Mikor nem kivaalap a reprezentációs juttatás? A puding próbája

Megosztás Tetszik

Az első körben éttermekre hozott, majd a cukrászdákra is kiterjesztett új reprezentációs rendelkezéseket a kiva szerint adózók is alkalmazhatják. Kivéve a kivételeket. Összefoglaltuk a feltételeket és a kizáró szabályokat.

Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. kormányrendelet alapján (a továbbiakban: rendelet) az szja-törvény és a szocho-törvény egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.

Egy kivás cég esetében ez azt jelenti, hogy az általános szabályoktól eltérően nem képez kivaalapot az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott adómentes reprezentációs juttatás.

A rendelet 2026. február 1. napján lépett hatályba, de ezeket a szabályokat először már a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben a 2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi vendéglátás, cukrászdában nyújtott szolgáltatás alapján meghatározott jövedelemre is alkalmazni lehet. A kivás cégek nem lehetnek eltérő üzleti évesek, így esetükben már a 2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi vendéglátás, cukrászdában nyújtott szolgáltatás alapján meghatározott jövedelemre is alkalmazni lehet az adómentességi szabályokat.

Mit jelent az intézkedés a kivaalap szempontjából?

A kisvállalati adó alapjába tartozik a szocho-törvény szerint az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. Így az adólapból kivehető és nem terheli 10százalék kiva azt az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatást, amely adómentességet élvez.

Annak meghatározása, hogy az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában nyújtott reprezentációs juttatás adómentes vagy adóköteles, már az első negyedévi adóelőlegfizetés szempontjából is jelentősége van. Azt a juttatás, ami nem adómentes egyes meghatározott juttatásként az adóalap 1,18-szorosa alapján 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. A 13 százalék szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, mivel kiva kiváltja a szochót. Az adóköteles béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás után az első negyedévi adókötelezettséget először március 31-éig kell megállapítani és a havi 08-as bevallásban április 12-éig bevallani és megfizetni. Továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásként adóköteles reprezentációs juttatás kiva adóelőlegalapot képez, amelyet az első negyedév vonatkozásában ugyancsak április 20-áig kell megállapítani bevallani és megfizetni.

Vizsgáljuk, meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni, annak érdekében, hogy az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás ne képezzen kivaalapot.

Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy a juttatásnak étteremben vagy cukászdában kell megvalósulnia és annak reprezentációs célúnak kell lennie. Ehhez adózónak meg kell győződnie arról, hogy a számla, amiről az éttermi vagy cukrászdai szolgáltatás szól, meglel-e a rendeletben foglalt feltételeknek.

A továbbiakban a következőkről szól a cikk:
♦ Milyen étteremben, cukrászdában történő étkezés nem kivaalap?
♦ Mi minősül reprezentációs juttatásnak?
♦ Mi a teendő az adómentességi határ túllépése esetén?
♦ A tevékenységét év közben kezdő kivás céget nem terheli adóelőleg-fizetési kötelezettség