Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetésére vonatkozó törvényjavaslatot – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken, a kormányszóvivői tájékoztatón, közölte az MTI.
A kormány a jövő héten nyújtja be az uniós pénzek feltételéül szolgáló törvénycsomagot – mondta Vitézy Dávid a pénteki kormányzati sajtótájékoztatón, az uniós pénzek hazahozatalát a közlekedési és beruházási miniszter koordinálja majd, aki azt is elmondta: kétmilliárd eurót már veszni hagyott az előző kormány, csak mert nem akarta csökkenteni a korrupciós kockázatokat. Élőben a legfrissebb bejelentésekről – írja a hvg.hu.
Az Országgyűlés ismét tárgyalni fogja a devizahitelesek ügyét, így végül az érvénytelenség jogkövetkezményéről is a jogalkotó fog dönteni. Az érintettek szemében csalódást keltő lehet, hogy a helyzetet rendező jogszabály nem most fog megszületni, az minden bizonnyal további időt fog igénybe venni az uniós jognak való megfelelés biztosítása miatt is. A jelenlegi törvényjavaslat azonban mégis fontos lépés az érintett devizahitelesek számára, mivel elfogadása nyomán a vonatkozó peres eljárásokat felfüggesztik, a folyamatban lévő végrehajtásokban pedig nem lesz foganatosítható végrehajtási cselekmény – összegzi a devizahiteles jogalkotás helyzetét a BDO Legal, írja a portfolio.hu.
Ha beváltja ígéreteit a képviselőtársainak Magyar Péter, olyan jogalkotási dömping várható, amelyben egyetlen, 2010 óta megalkotott törvény, még az alkotmány sem marad „szárazon” – írja a hvg.hu.
A Kúria a BH2025.78.számú döntésében azt vizsgálta, hogy az önkormányzatoknak milyen mozgásterük van olyan területek szabályozása kapcsán, melyekre külön felhatalmazást számukra jogszabály nem biztosít. A döntés érdemi részét az alábbiakban mutatjuk be.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot terjesztett elő a készpénzhasználat hosszú távú biztosítására, valamint az euró új digitális formájának kidolgozására.
A Wolters Kluwer Kft. idén novemberben 30 éves Jogtárának adatai szerint 2022. január 1-je és december 31-e között összesen 1446 (2021-ben 1517) új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely bár elmarad a tavalyi rekordtól, mégis jóval magasabb a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. (2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó).
Adó 2022 különszámának vevői számára kiegészítő adószabályokat (adótörvény-kivonatokat és kommentárokat) tett elérhetővé a HVG, erről levélben értesítette az érintetteket.
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a jogalkotási törvény november végén elfogadott módosítását.
Érdekes helyzetek adódhatnak, amikor egy ugyanazon jogszabályi helyet ugyanattól az időponttól a jogalkotó több jogszabály útján is módosít. Mint például jelen esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontját.
Az Országgyűlés összesen 208 törvényjavaslatot fogadott el idén, 18 százalékkal kevesebbet, mint négy évvel korábban, ugyanakkor ötödével többet, mint 2009-ben.
Az ellenzék vitatta pénteken a parlamentben, hogy az adótörvények módosítása egyszerűsítené az adórendszert.
Az adózók gyakran bosszankodnak a zsebbevágó, illetve több papírmunkát eredményező jogszabály-módosítások miatt. Legalább ekkora méreg, ha hiányos a szabályozás, ez ugyanis nehezíti a törvények gyakorlati alkalmazását és elbizonytalanítja az adózókat. Összeszedtük, hogy mi hiányzik a Tbj.-ből.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték