adozona.hu
EPR: fontos határidő közeledik
//adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Jalsovszky_Ugyvedi_Iroda_epr_EPRdij_gazdasa_1RBIB3
EPR: fontos határidő közeledik
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelveinek átültetéseként 2023. július 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell az EPR szabályait. A rohamosan közeledő első adatszolgáltatási határidőre felkészülve, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
Mi is az az EPR?
Az EPR az. ún. kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése. A rendszer alapvetése, hogy egyes termékek életciklusa végén a hulladékkezelés és az azzal járó költségek megfizetése mind a gyártók, mind pedig az első belföldi forgalomba hozók felelőssége, illetve fizetési kötelezettsége legyen. Az első fizetési kötelezettség a 2023. október 20-án esedékes adatszolgáltatás következtében fog jelentkezni, majd ezt követően pedig majd a MOHU Zrt. részére kell – számla ellenében – EPR-díjat is kell fizetni.
Tartson velünk az „EPR-kötelezettség: közeledik az első bevallás” című webináriumunkon! |
Bár sokat lehet olvasni az új kötelezettségről, továbbra is nagyon soktöbb a kérdés és a, tévhit, mint a válasz. Emiatt az alábbiakban 7 + 1 pontban, kérdés-válasz formájában a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összegyűjtötte azokat az alapvető szempontokat, amelyek segíthetnek az érintettek számára felkészülni az október 20-án esedékes adatszolgáltatás teljesítésére.
1. Milyen termékekre terjed ki a szabályozás?
A szabályozás hatálya alá az ún. körforgásos termékek tartoznak. A jelenleg hatályos magyar szabályok az EU által előírtnál szélesebb körben határozzák meg az idetartozó termékeket, így az EPR-kötelezettség kiterjed a csomagolásokra, az egyes egyszer használatos és egyéb műanyag termékekre (pl. pohár, ételtároló edény), az elektromos és elektronikus berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, a gépjárművekre, a gumiabroncsokra, az irodai és reklámhordozó papírra, a sütőolajra és zsírra, a textiltermékekre, valamint a fából készült bútorokra.
2. Csak a nagy cégeket érinti?
Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem – írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az EPR-kötelezettség a vállalkozások túlnyomó részét érinti valamilyen szinten. Abban az esetben ugyanis, ha egy vállalkozás körforgásos terméket gyárt egy vállalkozás, vagy ilyet hoz elsőként belföldi forgalomba, úgy azonnal, automatikusan az EPR-kötelezettség hatálya alá tartozik.
3. Mit kell tennem, ha körforgásos terméket gyártok vagy hozok belföldön forgalomba?
Ebben az esetben ún. kettős regisztrációs kötelezettségnek kell eleget tenni. Egyrészt, regisztrálni kell a MOHU Zrt. internetes felületén található Partner Portálon, másrészt külön regisztrációt kell elvégezni az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál is.
4. Elegendő csak negyedévente adatot szolgáltatnom a hulladékgazdálkodási hatóság felé, vagy más egyéb kötelezettségeim is vannak?
Az adatszolgáltatás csak egy a sok adminisztratív kötelezettség közül. A már említett regisztrációs kötelezettségen túl az érintetteknek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége, díjfizetési kötelezettsége, számlázáshoz kapcsolódó záradékolási kötelezettsége, valamint tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége is van – hangsúlyozzák.
5. Az EPR díjat kinek fizetem és mi alapján, adónak minősül?
Az EPR-díjat a MOHU Zrt. részére kell a, kiállított számla ellenében megfizetni. Az első számlákat várhatóan november elején kapják meg az érintettek.
Szemben a környezetvédelmi termékdíjjal, az EPR nem minősül adónak. Viszont a rendszer sajátossága, hogy a termékdíjból levonható az EPR-díj, tehát nem merül fel kettős adóztatás ugyanazon termékek vonatkozásában – emelik ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.
A díjtételeket a 2023-as évre vonatkozóan az energiaügyi miniszter a 8/2023. EM rendeletben határozta meg. Ebből egyértelműen látható, hogy a korábbi termékdíjhoz képest nagyon magas EPR-díjakat állapítottak meg. Például amíg a papír és a karton esetén 19 forint/kg volt a termékdíj, addig az EPR-díj már 173 forint/kg. De például közel négyszer magasabb az EPR-díj a műanyag esetében is (219 forint/kg, szemben az 57 forint/kg-os termékdíjhoz képest).
6. Elkerülhető-e az EPR-díj-fizetés?
Speciális esetekben lehet mentesülni az EPR-díj-fizetési kötelezettség alól.
Például természetes személyek, karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek mentesülhetnek, ha az adott terméket nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik.
De akkor sem kell EPR-díjat fizetni, ha például az adott terméket 60 százalékban önállóan vagy más termék részeként igazoltan külföldre értékesítik. Akkor sem kell például fizetni, ha a terméket adóraktárba / termékdíj raktárba betárolják be vagy ilyen raktáron belül értékesítik.
7. Az adóhatóság fogja a kötelezettség teljesülését ellenőrizni? Ki fog szankcionálni?
Lévén, hogy az EPR-díj nem minősül adónak, így az adóhatóságnak nem lesz joga ellenőrzést lefolytatni vagy, illetve szankcionálni. Ezek a feladatok az országos hulladékgazdálkodási hivatalra (Pest Vármegye Kormányhivatal) hárulnak. Mulasztás esetén az első időkben várhatóan felszólítással fognak élni, de lehetősége van a hatóságnak az adott termék forgalmazását is felfüggeszteni, vagy akár bírságolni is. Sőt, ha az érintett regisztrációs kötelezettséget mulaszt el az érintett, úgy még a koncessziós hulladékot sem fogják elszállítani.
+ Hogy tudok jól felkészülni?
Mindenképpen érdemes szakértő segítségével alaposan körbejárni a témát, minősíteni a vállalkozáson átfutó termékeket. Egyrészt, ezzel jó eséllyel ki lehet alakítani a megfelelő nyilvántartásokat, másfelől, megfelelő kategorizálással adott esetben kevesebb EPR-díjat kell fizetni, sőt, bizonyos esetekben még az adminisztrációs kötelezettségeket is csökkenteni lehet, ezáltal is extra fizetési kötelezettségtől mentesülve csökkenthető a ránk háruló kötelezettség – írják a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.
Hozzászólások (0)