További témák

Információcsere, jelentéstétel – leáldozóban az offshore?

  • adozona.hu

Az adóelkerülés elleni nemzetközi szabályozás egyre erőteljesebb nyomásának köszönhetően az offshore cégek divatja végleg leáldozóban van – mondta Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. szakértője a cég október 3-án tartott adószemináriumán. Egy multilaterális megállapodásnak köszönhetően 2016-tól folyamatosan bővülő országkörből (jelenleg az EU-tagokon kívül 57 országból) kap az adóhatóság számlaadatokat; a 2019-től átvilágítandó új államok: a Bahama-szigetek, Hong-Kong, Katar, Kazahsztán, Libéria, Makaó, Panama és Uruguay – erősítette meg Csabai Róbert, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.

„Az utóbbi években a nemzetközi adózás terén soha nem tapasztalt szabályozási hullám indult el. Az OECD és az Európai Unió nyomására módosulnak többek között Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei, valamint több hazai adószabály és számos eljárási rendelkezés is hatályba lépett. A világ sokkal kisebb lett, mint volt, az offshore cégek divatja végleg leáldozóban van, a transzferár-szabályozások komplexebbek és szigorúbbak minden korábbinál, és az adóhatóságok is elkezdtek aktívan együttműködni.”– mondta el a szakértő. Mindezekkel összhangban még idén és a jövő év során is több fontos törvénymódosítás és kiegészítés várható.

Az új szabályozás egyik központi kérdése, hogy az adóhatóságok hogyan tudnak megfelelően fellépni a digitalizáció okozta változások miatt. „A szolgáltatások piaca radikálisan megváltozott, a cégek mobilisabbak lettek, könnyebbé vált a nemzetközi piacra lépés és ezzel párhuzamosan megnehezedett az adóztatás. A digitalizáció révén ugyanakkor az adóhatóságok is real-time adatokhoz juthatnak, melyeket meg is oszthatnak egymással.” Ezt felismerve az OECD 2012-ben átfogó munkába kezdett, melynek eredményeképpen 2015 októberére megszületett a BEPS Jelentés (Base Erosion and Profit Shifting – vagyis olyan technikák összessége, amellyel a nemzetközi vállalatcsoportok az adózásukat úgy minimalizálják, hogy jövedelmük egy részét alacsony adókulcsú országokba áramoltatják).

Magyarország nem fogadott el minden OECD ajánlást: a telephely-szabályokat például nem változtatta meg, ugyanakkor a jelentésben foglalt javaslatokat az EU sok esetben szinte változtatás nélkül átvette és külön irányelvek formájában a tagállamokra nézve kötelezően be is vezette.

A BEPS Jelentésben újraszabályozásra kijelölt területekre koncentrálva az EU a következő lépéseket tette:

▪ 2016. január 1-jétől bevezetésre került a pénzügyi számlákról szóló kötelező információcsere,

▪ 2016. június 12-én az Európa Tanács elfogadta az adóelkerülés elleni irányelvet (ATAD) (melynek része volt többek közt a kamatlevonhatóság korlátozása, a tőkekivonás megadóztatása, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó és az adóelkerülés elleni általános szabályok bevezetése),

▪ 2017. január 1-jén elindult az EU tagállamok adóhatóságai közötti automatikus információcsere (DAC3), valamint

▪ 2017. május 31-én általánosan új transzferár szabályozás (CBCR) került bevezetésre.

A fenti irányvonalat követve 2016. január 1-jén Magyarországon is hatályba lépett a közös jelentéstételi sztenderd (CRS – pénzügyi számlák információjának automatikus megosztása a külföldi adóhatóságokkal), 2016. július 1-jétől szigorodott a jogdíjak után igénybe vehető adókedvezmények szabályozása, 2017. január 1-jétől elindult a DAC3, a feltételes adómegállapítási határozatok és az APA határozatok kiadása.

2017. május 31-étől új transzferárszabályokat és országonkénti jelentést (CBCr) vezettünk be, 2017. június 7-én pedig Magyarország aláírta azt a Multilaterális Egyezményt (MLI), melynek következtében 66, kettős adózásról szóló egyezmény módosulhat a ratifikációt követően.

2018-tól megkezdődött az EU direktívák hazai átültetése, január 18-ától Magyarország új ellenőrzött külföldi társaság (CFC) szabályozást vezetett be – fejtette ki Radnai Károly.

Csabai Róbert, a Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály, Nemzetközi Adózási Osztály főosztályvezető-helyettese a digitális változások kapcsán elmondta: a digitális cégek (mint például a Google) hazai megadóztatására nincs általános recept. Felmerült egy felhasználószámhoz köthető, árbevétel-alapú különadó bevezetésének gondolata az EU-ban, melynek részletei még kidolgozásra várnak.

