14 találat a(z) mobilitási célú lakhatási támogatás cimkére
Utoljára a mobilitási célú lakhatási támogatásról Cikk
2019. január 1-jével hatályát vesztette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel, a mobilitási célú lakhatási támogatás jogcímén adott juttatási forma. Mivel az említett adóalap-korrekciós tétel utoljára a 2018. évre vonatkozó társaságiadó-bevallásban érvényesíthető, érdemes felhívni a figyelmet néhány körülményre a kedvezményes szabály alkalmazásával kapcsolatban.
Mobilitási célú lakhatási támogatás, 2019 Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2019. évi mobilitási célú lakhatási támogatással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a 2019. előtt kezdődött mobilitási célú lakhatási támogatás esetén milyen adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni majd? Válaszát ez úton is köszönöm.
Mobilitási célú lakhatási támogatás az adómentes korláton túl Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. A társaság lakást bérelne munkavállalójának, aki egyébként megfelel az adómentes mobilitási célú támogatás feltételeinek, ahol a bérleti díj magasabb, mint az adómentesen adható támogatás összege. Az adómentesen adható összeg feletti rész munkaviszonyból származó jövedelem lesz a munkavállalónál. A kérdésem, hogy mi lesz az adók és járulékok alapja? A bérleti díj adómentes támogatással csökkentett összege, vagy ezt még "bruttósítani" kell? Mi lesz az adók és járulékok alapja, ha a bérleti díj áfásan kerül számlázásra? Válaszát előre is köszönöm.
Mobilitású célú lakhatási támogatás Kérdés
Tisztelt Adózóna! A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 9.7.2. és 9.7.5. pontjában foglaltak értelmezésével kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kérni Önöktől. A munkáltató (kft.) mobilitású célú lakhatási támogatást szeretne biztosítani munkaviszonyban álló munkavállalója részére. A 9.7.2. pontban felsorolt feltételeknek megfelel a létrejött munkaszerződés. A munkavállaló egyenes ági rokona (fia) a kft. tulajdonosainak (tulajdonosok a férj és a feleség). Így felmerült kérdésként, hogy az adott munkavállalói jogviszonyra vonatkozik-e a 9.7.5. C. pontban jelzett kapcsolt vállalkozói jogviszony? Azaz ebben az esetben adható-e a munkavállaló részére a mobilitású célú lakhatási támogatás? Tájékoztatásukat köszönöm! Németh Mária Zsuzsanna
Mobilitási célú lakhatási támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018-as változások szerint, ha jól értelmezem, adhatok olyan munkavállalónak is adómentesen mobilitási támogatást, aki 60 kilométeren és 3 órán belül lakik (győri cég, győri állandó lakcímmel rendelkező munkavállaló, nincs tulajdona, illetve haszonélvezeti joga, 20 éve ugyanannál a cégnél dolgozik) abban az esetben, ha nincs 50 százalékot meghaladó tulajdon, illetve haszonélvezeti joga, és albérletben lakik. És ha már 20 éves a munkaviszonya, akkor 2018. január 1-től indulna az 5 éve? Segítségét előre is köszönöm.
NAV-tájékoztató a mobilitási célú lakhatási támogatás változásairól Cikk
A NAV tájékoztatót tett közzé a munkáltató által nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás szabályait érintő változásokról.
Cafeteria – mobilitási célú lakhatási támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: egy munkáltató cafeteria szabályzatában, választható cafeteriaelemként szeretné biztosítani a mobilitási célú lakhatási támogatást (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.11. pont). A cafeteriaszabályzattól függetlenül, a munkáltató, a munkavállalók meghatározott csoportja részére is szeretné biztosítani ezt a juttatást. Jól gondoljuk, hogy ennek nincs akadálya, hiszen a munkáltató maga határozhatja a meg a juttatási rendszerét? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Mobilitási célú lakhatási támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik a mobilitási célú lakhatási támogatásról szóló kérdésre adott válaszában a következő szerepel: "Az általam ismert hivatalos (NGM) értelmezés szerint, ez azt jelenti, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatásra nem jogosult az, akinek a támogatással érintett lakás – akár a munkavégzés kezdetekor, akár a mobilitás célú lakhatási támogatás juttatásakor – nem tartózkodási helyként, hanem lakóhelyként van feltüntetve a lakcímkártyáján." Azt szeretném megkérdezni, hogy az említett értelmezés hogyan vezeti le, milyen jogszabályi hivatkozásokkal támasztja alá ezt a következtetést. Válaszát nagyon köszönöm!
Cafeteria: jövőre hatékonyabban támogathatja az állam a munkavállalók albérletét Cikk
Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteriaelemek köre. Bár az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak mellett munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek.
