Adótörvény-módosítások 2015: vitázik a parlament – megeszik a többletterhek a családiadókedvezmény-emelést

Megosztás Tetszik

Mai ülésén elkezdte a parlament az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával. A kormány érvelése szerint az adópolitika középpontjában továbbra is a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítése áll.

Két lépcsőben megkétszerezik a gyermeket nevelő családok adókedvezményét, 2025. július 1-jétől 50 százalékkal, 2026. január 1-jétől pedig további 50 százalékkal nő a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke – emelte ki felszólalása elején Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az érvényesítés szabályai nem változnak, a kedvezményt a szülők megoszthatják, illetve azt a társadalombiztosítási járulék megfizetésénél is figyelembe lehet venni. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők adókedvezményéről közölte, jövő év július elsejétől 15 ezer forinttal, 2026-tól pedig 20 ezer forinttal lesz több a kedvezményük, mint a családot a gyermekszám alapján megillető kedvezmény.

Módosulnak a fizető vendéglátó tevékenységre választható tételes átalányadózás szabályai.

Lehetőség lesz a SZÉP-kártyára adott munkáltatói támogatás 50 százalékának lakásfelújítási célú felhasználására; 2025-ben adómentesnek minősül az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása.

Tállai András kitért arra, hogy 2026 végéig továbbra is kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új építésű lakóingatlanokat, de folyamatban lévő építkezések esetén akár 2030. december 31-ig is alkalmazni lehet ezt az áfakulcsot.

Az adócsalások visszaszorításával indokolta, hogy a földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletekre 2025-től a fordított adózást kell alkalmazni. Jelezte, fél évvel kitolják az e-nyugtaadás kezdő időpontját a felkészüléshez szükséges megfelelő idő biztosítása érdekében.

A határ menti bevásárlóturizmus visszaszorítása érdekében a személyes célú áfa- és jövedékiadó-mentesség napi egy alkalommal az első beutazás alkalmával fogja megilletni a beutazókat – mutatott rá.

A jövedéki adó értékének szinten tartása érdekében 2025-től valorizációs szabályt vezetnek be, azaz a jövedéki adó automatikusan követni fogja az inflációt. A dohánygyártmányok és egyes energiatermékek esetében, ahol 2025-től emelkednek az adómértékek, a valorizáció csak 2026-tól kezdődik .

Az államtitkár jelezte, az uniós szabályok adta legmagasabb szintre emelik a fuvarozók jövedékiadó-kedvezményét, és az uniós keretek adta legszélesebb körre kiterjesztik a mezőgazdasági termelők adókedvezményét; a kereskedelmi és mezőgazdasági gázolaj-adókedvezmény minden évben automatikusan növekedni fog a valorizáció mértékével.

Tállai Andás elmondta, jövőre megszűnik a légitársaságok hozzájárulása, valamint a gyógyszergyártói és távközlési különadó is.

Szólt arról is, hogy tovább bővül az adóhivatal eszköztára a csalárd adózók kiszűrése érdekében, bevezetik az adóegyeztetési eljárást, amely akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatszolgáltatás és az adóhatóság adatai nem fedik egymást.

Kitért arra, hogy a kiskereskedelmi adó esetén bővül az adó fizetésére kötelezettek köre azokkal, akiknek a platformján keresztül belföldön kiskereskedelmi értékesítés valósul meg.

Az államtitkár azt mondta, január 1-jétől kizárólag az elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi minősül környezetkímélőnek.

Elmondta, jövő évtől 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, és a törvénymódosítással mind a gépjárműadóban, mind a cégautóadóban inflációkövető valorizációs szabály lép életbe. A regisztrációs adó is ezekhez a szabályokhoz igazodik, így 2025. január 1-jétől ezen adónem tekintetében is megszűnik a plug-in hibrid és a hibrid gépjárművekre korábban alkalmazott adómentesség és adókedvezmény – tette hozzá.

A számviteli törvényről azt mondta, új, megemelt értékhatárokat határoznak meg az éves beszámoló, valamint az összevont, tehát konszolidált éves beszámoló készítésére, így csökkeni fog ezen beszámolókra kötelezettek száma.

Kitért arra is, szükségessé vált a világpiaci árazáshoz igazodó progresszív szénhidrogén-bányajáradék mértékek bevezetése a korábbi, rögzített bányajáradék helyett.

"Ez egy rosszindulatú előterjesztés"

Lehet, hogy a kormány érdekeit jól szolgálja ez a törvénycsomag, de a családokét biztosan nem – kezdte felszólalását Varju László (DK), aki "rosszindulatú előterjesztésnek" nevezte a törvénycsomagot, és jelezte, nem fogják azt megszavazni.

Jelezte: a technikai és jogharmonizációs lépések szükségesek lehetnek, de a csomag számos eleme elfogadhatatlan a számukra, akárcsak az, hogy nem állnak rendelkezésre a csomaggal foglalkozó hatástanulmányok, magyarázatok, így szerinte az előterjesztésből nem derül ki, az érintettek hány százaléka tudná igénybe venni a dupla családi adókedvezményt.

A DK vezérszónoka arról beszélt: az állam ahelyett, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokat nyújtana, azért szedi be az adókat, hogy minél többet juttasson abból a hozzá közel álló oligarcháknak, ezért ez végeredményben "az adóbehajtás a kivételezettek számára".

Varju László szerint a magyar gazdaság teljesítménye csökken, technikai recesszióban, "folyamatos zuhanásban" van, akadozik az export, hatalmas költségvetési hiányt kell kiigazítani, nem jönnek az uniós források és bizalmatlanok a vállalkozók, akik ezért nem akarnak befektetni.

Hozzátette: az összeomlás elkerüléséhez nem az adók emelésére van szükség, hanem arra, hogy biztosítsák a hozzáférést azon uniós forrásokhoz, amelyek kifizetését "Magyarország kormányának korruptsága" miatt függesztették fel, miután megunták a dézsmálást, a lopást. Ehhez, hangsúlyozta, garantálni kellene a közbeszerzések átláthatóságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Varju László arról beszélt: a kormány nem akarja átláthatóvá tenni az uniós források felhasználását, inkább nem veszi azokat igénybe, ezért a hazai adórendszeren keresztül "gyűjtik be" a szükséges pénzeket.

Inflációkövetővé kell tenni a családtámogatási rendszert

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: egyetért abban, hogy a családi adókedvezmény és a támogatás összegének duplájára emelése is jó intézkedés, de eddig is meg kellett volna őrizni a kedvezmény vásárlóerejét. Emlékeztetett: a Jobbik már a bevezetésekor figyelmeztetett arra, hogy inflációkövetővé kellene tenni a családi adókedvezményt, azonban a kormány nem nyúlt hozzá annak "elpárolgó értékéhez" csak egyszer, akkor is csak a kétgyermekesek esetében.

A Jobbik vezérszónoka szerint a kormány hagyta elértéktelenedni a családi pótlékot is, a családi adókedvezmény vásárlóértéke pedig az évek alatt a kétgyermekeseknél a felét, az egy- és háromgyerekeseknél pedig több mint a 60 százalékát vesztette el. Hozzátette: pártjuk a családi pótléknál is nyitott lenne a duplázásra, de csak akkor, ha azt családi kártyán fizetnék ki.

Z. Kárpát Dániel közölte: a Jobbik támogatni fogja a családi adókedvezmény összegének duplájára emelését, de azt szeretnék, ha a kormány inflációkövetővé tenné a rendszert.

Kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni a kormány

Ha a kormány valóban nemzeti, keresztény és demokrata lenne, nem hagyná szó nélkül, hogy a minimálbéres meg az ötmillió forintot kereső is ugyanazt a 15 százalékos személyi jövedelemadót fizeti meg – szögezte le felszólalásában Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka, aki örömét fejezte ki, hogy ősszel módosítják az adótörvényeket, hozzátette: reményei szerint jövőre is ősszel tárgyalnak majd arról, és a költségvetésről is.

Az ellenzéki párt vezérszónoka a 18 részből álló törvényjavaslatban négy fő célt azonosított: azt, hogy járuljon hozzá a GDP növekedéséhez és a versenyképesség fokozásához, a költségvetési bevételek növekedjenek, valamint népszerűségnövelő intézkedéseket tartalmaz, és a "baráti cégek" támogatása is megjelenik benne.

Mellár Tamás jelezte: a mostani módosításokkal a kormány kétségbeesetten próbál többletforrást szerezni, hogy a költségvetés kezelhető legyen, így nem tudja támogatni a javaslatot.

A családi adókedvezmények többszörösét "énekli ki" a kormány az emberek zsebéből adóemelések formájában

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint nagyszerű, hogy emelkednek a családi adókedvezmények, de annak többszörösét "éneklik ki" a kormánypártok az emberek zsebéből az inflációkövető adóemelések formájában. Jelezte, a családi adókedvezmények növelését leszámítva a javaslat "lesújtó és kivételesen felháborító".

Értékelése szerint "lehúzó gengsztertempó" az inflációkövető adóemelés, ami ellen, ha a kormánypártok ellenzékben lennének, tüntetéseket szerveznének.

Azt is mondta: a kormánypártok bűnözőknek, "levadászandó prédának" tekintik az autóstársadalmat, és az autótulajdonlás minden mozzanatára kiterjesztik az adóemelést az autóvásárlástól a napi használatig.

Apáti István kifogásolta, hogy miközben egy csengeri fodrász be van kapcsolva a NAV online rendszerébe, addig a több ezermilliárd forint hasznot termelő kaszinóbiznisz nem kerül bele, így "teljesen radar alatt" marad.

Feltette a kérdést, hogy hol van az Orbán Viktor által a kötcsei piknik után említett 2000 milliárd forint gazdaságfejlesztésre szánt uniós forrás, illetve, ha valóban a Pénzügyminisztérium számláján van, hogyan lehet rá pályázni.

A Fidesz mostantól az automatikus adóemelés kormánya

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy miközben a kormánypártok azt állítják, hogy a szóhasználatukban nem szerepel az adóemelés, az inflációkövető adó bevezetésével a Fidesz az automatikus adóemelés kormánya lesz.

Ennél is súlyosabbnak ítélte, hogy az adóemeléseket és megszorításokat recessziós időszakban vezeti be a kormány.

Vajda Zoltán értékelése szerint a recessziós időszakban bevezetett automatikus adóemelés nemcsak a recessziót fogja súlyosbítani, hanem az inflációt is fel fogja pörgetni.

Megjegyezte, noha a kormánypártok egyelőre csak néhány – alapvetően az autózással kapcsolatos – adó automatikus emelését tervezik, de az ellenzéki politikus attól tart, hogy ez egy úgynevezett pilot projekt, ami, ha beválik, más adókra is kiterjesztik.

Javasolta, hogy az adóemelések helyett az államadóság és kamatainak csökkentésével próbáljon pénzhez jutni a kormány, illetve azzal is spórolhatna a kabinet, ha nem venné meg 700 milliárd forintért a Vodafone-t vagy vásárolna túlárazott luxus irodaházakat Budapest több pontján.