adozona.hu
Szakképzettség nélküli munkakör adókedvezménye: mi okoz problémát?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Szakkepzettseg_nelkuli_munkakor_adokedvezme_MRF340
Szakképzettség nélküli munkakör adókedvezménye: mi okoz problémát?
Foglalkoztatók szerették volna 2012 decemberére vonatkozóan igénybe venni a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt, azonban ezt januárban nem tudták bevallani. Mi lehet ennek az oka? Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményről már 2011-ben döntött a Parlament azzal, hogy az 2013. január 1-jétől lép hatályba. 2012 októberében módosította a Parlament ezt az adókedvezményt, e változtatást a 2012. évi CXLVI. törvényben hirdették ki, a 136. számú Magyar Közlönyben. A törvénymódosítás kiterjedt mind a kedvezmény címére, mind a kedvezmény tartalmára.
Hozzászólások (4)
Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató KATA-s is és egyben a nem KATA-s cégekben ügyvezető is, akkor a fizetési kötelezettségei a következők:
- KATA-s vállalkozásban 25.000. forint tételes adót fizet
- KFT-kben a kiegészító tevékenységet folytató, csak az egyik KFT-ben fizeti meg a 6.660. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (mivel nincs jövedelme így nincs 10 százalék nyugdíjjárulék fizetés), a másik KFT-ben nem kell fizetni semmit
Az elózóekben leírtak arra vonatkoztak, ha a kiegészítő tevékenységet folytató KATA-s, a KFT-ben az ügyvezetést nem a kiegészítő tevékenységet folytató látja el.
Tisztelt Kérdező!
A Nemzetgazdasági Minisztérium is küldött egy levelet a HVG-nek, amely az Ön által feltett kérdésre ad választ. Mindezek alapján: "A Tbj.-ben nincs arra vonatkozó előírás, hogy a KATÁ-s főállású jogviszony melletti további vállalkozásra (amelyik a Tbj. hatálya alá tartozik), ne az általános szabályok vonatkoznának. Ha tehát a kisadózónak nincs heti 36 órás munkaviszonya és nem nyugdíjas vagy nappali tagozatos tanuló, akkor az általános rendelkezések (Tbj. 27-29/A. §) szerinti járulékokat fizeti meg a nem KATÁ-s vállalkozásában – ez azt jelenti, hogy a minimum járulékalap után kell járulékokat fizetnie."
A KATA-s vállalkozásban - kiegészítő tevékenységre tekintettel - 25.000. forint tételes adót kell fizenie, míg a Kft-k egyikében, amennyiben társas vállalkozóként folytatja az ügyvezetést, 10% nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, 27% szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
Társas vállalkozóként biztosított, személyesen közreműködő ügyvezetőnél a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról 2013. január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
Betéti társaság beltagjaként egy kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) kisadózó két kft-ben is ügyvezető, de egyikben sem vesz fel jövedelmet. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a kft-kben?