hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Globális minimumadó: az EU-irányelv magyarországi alkalmazásának szabályai

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

Írásunk a globális minimumadó magyarországi alkalmazásának fő szabályait ismerteti a 2023. október 31-én benyújtott törvényjavaslat (T/5877.) alapján. Az ismertetés nem teljeskörű, inkább a minimumadó működési mechanizmusára, illetve a belföldi kiegészítő adó kiszámítási mechanizmusára koncentrál. A globális minimumadó rendszerének megismerése ráadásul nemcsak a törvényjavaslat megértését kívánja meg, hanem az OECD modell szabályok és az adminisztratív iránymutatások ismeretét is, mivel a javaslat ezeket alkalmazandó referenciaként beemeli a normaszövegbe.

A globális minimumadó magyarországi rendszere

A globális minimumadó lényege, hogy a vállalatcsoport tényleges adómértékét felemeli legalább 15%-os szintre azáltal, hogy az alacsony tényleges adóteher esetén a vállalatcsoport valamelyik tagjának vagy tagjainak kiegészítő adót kell fizetni. A kiegészítő adó alanya az a magyar belföldi illetőségű csoporttag, amely olyan multinacionális vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, ahol a végső anyavállalat konszolidált beszámolója szerinti éves bevétel a beszámolót megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri a 750 millió eurót.

Olvassa el a téma kapcsán "Vége a trükközéseknek? Jön a globális minimumadó, nem csak a legnagyobb cégeket érinti" című írásunkat is! A 2023-as adóváltozásokkal kapcsolatos cikkeket ITT, a 2024-es adóváltozásokról szóló írásokat ITT találja.

A globális minimumadó rendszerében háromféle adófizetési kötelezettség terhelheti a belföldi illetőségű csoporttagot.

Végső anyavállalatként vagy közbenső anyavállalatként a jövedelemhozzászámítási szabály (IIR) szerint keletkezhet kiegészítő adókötelezettsége a vállalkozásnak a másik államban vagy Magyarországon illetőséggel bíró alacsony adóterhelésű csoporttagra tekintettel. A végső anyavállalat az, amelyik a csoport tetején áll a tulajdonosi struktúrában, tehát neki nincs már olyan közvetett vagy közvetlen tulajdonosa, amely benne ellenőrző (számviteli konszolidálási kötelezettséget eredményező) részesedéssel rendelkezik.

Azt is mondhatjuk, hogy az IIR egyfajta szofisztikáltabb CFC (ellenőrzött külföldi társaság) rendszer, amely felülről lefele építkezik, vagyis az alacsony adóteher és az elvárt adóteher közötti különbséget a végső anyavállalat fizeti, ha az nem tudja, akkor a közvetlenül alatta levő közbenső anyavállalat és így tovább.

A szabályok alkalmazása természetesen csak akkor ilyen egyszerű, ha nincs résztulajdon, nincsenek a struktúrában áteresztő szervezetek (amelyek az országukban nem alanyai társasági adónak) vagy telephelyek. Különös szabályok vonatkoznak a befektetési alapokra, holding struktúrákra, átalakulásokra stb. is.

Egy belföldi illetőségű csoporttagra tekintettel akkor keletkezik az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR) szerint adókötelezettség, ha a végső anyavállalat nem EU tagállamban belföldi illetőségű és az illetőség állama nem alkalmaz IIR szabályt vagy az anyavállalat alacsony adóterhelésűnek minősül. Ilyen esetben ugyanis nincs olyan vállalkozás, amely az IIR szabály alapján a kiegészítő adó megfizetésére kötelezhető lenne, ezért a többi, aluladóztatottnak nem minősülő csoporttag között kell megosztani a kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget, alapszabályként olyan arányban, amilyen arányt az adott csoporttagtól származó kifizetések képviselnek az aluladóztatott csoporttag bevételében.

A harmadik adókötelezettség a belföldi kiegészítő adó, amelynek lényege, hogy a kiegészítő adót ki lehet vetni az alacsony adóterhelésű csoporttagra a csoporttag illetőségének országában is, és ebben az esetben a megfizetett belföldi kiegészítő adó csökkenti az anyavállalati vagy közbenső szinteken fizetendő IIR vagy UTPR összegét. A belföldi kiegészítő adó és az IIR alapján fizetendő kiegészítő adó számításának szabályai nagyon hasonlóak, de nem teljesen azonosak.

Nem kell kiegészítő adót fizetni azok után a csoporttagok után, amelyeknek a bevétele kevesebb, mint 10 millió euró és az eredménye kisebb, mint 1 millió euró.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a kiegészítő adók számítására vonatkozó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sportlövészet oktatás áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Őcsg

Lepsényi Mária

adószakértő

Őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31