Előnyök és hátrányok a tao-támogatás módosításában

Megosztás Tetszik

Várhatóan a jövő héten szavaz az Országgyűlés a T/2931. számon benyújtott adócsomagról. Az előterjesztés társasági adóval összefüggő módosításaival foglalkozó mostani, harmadik cikkünkben a definíciókra, az adókedvezményes támogatásokra vonatkozó változásokat és a gazdasági bizottság indítványait ismertetjük.

Az őszi adócsomag több új definícióval bővíti a társasági adóról szóló törvény 4. paragrafusát. Ezek egy része a tao csoport, illetve az új kamat levonhatósági szabályok miatt vált szükségessé. Ilyenek például a különálló adózó, vagy az új alultőkésítési szabályokkal kapcsolatosan bevezetett nettó finanszírozási költség, kamatlevonási kapacitás, illetve EBITDA fogalom. Az eladósodás mértékét az új szabályok szerint az EBITDA-hoz kell hasonlítani, amelyet a törvény az adóalap és a nettó finanszírozási költségek adózási értékcsökkenési leírás különbözeteként definiál, tehát egyfajta adó-EBITDA fogalmat hozott létre. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat még az adózás előtti eredmény és a számviteli értékcsökkenés fogalmát használta, de ez nem felelt meg az az adókikerülés ellenes irányelv (ATAD) szabályainak.

Kiemelendő a kapcsolt vállalkozások definíciója, amely mostantól fogva az egy és oszthatatlan kettő, ugyanis kétféle követelményrendszert tartalmaz. Az ellenőrzött külföldi társaságok és a kamatlevonásnál a különálló adózó meghatározásakor már 25 százalék közvetett vagy követlen szavazati jog, tőke- vagy nyereségrészesedés esetén kapcsolt vállalkozásnak minősül a személy az adózó vonatkozásában, viszont nem jön létre kapcsoltság az ügyvezetőre tekintettel.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen támogatásoknak kedveznek az új szabályok, és milyeneknek nem!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeket itt olvashat!