Mobilitási célú lakhatási támogatás – állandó lakcím Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem a személyijövedelemadó-törvény tárgykörébe tartozó mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben szíves állásfoglalásukat. Az szja-törvény 1. számú melléklet 9.7.2. bekezdésének a) pontjában meghatározott adómentességi feltételek esetében az állandó lakóhely, illetve 2018. január 1-jétől a lakcímnyilvántartásban szereplő regisztrált lakcím értelmezésében kérném szíves segítségüket azon munkavállaló esetében, akinek a foglalkoztatása 2017. január 1-jét megelőzően kezdődött, mivel az szja-törvény 89. § (4) bekezdése alapján részére is nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás. Mivel a munkáltató tulajdonában lévő lakásban való lakhatás természetes velejárója, hogy a munkavállaló lakcímként ezen ingatlan címére jelentkezik be (közművek átírása, posta stb. miatt), illetve életvitelszerűen ebben lakik, kérdésként merül fel, hogy az szja-törvény 1. számú melléklet 9.7.2. bekezdésének a) pontjában meghatározott adómentességi feltételek vizsgálatakor a munkavégzés kezdetekor hatályos, a társasági tulajdonban álló lakáshoz jutás időpontjában hatályos, vagy a mobilitás célú lakhatási támogatás juttatásakor hatályos állandó lakcímet (lakcímnyilvántartásban szereplő regisztrált lakcímet) kell-e figyelembe venni. Az alábbi két konkrét esetben jogosult-e adómentes mobilitás célú lakhatási támogatásra a munkavállaló, illetve mikori időpontban hatályos lakcíméről tegyen nyilatkozatot: 1. Azon munkavállaló, akinek foglalkoztatása 2017. évet megelőzően, például 2010-ben kezdődött, és 2010-től a munkáltató tulajdonában lévő lakásban lakik, amiért piaci ár alatti lakbért fizet (a piaci ár és a fizetett lakbér különbözetére a kifizető levonja és megfizeti a törvény szerinti adókat), nincs a tulajdonában, résztulajdonában a munkavégzés helyétől viszonyított 60 kilométeres körzetben lakóingatlan, viszont állandó lakcíme 2011-től a munkáltató tulajdonában lévő lakóingatlan címére van bejegyezve, jogosult-e az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásra? 2. Ha egy újonnan (2017. június 1-jén) belépő munkavállalónak, aki minden adómentességi feltételnek megfelel, társasági tulajdonban lévő lakást biztosít a munkáltató társaság, 2017. június 1-jétől a piaci lakbér munkavállaló által meg nem térített részére mobilitási célú lakhatási támogatást nyújt a társaság, majd 2017. júliusban a munkavállaló állandó lakcímét a társaság tulajdonában álló lakás címére változtatja, jogosult lesz-e továbbra is az adómentes mobilitás célú lakhatási támogatásra?
Mobilitási célú lakhatási támogatás Kérdés
A munkáltató által nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatással kapcsolatban szeretnék tájékozódni. A fiam békéscsabai lakcímmel rendelkezik, és 2017 március 1-jétől dolgozik egy debreceni székhelyű vállalkozásnál. Albérletben lakik Debrecenben. A munkaügyi központtól 6 hónapig kap lakhatási támogatást. A kérdésem az lenne, ha lejár a munkaügyi központtól kapott támogatás, akkor 2017 szeptemberétől igényelheti-e a munkáltatójától a mobilitási célú lakhatási támogatást, mert egyébként minden törvényi feltételnek megfelel (alkalmazott heti 40 órában, nincs - és korábban sem volt - debreceni saját tulajdonú lakása, a lakóhelye és munkahelye közötti távolság több mint 60 km). A munkáltató nem zárkózott el a támogatástól a munkavállalás kezdetén, de a két támogatást nem vehette igénybe egyszerre. A foglalkoztatás első 24 hónapja 2019. február 28-án jár le, addig járhatna-e neki (amennyiben a munkáltató hozzájárul) a minimálbér 40 százalékáig adható adómentes támogatás?
Így adható mobilitási célú lakhatási támogatás külföldinek Cikk
Megkaphatják-e a mobilitási célú lakhatási támogatást külföldi munkavállalók is, ha az egyéb feltételek teljesülnek? – kérdezte egyik olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Mobilitási célú lakhatási támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozik a kérdésem. A munkáltató panzióban helyezi el a munkavállalóit hosszabb távon (várhatóan 90 napnál hosszabb időre). A lakhatási költségek a munkavállalót terhelik (havi 40 ezer Ft), azonban a munkavállaló a költségekre mobilitási célú lakhatási támogatást kap (a jogszabálynak megfelelő összegben, 60 km-nél messzebb van az állandó lakcíme). Egy szobában általában 2 munkavállaló van elhelyezve, mindkettőnek szeretnék fizetni a mobilitási lakhatási támogatást. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve munkásszálló esetén, ha a munkavállaló fizetni a szálláshelyet, van-e lehetőség mobilitási célú lakhatási támogatás fizetésére? Válaszát előre is köszönöm!
Mobilitási célú lakhatási támogtás a bérbeadó szempontjából Kérdés
Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy a 2017.01.01-jétől adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás hogyan adózik a bérbeadó szempontjából, mi a támogatás menete a gyakorlatban? A törvény szerint a munkáltató csak bizonylat ellenében térítheti meg az alkalmazottjának a bérleti díjat. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó köteles számlát kiállítani a bérbevevő magánszemély részére és emiatt adószámot kiváltani? Ha kötelező a számla miatt adószámot kiváltania a bérbeadónak, akkor hogyan adózik a bérbeadó a lakásbérleti díj után? Köteles-e ehót fizetni éves 1 millió forint bevétel alatt? A gyakorlatban ez úgy működne, hogy kiállítja a bérbeadó a bérleti díjról a készpénzes számlát, amelyet a bérbevevő megfizet és benyújt a munkáltató felé. Majd ezt követően a munkáltató a számla alapján megtéríti a munkavállalónak a bérleti díjból az engedélyezett adómentes részt. Köszönöm válaszukat!