Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen: így kell járulékot fizetnie

Megosztás Tetszik

Az átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeinek a megállapítása során a bevételből kell kiindulni, amelynek keletkezése gyakran eltérhet a munkavégzés tényleges időszakától. Így nem ördögtől való az sem, hogy a keresőképtelenség időszaka alatt a vállalkozó bevételt szerez. Írásunkban ennek a helyzetnek a járulékfizetéssel kapcsolatos vonzatával foglalkoznunk, röviden kitérve a táppénzjogosultságra is.

Az szja-törvény (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 9. § (2) bekezdés értelmében a pénz esetében a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Ebből következően teljesen életszerű, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó keresőképtelensége tartama alatt szert tesz bevételre.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. § (2) bekezdés értelmében az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, többes jogviszonyban levő egyéni vállalkozó járulékfizetése miként alakul, ha keresőképtelen lesz egyik, másik vagy mindkét jogviszonyában, illetve példával szemléltetjük egy táppénzen levő átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét!