Kifogásolja a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a 2025. évi adótörvény-tervezetet

Megosztás Tetszik

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete megküldte véleményét és a javaslatait a Pénzügyminisztériumnak a társadalmi vitára bocsátott 2025. évi adótörvény-tervezethez – olvasható a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete honlapján közzétett közleményben.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének közleményét teljes terjedelmében közöljük:

"Pénzügyminisztérium

tarsadalmiegyeztetes@pm.gov.hu

Tárgy: Észrevételek az egyes adótörvények módosításáról szóló jogszabály-tervezethez

Tisztelt Minisztérium!

Az egyes adótörvények módosításáról szóló jogszabály-tervezethez a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nevében alábbi véleményt, valamint kiegészítő javaslatokat teszem:

A) A társadalmi egyeztetés

A vitára bocsátott „az egyes adótörvények módosításáról” szóló adócsomag  szövege 2024. október 16-án jelent meg, a javaslattételi határidő (október 24.) csupán egy hét (közte egy hétvégével és egy ünneppel).

Kifogásoljuk, hogy csak a jogi szöveget tették közzé, de

1. ahhoz semmilyen magyarázatot nem fűztek,
2. a jogszabály-előkészítő munka során született dokumentumokból semmit sem tettek nyilvánossá,
3. a szöveg egyszerre 27 db jogszabályt érint, ezért az előterjesztés nehezen áttekinthető „saláta”, de annak kezelhetőségéhez még egy tartalomjegyzéket sem tettek az elejére,
4. a régi és az új szöveg összehasonlítását segítő kiemelések is hiányoznak, és
5. nem jelentették meg a jogszabály szövegét a változtatásokkal egységes szerkezetben, pedig a digitális korban ennek már nem lehetne akadálya.

A fenti hiányosságok szerint ezáltal a Pénzügyminisztérium nem adta meg a kellő segítséget a tervezet gyors megismeréséhez és értelmezéséhez, és ezzel megnehezítette annak véleményezését, és rövid határidő megadása kiüresíti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 10. § (1) bek. rendelkezését, amely kimondja:

„A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.”

B) Észrevételek, javaslatok

1. Bevétel megszerzésének időpontja

Törvényjavaslat 2. §

A “bizonylat rendelkezésre áll” fogalom pontosítása szükséges. Ez nem egy egyértelmű időpont, nem igazolható egzakt módon.

Javasoljuk, hogy a “bizonylat rendelkezésre áll” meghatározás helyett a bizonylat kibocsátási vagy áfa szerinti teljesítési dátumára történő hivatkozást.

2. Családi kedvezmény összegének módosítása

Törvényjavaslat 3. § (1) bekezdés

Az év közbeni adómérték változás a bérszámfejtők, könyvelők részére különösen, de a kedvezményben részesülők számára is nehézséget fog okozni.

A családi kedvezmény összeg szerinti megosztása szerint ráadásul felesleges adminisztrációval is, hiszen a nyilatkozatokat év közben módosítani kell, azt a munkáltatóknak, bérszámfejtőknek a saját ügyviteli rendszerükben iktatniuk kell.

Javasoljuk, hogy a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdése 2025. január 1-jétől lépjen hatályba!

Ha az éves adóbevétel-kiesés miatt ez túl nagy terhet jelent az államnak, akkor a 2025. január 1-jétől egy eltartott esetén 100 000 Ft helyett csak 83 330 Ft,
kettő eltartott esetén 200 000 Ft helyett 166 670 Ft, három vagy több eltartott esetén 330 000 Ft helyett 275 000 Ft legyen a kedvezmény mértéke. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 100 000 Ft helyett csak 83 330 Ft legyen a kedvezmény.

3. Munkaerőpiacra lépők szocho-kedvezménye

Törvényjavaslat 50. § (1) bekezdés

A törvényjavaslat szövege eltér a 182/2024. Kormányrendelet e kedvezményére vonatkozó szabálytól. A rendelet szerint a rövidebb időszakú kedvezményt a 2024. augusztus 1-jén vagy azt követően létrejött munkaviszonyok esetén kell alkalmazni.

A törvényjavaslat nem tisztázza annak kérdését, hogy hogyan kell eljárni a
2024. december 31-én már fennálló munkaviszonyok esetén, nem tartalmaz átmeneti szabályokat sem. A jelenlegi szöveg alapján a korábban megszerzett jogosultságokat elvesztik a munkáltatók.

4. Technikai hiba a szövegben, téves hivatkozás

Törvényjavaslat 53. §, 132. § (4) bekezdés

A javaslat 53. §-a a Tbj. 52. § (2) bekezdésére hivatkozik, de ez helyesen 57. § (2) bekezdés.

