hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

DRS-díj ingyenes átadás esetén

  • adozona.hu

Ki fizeti a visszaváltási díjat, ha italtermékekkel foglalkozó cég termékmintát ad a vevőinek, illetve ha kóstolásnál történik térítésmentes átadás? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: italtermékkel kereskedő cégünknél előfordul, hogy üzletpolitikai/marketing célból térítésmentesen ad át vevőinek terméket. Üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként magánszemélyeknek is történik ingyenes juttatás. A csomagolásra ilyen esetben is fel kell számolni és a számlán feltüntetni az 50 forint/darab DRS-díjat? Közvetlenül fogyasztóknak juttatott termékminta (itt átadásra kerül a csomagolás is) és kóstoltatás (palackból kitöltve, vagyis itt nem kerül átadásra a csomagolás) esetében mi a helyes eljárás a DRS-díj felszámítását illetően?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. kormányrendelet (DRS-rendelet) 3. § (4) bekezdése szerint a kötelezően visszaváltási díjas termék csomagolású italtermék a DRS-rendeletben meghatározott mértékű visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható. Ez alól ugyanebben a bekezdésben kivételként rögzíti a rendelet, hogy ha a fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére, akkor nem kell a fogyasztó felé felszámolni a visszaváltási díjat.

DRS témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

Tehát olyan kóstoltatás esetében, amikor nem kerül átadásra a palack, biztosan nem kell felszámítani és megfizettetni a fogyasztóval a visszaváltási díjat. Ha olyan palackból történik a kóstoltatás, amelyre előzőleg nem fizetett a gyártó vagy a forgalomba hozó DRS-díjat, és a palack Magyarországon válik hulladékká, akkor EPR-kötelezettség terheli a palackot.

A termékminta palackkal együtt történő ingyenes átadását külön nem szabályozza a DRS-rendelet, így annak eldöntéséhez, hogy amikor a terméket a palackkal együtt ingyenesen átadják (akár magánszemélynek, akár adóalanynak), fel kell-e számolni és meg kell-e fizettetni a fogyasztóval a kötelező visszaváltási díjat, a következőket kell megvizsgálni.

A forgalmazás definícióját az egyes egyszerhasználatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló kormányrendelet alapján kell meghatározni. Eszerint forgalmazás: egy termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára Magyarország területén, ellenérték fejében vagy ingyenesen.

Ha tehát a kötelezően visszaváltási díjas termék csomagolású italtermék a DRS-rendeletben meghatározott mértékű visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható, és forgalmazásnak minősül az ingyenes átadás is, akkor ezen előírások összefüggéséből adódóan ingyenes átadáskor is fel kell számolni, és meg kell fizettetni a visszaváltási díjat.

Azonban véleményünk szerint érdemes átgondolni a következőket is, mivel meglehetősen életszerűtlen és furcsa helyzetet eredményezne az ingyenesen juttatott termékminta esetében a megajándékozott felé felszámolni, és megfizettetni vele a kötelező visszaváltási díjat, és úgy tudjuk, volt is jogalkotói szándék az ilyen jellegű termékátadások külön kezelésére, de a hatályos jogszabály mégsem tartalmaz erre vonatkozóan külön előírást!

A gyártónak már a forgalomba hozatalkor meg kell fizetnie a visszaváltási díjat a koncessziós társaság felé, majd a visszaváltási díjjal növelten adja el a terméket a forgalmazónak, aki szintén ezzel az összeggel növelten értékesíti a terméket a fogyasztónak. A fogyasztó a visszaváltási helyeken kapja vissza a visszaváltási díjat a forgalmazó esetleges közreműködésével, de végső soron a koncessziós társaságtól.

Ha a folyamatból az értékesítési oldalon kihagyjuk a fogyasztót, a koncessziós társaság részére akkor is megfizetésre kerül a visszaváltási díj, amelyet a fogyasztónak majd visszaad a visszaváltáskor. Továbbá forgalomba hozatal szerint a gyártó ezekre a palackokra is megfizeti a csatlakozási és szolgáltatási díjat is. Tehát reálisan az történik, hogy az fizeti meg a visszaváltási díjat utoljára, aki az ingyenes termékmintát átadja a fogyasztónak. Véleményünk szerint mivel anyagi hátrány nem éri abban az esetben sem a hulladékot kezelő koncessziós társaságot, ha a gyártó/forgalmazó nem hárítja át a visszaváltási díjat ingyenes termékminta átadása esetén a fogyasztóra, érdemes lenne hatósági állásfoglalás kéréssel élni a hatóság felé, hogy valóban szükséges-e felszámolni és áthárítani a díjat ilyen esetekben.

Az áfatörvény szerint nem minősül termékértékesítésnek – így nem tartozik az áfa hatálya alá –, ha az adóalany vállalkozásának céljára tekintettel más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket, továbbá a kötelezően felszámítandó visszaváltási díj nem tartozik bele a termék adóalapjába.

A DRS-rendelet pedig előírja, hogy a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni, ezért az állásfoglalás kérésben érdemes kitérni arra a kérdésre is, hogy hogyan szükséges a fenti összefüggések alapján bizonylatolni a visszaváltási díjat olyan ingyenesen átadott termékminta esetében, ami nem tartozik az áfatörvény hatálya alá.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalékká vált osztalékelőleg

Szipszer Tamás

adószakértő

Őstermelő és egyéni vállalkozó iparűzési adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szekrényzár fordított áfával?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink