További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bevándorlási különadó: 25-étől hatályosak a szabályok

  • adozona.hu

A Magyar Közlöny 117. számában 2018. július 25-én megjelent az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény, melynek bevándorlási különadóra vonatkozó rendelkezései 2018. augusztus 25-től hatályosak – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A tájékoztató a következőket tartalmazza:

1. A bevándorlási különadó tárgya

Bevándorlásikülönadó-köteles

– a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy

– a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása.

Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás előmozdítására irányul, és

– média ampányok, médiaszemináriumok folytatása, és az abban való részvétel;

– oktatásszervezés;

– hálózatépítés és működtetés vagy

– a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység

keretében valósul meg.

Bevándorlásnak a jogszabály az emberek véglegesnek szánt, lakóhelyük szerinti országból másik országba történő áttelepülését tekinti.

A jogszabály alkalmazásában nem minősülnek bevándorlásnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott esetek.

A 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását

– a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),

– az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja),

– a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint

– annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki

› a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,

› abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,

és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

2. A bevándorlási különadó alanya

A bevándorlási különadó alanya a bevándorlást segítő tevékenységhez, vagy a magyarországi székhelyű, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működéséhez anyagi támogatást nyújtó szervezet.

Nem alanya a bevándorlási különadónak a párt, a pártalapítvány és az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

A bevándorlási különadó alanya legkésőbb az anyagi támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig nyilatkozatot köteles adni a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet számára arról, hogy a bevándorlási különadóját teljes körűen bevallotta. A bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezetnek a nyilatkozatot a kézhezvételt követő hónap 15. napjáig be kell nyújtania az állami adóhatósághoz és ezzel egyidejűleg közölnie kell a támogatást nyújtó szervezet nevét, levélcímét, más ismert azonosító adatait, valamint a támogatás összegét is.

A nyilatkozatra az állami adóhatóság a BEVKA jelű nyomtatványt rendszeresítette, melynek használata ajánlott az adózók számára.

Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az adóalany által adott nyilatkozat valótlan, akkor az anyagi támogatást nyújtó szervezetet határozatban kötelezi a be nem vallott adó, továbbá annak 50%-át kitevő adóbírság megfizetésére.

Ha a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet az anyagi támogatás felhasználását követő hónap 15. napjáig nyilatkozattal nem rendelkezik, akkor a bevándorlási különadó alanya – az eredetileg kötelezett helyett – a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhellyel rendelkező szervezet lesz. 

3. A bevándorlási különadó alapja és mértéke

A bevándorlási különadó alapja a bevándorlást segítő tevékenységhez vagy a magyarországi székhelyű, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működéséhez nyújtott anyagi támogatás összege.

Amennyiben a bevándorlási különadó alanya a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, akkor a bevándorlási különadó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség.

A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.

4. A bevándorlási különadó megállapításával kapcsolatos szabályok

A bevándorlási különadó alanyának a bevándorlási különadót az anyagi támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig kell – havi szinten összesítve – megállapítania, bevallania és ezzel egyidejűleg megfizetnie.

Ha a bevándorlási különadó alanya a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet, akkor neki az anyagi támogatás felhasználását követő hónap 15. napjáig kell – havi szinten összesítve – a bevándorlási különadót megállapítania, bevallania és ezzel egyidejűleg megfizetnie.

A bevándorlási különadót a 1897 számú nyomtatványon kell bevallani és a 10032000- 01079139 számú bevételi számla javára (adónemkód: 416) kell megfizetni.

A bevándorlási különadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

A bevándorlási különadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi és kizárólag határvédelmi feladatok ellátására szolgál – olvasható a nav.gov.hu-n.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szja-bevallás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Behajthatatlan követelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X