hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt az NGM magyarázata: ezért szállt rá a magánnyugdíj-pénztárakra

  • MTI/Adózóna
2

Ha a tagok 70 százaléka nem fizet tagdíjat, végelszámolással meg kell szűnnie a magánnyugdíjpénztárnak – ezt írja elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által benyújtott, Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozását szolgáló törvényjavaslat. Mivel ez a feltétel a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár (Horizont, MKB, Budapest, Szövetség) egyikénél sem teljesül, ennek alapján az összeset be kellene zárni. A nemzetgazdasági tárca közölte: a szigorítást azért javasolja, mert veszélybe került a mintegy 60 ezer magánnyugdíj-pénztári tag vagyona.

Az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelentheti az elvárt tagdíjfizetési minimum. „Amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-jétől visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztárak tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. Ez a Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekből világosan kiderül" – kommentálta az NGM által javasolt törvénymódosítást a Horizont Magánnyugdíjpénztár az Origo hírportál megkeresésére.

A pénztár napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. „Ezek az emberek a törvényjavaslat jelenlegi értelmezése szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol” – áll a Horizont közleményében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magánnyugdíj-pénztárakról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont. A tárca közleménye szerint ugyanakkor az új szabályok megkönnyítik az életképes magánnyugdíj-pénztárak működését és erősítik a pénztárak átlátható gazdálkodását.

Az NGM közleménye szerint a javaslat azt mondja ki, hogy meg kell szüntetni azt a magánnyugdíj-pénztárat, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizeti be a kötelező havi tagdíjat – áll az MTI által közzétett hírben. Ez a megfogalmazás azonban nem teljesen fedi a törvényjavaslat 234. paragrafusában szereplő módosítást, amely a következőképpen szól:

„A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.”

Vagyis nem a kötelezően fizetendő tagdíjakról, hanem általában véve a tagdíjakról van szó. A megfogalmazás egyáltalán nem mindegy. A közleményben tiltakozó Horizont Magánnyugdíjpénztárnál például nulla forint a tagdíj, a tagok saját döntése, hogy a továbbiakban milyen összeget kívánnak befizetni a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájukra.

A nyugdíjpénztárnak működési adományt fizethetnek a tagok egyéni nyugdíjszámlájuk fenntartási költségeinek támogatására saját döntésük alapján, ennek összege negyedévente 3 000 forint.

Ennek ismeretében az NGM azon megállapítása is nehezen értelmezhető, mely szerint az MNB adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti. A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe – áll a közleményben.

A végelszámolási kötelezettségre vonatkozó passzus érdekes megvilágításba helyezi a törvényjavaslatban szereplő azon passzusokat, amelyek – ahogy az NGM is fogalmaz a közleményében – megkönnyítenék az életképes magánnyugdíj-pénztárak működését és erősítenék a pénztárak átlátható gazdálkodását.

Egyebek mellett lehetővé tennék, hogy a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából le lehessen vonni a működési költségeket, s a befizetett tagdíjból 2,5 százalékot lehetne a működési és likviditási tartalékba levonni a jelenlegi 0,9 százalék helyett. A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát lenne köteles jóváírni, szemben a jelenlegi 99,1 százalékkal. A vagyonkezelési tevékenységre pedig a jelenlegi 0,2 százalék helyett 0,4 százalékot lehetne kifizetni, amit az NGM a befektetések eredményességének növelése érdekében javasol.

A javaslat rendezi azt is, hogyan tudnának a jövőben a pénztárak járadékot fizetni. A javaslat szerint a tagok választhatnak, hogy a pénztári járadékot kérik, biztosító intézettől, nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékot kérnek, vagy a társadalombiztosítási rendszerbeli nyugdíjszolgáltatásukat egészítik ki az életjáradékkal.

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hátralévő várható élettartama (hónapokban). A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők lennének. A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illetné meg.

Egyidejűleg egyszerűsödnének a pénztárak szolgáltatási tevékenységének feltételei is. A pénztár járadékot szolgáltatási szabályzata alapján a Felügyelet engedélyével folyósíthat, de ehhez a jövőben nem szükséges saját tevékenységi tartalékot képeznie.

Ha a havi járadék összege túl alacsony lenne (a nyugdíjminimum negyedénél is kisebb), akkor egy összegben is kifizethető lenne a járadék. Megmarad az a lehetőség is, hogy valaki nyugdíjba vonuláskor visszalépjen a tb-rendszerbe.

Kedvező módosítás lenne az is, hogy ha a magánnyugdíj-pénztári tag a nyugdíjpénztár megszűnése miatt vagy önkéntes alapon visszakerülne a társadalombiztosítási rendszerbe, akkor kézhez kapná az önkéntes befizetéseit (vagyis amit már nem a kötelező tagság alatt fizetett).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Zsuzsanna Szántó

Szerintem a magánnyugdíj megtakarításunk akkor lesz veszélyben ha Vargáék lenyúlják,mert hogy ebből később nem lesz kifizetés az is bizos!!

Istvánné Oroszi

sovány magyarázat a lenyúlásra, fuzionáljanak, vagy szünjenek meg és fizessék ki a befizetett tagdijakat inkább mint hogy a maffiózó fidess azt is lenyúlja

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Remote munka Hollandiában

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Napelempark létesítésének áfatartalma

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink