Itt az NGM magyarázata: ezért szállt rá a magánnyugdíj-pénztárakra

Megosztás Tetszik

Ha a tagok 70 százaléka nem fizet tagdíjat, végelszámolással meg kell szűnnie a magánnyugdíjpénztárnak – ezt írja elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által benyújtott, Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozását szolgáló törvényjavaslat. Mivel ez a feltétel a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár (Horizont, MKB, Budapest, Szövetség) egyikénél sem teljesül, ennek alapján az összeset be kellene zárni. A nemzetgazdasági tárca közölte: a szigorítást azért javasolja, mert veszélybe került a mintegy 60 ezer magánnyugdíj-pénztári tag vagyona.

Az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelentheti az elvárt tagdíjfizetési minimum. „Amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-jétől visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztárak tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. Ez a Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekből világosan kiderül" – kommentálta az NGM által javasolt törvénymódosítást a Horizont Magánnyugdíjpénztár az Origo hírportál megkeresésére.

A pénztár napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 95 százaléka ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. „Ezek az emberek a törvényjavaslat jelenlegi értelmezése szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol” – áll a Horizont közleményében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magánnyugdíj-pénztárakról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont. A tárca közleménye szerint ugyanakkor az új szabályok megkönnyítik az életképes magánnyugdíj-pénztárak működését és erősítik a pénztárak átlátható gazdálkodását.

Az NGM közleménye szerint a javaslat azt mondja ki, hogy meg kell szüntetni azt a magánnyugdíj-pénztárat, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizeti be a kötelező havi tagdíjat – áll az MTI által közzétett hírben. Ez a megfogalmazás azonban nem teljesen fedi a törvényjavaslat 234. paragrafusában szereplő módosítást, amely a következőképpen szól:

„A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.”

Vagyis nem a kötelezően fizetendő tagdíjakról, hanem általában véve a tagdíjakról van szó. A megfogalmazás egyáltalán nem mindegy. A közleményben tiltakozó Horizont Magánnyugdíjpénztárnál például nulla forint a tagdíj, a tagok saját döntése, hogy a továbbiakban milyen összeget kívánnak befizetni a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájukra.

A nyugdíjpénztárnak működési adományt fizethetnek a tagok egyéni nyugdíjszámlájuk fenntartási költségeinek támogatására saját döntésük alapján, ennek összege negyedévente 3 000 forint.

Ennek ismeretében az NGM azon megállapítása is nehezen értelmezhető, mely szerint az MNB adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti. A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe – áll a közleményben.

A végelszámolási kötelezettségre vonatkozó passzus érdekes megvilágításba helyezi a törvényjavaslatban szereplő azon passzusokat, amelyek – ahogy az NGM is fogalmaz a közleményében – megkönnyítenék az életképes magánnyugdíj-pénztárak működését és erősítenék a pénztárak átlátható gazdálkodását.

Egyebek mellett lehetővé tennék, hogy a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából le lehessen vonni a működési költségeket, s a befizetett tagdíjból 2,5 százalékot lehetne a működési és likviditási tartalékba levonni a jelenlegi 0,9 százalék helyett. A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát lenne köteles jóváírni, szemben a jelenlegi 99,1 százalékkal. A vagyonkezelési tevékenységre pedig a jelenlegi 0,2 százalék helyett 0,4 százalékot lehetne kifizetni, amit az NGM a befektetések eredményességének növelése érdekében javasol.

A javaslat rendezi azt is, hogyan tudnának a jövőben a pénztárak járadékot fizetni. A javaslat szerint a tagok választhatnak, hogy a pénztári járadékot kérik, biztosító intézettől, nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékot kérnek, vagy a társadalombiztosítási rendszerbeli nyugdíjszolgáltatásukat egészítik ki az életjáradékkal.

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hátralévő várható élettartama (hónapokban). A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők lennének. A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illetné meg.

Egyidejűleg egyszerűsödnének a pénztárak szolgáltatási tevékenységének feltételei is. A pénztár járadékot szolgáltatási szabályzata alapján a Felügyelet engedélyével folyósíthat, de ehhez a jövőben nem szükséges saját tevékenységi tartalékot képeznie.

Ha a havi járadék összege túl alacsony lenne (a nyugdíjminimum negyedénél is kisebb), akkor egy összegben is kifizethető lenne a járadék. Megmarad az a lehetőség is, hogy valaki nyugdíjba vonuláskor visszalépjen a tb-rendszerbe.

Kedvező módosítás lenne az is, hogy ha a magánnyugdíj-pénztári tag a nyugdíjpénztár megszűnése miatt vagy önkéntes alapon visszakerülne a társadalombiztosítási rendszerbe, akkor kézhez kapná az önkéntes befizetéseit (vagyis amit már nem a kötelező tagság alatt fizetett).