A pénzügyi számlainformációk kicserélése körében a FATCA Megállapodás (2014. évi XIX. törvény) bevezetésével a magyar adóhatóság számára 2014-től elérhetővé váltak az USA-beli számlaadatok; megközelítőleg 4000 számláról érkezett az első körben információ. A NAV valamennyi esetben támogatói eljárást folytatott le, mely során – adateltérés felmerülésekor – jóhiszemű megközelítést alkalmazott.

2016 óta az EU-tagországokból és harmadik országokból is érkeznek nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben számlaadatok.

A Multilaterális illetékes hatóságok közötti Megállapodás (jogi háttere az AEOI MCAA – 2015. évi XCX. törvény és annak melléklete) következtében 2016-tól folyamatosan bővülő országkörből (jelenleg 57 országból) kap az adóhatóság további számlaadatokat; a 2019-től átvilágítandó új államok: a Bahama-szigetek, Hong-Kong, Katar, Kazahsztán, Libéria, Makaó, Panama és Uruguay.

2017-es számlaadatok már közel 70 országból fognak rendelkezésre állni – ismertette a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.

Csabai Róbert elmondta továbbá, hogy Magyarországon először a 2016-os évre vonatkozóan kellett CbC-jelentést [leegyszerűsítve: a multinacionális vállalatcsoport nyereségének, adóinak és üzleti tevékenységeinek adójogrendszerek (államok, illetve területek) szerinti megoszlására vonatkozó adatszolgáltatás ] és adatszolgáltatást teljesíteniük a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű multinacionális vállalatcsoportoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a CbC-jelentés benyújtására főszabályként a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata kötelezett. Ugyanakkor, a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalattól eltérő magyar adóügyi illetőségű csoporttagja is lehet kötelezett országonkénti jelentést benyújtására akkor, ha

▪ a végső anyavállalat nem kötelezett, vagy nincs hatályos információcsere-megállapodás, vagy rendszerhiba van, és

▪ nincs az anyavállalatnak kijelölt szervezete vagy nincs EU-s csoporttagok helyett kijelölt csoporttag, amely teljesíti a CbC-jelentés benyújtását.

Elhangzott továbbá, hogy a 2018 nyarától hatályos, a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, a Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) alapján a közvetítőket (például az adótanácsadókat) adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóhatóság felé bizonyos, az irányelvben meghatározott ismertetőjegy(ek)nek megfelelő, határon átnyúló adótervezési struktúrák (például agresszív adótervezés, vagy ha egy adott költséget egyidejűleg két országban is le lehet vonni) tekintetében. Az EU irányelvet jövő év végéig (2019. december 1.) ülteti át Magyarország, a jelentési kötelezettség az EU-n belül, 2020. július 1-jétől áll majd fenn.

E struktúrákat főszabály szerint a közvetítőnek kell bejelenteni, de meghatározott esetekben a kötelezettség az ügyfélre (adózóra) szállhat, például, ha nincs közvetítő, ha a jelentéstételt szakmai titokszabály gátolja, illetve, ha a közvetítő az EU-n kívül található.

Boár György, az OrienTax szakértője elmondta: az adótörvényekben a fenti EU direktívának megfelelő módosításokra lehet számítani a közeljövőben.

Szóba kerültek a kamatlevonhatósági korlátokat, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokat érintő, várható módosítások is.

A kamatlevonhatósági szabályok magyarországi implementációjára várhatóan 2019. január 1-jétől kerül sor az EU-s ajánlásoknak megfelelően, az alultőkésítettségi szabályokat felváltva. Az új előírások szerint a csoport átlagos saját tőke/teljes eszközállomány aránya alapján, illetve 3 millió eurós keret áll majd fenn mentesség, a fel nem használt kamatlevonási kapacitás 5 évig továbbvihető lesz, a le nem vonható kamatok adóalapot csökkentő tételként figyelembe vehetők lesznek a tárgyévet követően, továbbá bővül a kapcsolt vállalkozás fogalma (50 százalék helyett már 25 százalékos részesedéstől kapcsoltnak minősül) és kiigazításra kerülnek az elhatárolt veszteség szabályai.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei ár, a  MAX csomagban HVG Adó- és Tb-különszámok, kreditpontos online képzés az Adózóna előfizetésekben!
Az online képzésen való részvételi lehetőség a 2018. október 1-jétől november 30-áig megrendelt, és 2018. december 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most EXTRA kreditpontokat szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 8, 10 illetve 1 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed, kata

Széles Imre

tb-szakértő

Katás bt. indítása

Szipszer Tamás

adószakértő

2018 október
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X