A hatályba léptető rendelkezéseknél a közzétett PDF-ben „Hiba! A hivatkozási forrás nem található.” szöveg jelenik meg.

5. Belföldi pénzforgalmi számla nyitása

Törvényjavaslat 62. §

Az Art. 114. § (1) bekezdése szerint egy belföldi pénzforgalmi számla nyitása kötelező, emellett bármennyi (akár külföldi) pénzforgalmi számla nyitható. A bekezdés harmadik mondata nem egyezik az első mondatban meghatározott céllal, ezért pontosítás szükséges. A harmadik mondat helyett az alábbit javasoljuk:

“Az első belföldi pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni.”

6. Adatszolgáltatás befogadott számláról

Törvényjavaslat 6. számú melléklet

Azokról a befogadott számlákról, mely alapján adólevonási jogot érvényesít az adózó, számlánkénti adatszolgáltatásra kötelezett. Ez jelenleg ezer Ft-ra kerekítve történik, de a javaslat szerint Ft-ra kerekített összeg lesz 2025. január 1-jétől.

A vevői online számla adatszolgáltatások sok esetben nem pontos adatokat tartalmaznak, így a befogadónak ettől eltérő, a számlán szereplő valós adatokkal kell a könyvelésében, áfa-nyilvántartásában az adatot rögzítenie.

A gyakorlatban a két fél adatainak eltérése miatt többszöröse lesz a mindkét fél részére intézett adóhatósági megkeresés, illetve egy-egy apróbb (akár 1-2 Ft-os), adókülönbözetet nem okozó, adminisztratív hiba miatt a bevallások javításának szükségessége.

Javasoljuk ezen tervezett előírás törlését.

7. Alanyi adómentesség értékhatárának emelése

Áfatörvény 188. § (2) bekezdés

A törvényjavaslat több ponton foglalkozik az alanyi adómentesség szabályaival,
de az alanyi adómentesség választhatóságának értékhatárával nem.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2019. január 1. óta 12 millió Ft, miközben például a kata tételes adózású értékhatára időközben 12 millió Ft-ról 18 millió Ft-ra emelkedett.

Javasoljuk, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 2025. január 1-jétől
18 millió Ft legyen!

8. KIVA törvény

Törvényjavaslat 17.§-a

A társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag ugyan rendezi azt a problémát, hogy az érintett adózónak lesz egy egynapos üzleti éve társasági adóalanyként (mielőtt újra KIVA alannyá válik), de nem ad választ egy másik nyitott kérdésre, ami szintén hátrányos helyzetbe hozza az érintett adózói kört:

Ha a KIVA-alanyiság megszűnik, akkor alkalmazni kell 28.§ (4a)-(4e) bekezdéseiben foglalt szabályokat, így meg kell állapítani az áttérési különbözetet, és azt a fejlesztési tartalékhoz hasonlóan kell kezelni, vagy le kell adózni.

Javasoljuk olyan jogszabályi környezet kialakítását, amelynek értelmében a

1. a könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt nem szűnik meg a KIVA-alanyiság (19. § (5) d) pontjának módosítása), vagy
2. a Katv. 28. § kiegészítését egy (4f) bekezdéssel, amelynek érelmében a könyv szerinti értéken megvalósított egyesüléssel, szétválással éritett adózói körnek – ha él a 19.§ (8a) bekezdésében megjelölt választási lehetőségével – nem kell alkalmaznia a (4a)-(4e) pontban foglalt előírásokat.

9. TAO törvényt érintő javaslatok

I. A transzferárak szabályozását érintő törvény és rendelet módosítási javaslatok

1. Az önkormányzati és egyetemi tulajdonú cégek mentesítése a dokumentációs kötelezettség alól:

Javasoljuk Tao. 18. § (5) bekezdésének módosítását úgy, hogy „az állam” szövegrész helyére „az állam, helyi önkormányzat vagy egyetem” szövegrész kerüljön.

Indoklás: ezzel a módosítással az állami tulajdonban levő cégek mellett az önkormányzati, egyetemi tulajdonban álló cégek is mentesülnének a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettség alól, ami lényegesen csökkenti e szereplők adminisztrációs terheit, növeli versenyképességüket.

2. Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer fogalmának pontosítása:

Az OECD Transzferár irányelvei nem csak „az adózó” által az ügyleten realizált nettó nyereség vizsgálatát teszik lehetővé, hanem – az adózó választásától függően – az ügyletben résztvevő másik vállalkozás által elért nettó nyereség vizsgálatát is.

