hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katából kivába: ezek a belépés feltételei, illetve az első teendők

  • adozona.hu

A katásként működő vállalkozásoknak (egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, valamint az ügyvédi iroda) el kell dönteniük, hogy a kisvállalati adót (kiva) vagy a társasági adót (tao) választják. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy melyek a kiva választásának feltételei, illetve ha a társaság megfelel ezeknek és belép a kivába, akkor milyen első teendői vannak.

A kiva választásának feltételei

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. § (2) bekezdése szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha megfelel az ott felsorolt kritériumoknak, így többek között az adóévet megelőző adóévi várható létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó mutatószámoknak. Az átlagos statisztikai állományi létszám esetén a határérték legfeljebb 50 fő, a bevételi értékhatár legfeljebb 3 milliárd forint. A Katv. 16. § (3) bekezdése kimondja, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Kisokos a kataváltozásokról – videó

A régi katásként működő vállalkozások estében tehát a kiva választhatóságának legfontosabb kritériumai, hogy a kivaalanyiság adóévét megelőző adóévben, amely jelen esetben a 2022. január 1-jétől 2022. augusztus 31-éig terjedő időszak:

  • a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma – a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen – várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
  • a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forint időarányos részét, amely nyolc hónapra számítva 2 milliárd forint;
  • mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, ezzel azonban nem kell számolni, mivel a kivaalanyiságot megelőző évben ilyen adattal a katások nem rendelkeznek, így ez a feltétel a kata hatálya alól áttérőknél nem értelmezhető.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: az összeszámításnál miként kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, mikor és mennyi adóelőleget kell fizetni, illetve az osztalék utáni adót kiváltó adót mikor kell megfizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő helyi iparűzési adó 2023

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Őstermelő iparűzési adó megosztása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink