Rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó tb-je, szochója

Megosztás Tetszik

A nyugdíjkorhatárt még el nem ért személy bejelentett munkaviszonya véget ért, mert rokkantnyugdíjas lett. A rokkantsága mellett 40 százalékos költséghányad mellett átalányadózó egyéni vállalkozó. Ezek után mit és mennyi közterhet kell fizetnie a két jogviszony ismeretében? Melyik a fő- és melyik a kiegészítő jogviszony? – kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

Mivel nem áll többes jogviszonyban, járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. 40. paragrafusának (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell meghatározni.

E szerint járulékalapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennáll, de havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum).

A szociális hozzájárulási adó alapját ugyanilyen módon kell megállapítani, azzal, hogy annak havi minimális összege a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka.

Ugyanakkor az érintett egyéni vállalkozó élhet a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 13. paragrafusa szerinti adókedvezménnyel (mivel egészség állapota nem haladja meg a 60 százalékot), ami azt jelenti, hogy a havi adóalapja maximum a minimálbér kétszereséig mentes a szociális hozzájárulási adó alól.