Ezt támasztja alá, hogy a módszer alkalmazása keretében ki kell jelölni a „tested party”-t, amely nem csak az adózó lehet, de az ügyletben részvevő más vállalkozás is. Az OECD Transzferár irányelvében szereplő eredeti angol szöveg is ezt az értelmezést támasztja alá, mivel az „a taxpayer” magyarra fordítva: „egy adófizető” kifejezést használja.

„A transactional profit method that examines the net profit margin relative to an appropriate base (e.g. costs, sales, assets) that a taxpayer realises from a controlled transaction (or transactions that it is appropriate to aggregate under the principles of Chapter III).”

Javasoljuk a Tao. 18. § (2) d) pontjának módosítását úgy, hogy „az adózó” helyébe „az adózó vagy kapcsolt vállalkozása” szövegrész kerüljön.

3. A transzferár-nyilvántartás készítése alól mentesülő ügyletek meghatározásának pontosítása:

A jelenlegi szabály szövege alapján csak a közbe ékelt szereplő (a termék viszonteladója, a szolgáltatás közvetítője), mentesül a dokumentációs kötelezettség alól, az ügyletben résztvevő másik kapcsolt fél dokumentációs terhe nem mérséklődik, függetlenül attól, hogy az ügylet maga kétséget kizáróan piaci áron valósul meg.

Javasoljuk a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet 1.§ (2) c) pontjában foglalt szabály olyan irányú módosítását, hogy az ne csak „a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését” megvalósító vállalkozást (adózót), de annak az érintett tranzakcióban résztvevő kapcsolt vállalkozásait is mentesítse az ellenőrzött ügylethez kapcsolódó dokumentációs kötelezettség alól.

4. Javasoljuk adminisztráció egyszerűsítésére,

hogy a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése egészüljön ki  egy új ponttal, mi szerint, nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozások azon ügyleteit, ahol a szerződő felek olyan belföldi adóalanyok, amelyek adott évi adózás előtti eredménye ezen ügyletek figyelmen kívül hagyásával is pozitív előjelű

II. Egyéb, TAO- érintő javaslatok

Javasoljuk a Tao. 18. § (5) bek. módosítását úgy, hogy „az állam” szövegrész helyére „az állam, helyi önkormányzat vagy egyetem” szövegrész kerüljön.

Ezzel a módosítással az állami tulajdonban levő cégek mellett az önkormányzati, egyetemi tulajdonban álló cégek is mentesülnének a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet szerinti dokumentációs kötelezettség alól, ami lényegesen csökkenti e szereplők adminisztrációs terheit, növeli versenyképességüket.

10. A számviteli törvényt érintő módosítási javaslatok

2024. január 1-jétől új jogintézménnyel, a leválással bővült a Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyek szétválására vonatkozó szabályrendszere. A leválás számviteli szabályozását ellentét feszíti:

Az Szt. 49. § (9) bekezdése az apporttal történő alapításhoz hasonló könyvelést ír elő, míg ugyanezen jogszabály 137.§ (4) bekezdése a kiválásra vonatkozó szabályok alkalmazását teszi kötelezővé.

Javasoljuk az ellentét feloldását az egyik előírás törlésével.

11. Egyéb törvénymódosító javaslatok

I. Tranzakciós illetéket érintő javaslat

Tranzakciós illeték terheli a készpénzfelvételt, az átutalásokat, a pénzváltást és az értékpapír tranzakciókat is.

A készpénzfelvétel esetében – annak limitált ingyenessége okán – a társadalom széles rétegei nem érzékelik a kivetett adót, így a legolcsóbb(nak hitt) fizetési mód jelenleg a készpénzben történő fizetés.

A készpénzforgalom azonban melegágya az Áfa- és jövedelemadók elkerülésének, és vonzó lehetőséget teremt akár be nem jelentett munkavállalók foglalkoztatására, akár bejelentett munkavállalók részére adózatlan jövedelem juttatására.

Javasoljuk a magánszemélyek átutalási-, pénzváltási- és értékpapír tranzakcióit terhelő tranzakciós illeték eltörlését, és vele párhuzamosan az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetését, a készpénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték kulcsának megemelését.

A magánszemélyeket érintő készpénzes tranzakciók megdrágításával e piaci szereplők motivációs rendszere megváltozik, az általuk kezdeményezett tranzakciók nagyobb hányada válik transzparenssé, így tovább szűkülhet az adórés az Áfa-ban, és láthatóvá válhatnak a nagyobb vállalati nyereségadó- és személyi jövedelemadó alapok.

II. Áfa törvényt érintő módosítási javaslatok

a. Alanyi adómentesség érékhatásának emelése

Javasoljuk KKV vállalkozások működésének elősegítése és a társadalmat súlyosan terhelő inflációs teher visszaszorítása érdekében az áfa mentességének alsó határának emelését minimum 18 M Ft-ra.

b. Áfa kiutalások

A magyar áfa visszaigénylési rendszer ellentétes a közösségi jogban megfogalmazott

tényleges érvényesülés elvével, amely „…megtiltja a tagállamok számára, hogy az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tegyék…” (Eub C591/10. sz. ügyben hozott ítélete 28. pont)

A C274/10. sz. ügy 45. ponjában az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a tagállamok által az adóvisszatérítés tekintetben „….előírt szabályok nem sérthetik az adósemlegesség elvét azáltal, hogy ezen adót teljesen vagy részben az adóalanyra terhelik. Különösen pedig e szabályoknak lehetővé kell tenniük az adóalany számára, hogy megfelelő feltételek mellett az e HÉA különbözetből származó teljes követelését visszakapja, ami magában foglalja, hogy a visszatérítésnek ésszerű határidőn belül, pénzbeli kifizetés útján vagy ezzel egyenértékű módon kell megtörténnie, és a visszatérítés elfogadott módja semmiképpen nem jelenthet az adóalany számára pénzügyi kockázatot…”

Javasoljuk, hogy az EUB által lefektetett alapelvek figyelembevételével Az Art. 64. §-ban:

• a kiutalási határidő csökkentését 75 napról 60 napra;
• a kifizetettségét feltétel eltörlése, valamint hogy
• az adóhatóság a 60 napon belül hozzon jogorvoslattal támadható határozatot az áfa kiutalás megtagadásáról;
• a 30 napon belüli kiutalás jelenlegi 1 forintot milliót meghaladó kiutalás kérési jogot a 3 millió forintot meg nem haladó összegre módosítani, továbbá
• amennyiben az adóhatóság nem teljesíti az Art. 64. § (1) bekezdésben és a (3) bekezdésben meghatározott kiutalási határidőt, és a kiutalás megtagadásáról ezen határidőkön belül nem hozott határozatot, abban az esetben a kiutalási határidőt követő naptól a kiutalást megtagadó határozat meghozataláig 200%-os mértékű késedelmi pótlékot köteles a kiutalást kérő adóalany részére megfizetni.

c. A behajthatatlan követelésre jutó áfa visszatérítésének felgyorsítása

Javasoljuk a behajthatatlan követelés fogalmával kapcsolatban megteremteni a számviteli törvény és az Áfa törvény közötti összhangot, valamint csökkenteni törvényi határidőt az Áfa törvény 77. § (7) bekezdésének módosításával, miszerint az adó alapja utólag csökkenthető a számviteli törvény alapján behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével feltételek együttes (§-ban rögzítettek) teljesülése esetén.

d. A termékimport utáni áfa levonásának egyszerűsítése

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az adóalany csak akkor vonhatja le az adóhatóság által kivetett import áfa összegét, ha azt megfizette a költségvetés részére. Ez a szabályozás véleményünk szerint ellentétes a Héa-irányelvvel.,

Javasoljuk, az Áfa tv. 120. § ca) pontják módosítását úgy, hogy az adóalany az adóhatóság által kivetett termékimport utáni áfa összeget az okirat kézhezvételével egyidejűleg levonásba helyezhesse anélkül, hogy annak összegét az adóhatóság részére köteles lenne előzetesen megfizetni. Ezáltal eltűnik belföldi és az import beszerzés közötti különbség, hiszen a belföldi beszerzés utáni áfa összegét a belföldi vevő adóalany akkor is levonhatja, ha az áfa-t nem fizette meg az eladó adóalany részére.

III. Ügyfélkapu megszűnésének halasztása

2025. január 16-tól kizárólag DÁP eAzonosítással vagy a kétfaktoros azonosítást igénylő Ügyfélkapu+-szal lehetséges az ügyintézés, az Ügyfélkapu megszűnik 2025. január 15-én.

Javasoljuk – az elsősorban –  könyvelőket, adóbevallást, vállalkozókat terhelő változás bevezetését 2025. augusztus 1. napjára halasztani a kellő felkészülési idő biztosítására.

Budapest, 2024. október 24.

Zara László
elnök
Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete"

(forrás: https://www.adokamara.hu/hirek/olvas/velemeny-es-javaslatok-a-2025-evi-adotorveny-tervezethez.html)

Az Adózóna 2025-ös adóváltozásokról szóló írásait itt olvashatja el.