Változott a lakáscélú támogatás, négyzetméterek, személyek és milliók

Megosztás Tetszik

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások.

A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: szja-törvény).

Ennek kapcsán az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is. A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait.

Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (például három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

• egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
• három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az szja-törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás. OLVASSON TÖBBET A 2016-OS VÁLTOZÁSOKRÓL!