Bűnözői csoport hatalmában a jogalkotás? – Adótörvények általános vitája kipipálva

Megosztás Tetszik

Az ellenzék vitatta pénteken a parlamentben, hogy az adótörvények módosítása egyszerűsítené az adórendszert.

Jobbik: nem lett egyszerűbb az adórendszer

Volner János, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte, a kormány nem váltotta be 2010-es ígéreteit az egyszerűbb adórendszerről és söralátét méretű adóbevallásról, hiszen ma a „söralátétnek többszörösét láthatjuk”, és az adórendszer sem lehet egyszerűbbnek nevezni, mert a kormány újabb és újabb „egzotikus”, más országokban nem létező adónemeket vezetett be. Megjegyezte: végül – például a tranzakciós adó és a bankadó esetében is – a magyar lakosság és a vállalkozások lettek a teherviselői ezeknek az adónemeknek.

Fontosnak tartotta a kiszámíthatóságot, ugyanakkor szerinte a kormány évközben is többször módosítja az adórendszert, ami a versenyképesség növekedése ellen hat, hiszen a cégek nem tudnak hosszú távon üzleti terveket készíteni. Magyarországon az adók a vállalkozások számára nem megfizethető mértékben magasak, a kisebb cégek nem tudják kitermelni a munkaerő legális foglalkoztatásának fedezetét. Úgy vélte: az egykulcsos személyi jövedelemadó a legfelsőbb jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalókon segített, 70 százalék viszont nem realizált béremelkedést, vagy egyenesen csökkentek a béreik.

A társasági adó ügyében jelezte: változtatni kell azon, hogy egyes vállalatok cégfeldarabolással akarják kikerülni az adófizetést, illetve azon is, hogy az osztalékadó csak a magyar vállalkozások számára kötelező, a külföldi cégek kivihetik hasznukat az országból.

LMP: ez a „beteges bürokráciakényszer salátatörvénye” 

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka „beteges bürokráciakényszer salátatörvényének” nevezte a közel 200 oldalas javaslatot, és megkérdezte az államtitkárt, ismeri-e azokat az nyugat-európai példákat, ahol négyoldalas adószabályok akár 10 évig hatályban vannak. Úgy vélte a javaslat nem egyszerűsíti, hanem éppen bonyolítja az eljárásokat. A törvény-előkészítés színvonalát mutatja, hogy egy korábban áterőltetett jogszabályaik jelentős része, jó ha egy évet megér változtatás nélkül – fogalmazott a politikus, aki szerint ebben a „törvénygyárban” sokszor már nem csak az alapot jelentő törvényeket módosítják, hanem a „módosítások módosításainak módosítását” valósítják meg.

Kijelentette: a módosítások lényege, hogy a „haveri, rokoni körök az uniós közbeszerzési lenyúlásaik mellé még adókezdeményeket vagy adóleírási kedvezményeket is kapjanak ajándékba”. Ilyennek tartotta a műemléki felújításokkal és az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetését, valamint a szerencsejáték-koncessziókkal kapcsolatos szabályok megváltoztatását, amelynek eredményeképpen a NAV azt titkolhat el az európai társhatóságok elől, amit csak akar.

Az ellenzéki politikus szerint a hatóság a kisadózókra figyel, a milliárdos források esetén azonban nem jár el következetesen. Megítélése szerint egy „jól szervezett bűnözői csoport hatalmába kerítette a jogalkotást” – fogalmazott.

MSZP: csökkenteni kell az élelmiszeráfát

Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy az agrárium az egyik legalacsonyabb jövedelmű ágazat, s az áfaterhelés miatt „óriási biznisz lett az áfacsalás”. Értékelése szerint az ekáer egy szükséges rossz, azonban nem lenne rá szükség alacsonyabb áfa esetén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csalások nem minden típusát szűrik ki, szerinte például nem lehet 120 forintos UHT tej a boltok polcain csalás nélkül, s ugyanez igaz a 45 forintos krumplira.

A szocialista képviselő szerint a járulék- és áfacsökkentés megtérülne, s noha rövid időre áldozni kellene rá, kormánydöntésekkel egyébként is „szórják” az 50 milliárd forintokat.

Fidesz: kérdéses a járulékcsökkentés

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában arányosnak és igazságosnak nevezte az egykulcsos adót. Szerinte a javaslat az őstermelőkkel is pozitívan foglalkozik, továbbá a magasabb járulékfizetés lehetővé tételével az előre gondoskodás felé hat. A magánlakások bérbe adását illetően a kormánypárti politikus tisztább helyzet megteremtését szorgalmazta, mert mint mondta, megkerülhető az adózás.

Az adótörvények gyakori változtatását nem tartja kártékonynak, megítélése szerint az a biztonságot szolgálja.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára védte a kormány adópolitikáját.

A járulékcsökkentéssel kapcsolatban közölte: a kormány első olvasatban már elfogadta a gazdasági miniszter előterjesztését, döntést azonban még nem hozott, egyelőre tárgyal a munkavállalói és munkaadói oldallal. Hogy mindez ebben a törvényben szerepel-e majd vagy egy másikban, az később derül ki – tette hozzá.