Elemzők a jegybanki alapkamat-emelésről – a szigorítás folytatódhat

Megosztás Tetszik

Az alapkamat megemelésének szintje megfelel a piaci várakozásoknak; a szigorítási ciklus a következő hónapokban is folytatódhat – írták elemzők az MTI-nek eljuttatott kommentárjukban a keddi kamatdöntést követően.

MTI-nek eljuttatott kommentárjukban a keddi kamatdöntést követően.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, továbbá a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben emelte.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a kamatdöntés „megközelítőleg megfelelt a piaci árazásoknak”. A határidős kamatlábak egy hónap múlva 12,03 százalék, három hónap múlva 12,75 százalék, hat hónap múlva 12,80 százalék, míg egy év múlva 12,19 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – idézte fel.

Az elemző úgy látja, hogy ősszel 11,75 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít.

Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen – vélekedett.

A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját – figyelmeztetett Horváth András.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal. Felidézte: a korábbi jegybanki kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját.

A mostani kamatemelésre továbbra is az inflációs nyomás miatt van szükség – magyarázta. Júniusban már 11,7 százalékos volt a fő mutató, ráadásul a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékot tett ki, ez pedig erőteljes árnyomásra utal – fűzte hozzá.

A kamatemelésre azért is szükség van, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon vagy erősödjön – vélekedett utalva arra, hogy a fizetőeszköz teljesítményére nagy hatással van az, hogy miként alakulnak a tárgyalások Magyarország és Brüsszel között az uniós forrásokról.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt emelte ki, hogy az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.

Az elemző szerint a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.

A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett az infláció letörése érdekében – mutatott rá Varga Zoltán.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az inflációs kockázatok, a forint árfolyamának sebezhetősége, illetve a piac által már korábban beárazott jelentős kamatemelések indokolták az újabb erőteljes lépést.

Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók, hiszen a rezsicsökkentés pár héttel ezelőtt bejelentett visszavágása tovább emeli az inflációt, és az emelkedő inflációs környezetben a magas inflációs várakozások megtörése nem lesz egyszerű feladat – írta.

A kamatdöntés összességében nem hozott jelentősebb meglepetéseket: a kamatlábak a vártnak megfelelően emelkedtek, az elkövetkező hónapokban folytatódnak a kamatemelések – összegezte Nyeste Orsolya.