adozona.hu
Pórul járhatnak a kft.-k ügyvezetői! Dupla szocho-fizetést követel a NAV
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Porul_jarhatnak_a_kftk_ugyvezetoi_Dupla_szo_KHJB11
Pórul járhatnak a kft.-k ügyvezetői! Dupla szocho-fizetést követel a NAV
Tetszik
Duplán fizetteti meg az adóhatóság a kft.-kel a havi minimális szociális hozzájárulási adót ugyanazon tag után, aki személyesen közreműködik a cégben és egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja. Mindez a vonatkozó törvényi rendelkezés szerencsétlen megfogalmazásából adódik.
A társadalombiztosítási járulék két évvel ezelőtti adóvá alakításának szükségszerű velejárója volt (?), hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat külön törvényben kellett meghatározni. A 2011. évi CLVI. törvény (egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, Eat.) a szociális hozzájárulási adó „jellegének” megfelelően nem járulék-, hanem adótörvény. Tekintettel azonban arra, hogy a szociális hozzájárulási adó valójában mégiscsak a társadalombiztosítási járulék „jogutódja” (ugyanazon mértékben, ugyanazon jövedelmeket és kötelezetteket érinti), az Eat. törvénybe számtalan szabály került át az 1997. évi LXXX. törvényből (Tbj.).
A jogalkotó azonban nem volt minden esetben következetes, így bizony – az elmúlt évek módosításai ellenére is – találhatunk a két törvény között ellentmondásokat, amelyek bizony egy-egy adóellenőrzés során kellemetlen következményekkel járhatnak.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen alapon várja el az adóhatóság, hogy a kft.-k a cégben személyesen közreműködő és egyben az ügyvezetői teendőket is ellátó tagok után duplán fizessék meg a szociális hozzájárulási adót!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
Vagy kössön többes munkaszerződést az ügyvezetésre és a társaság tevékenységében való személyes közreműködésre,tehát pl.egy könyvelő cégnék ügyvezetésre és könyvelői teendők ellátására együtt.Ez egyébként életszerű is,mert kis cégeknél
az ügyvezető általában személyesen is közreműködik a cégben,és a kettőt nem is lehet szétválasztani.
Remélhetőleg ez egy egyedi eset marad, még viccnek is ijesztő. Úgy látszik, most már minden napra jut egy riogatás, hogy éppen kinek kelljen rettegnie a hatóságtól.
Nem lehetséges, hogy a revizor a törvényi előírások értelmezésébe túl nagy energiát fektetett? Talán emiatt nem volt ideje elolvasni a saját munkáltatója által 2013.06.17-én kiadott tájékoztatót. Ebben ugyanis szerintem elég világosan elmagyarázzák, hogy milyen esetben kell TB szempontból társas vállalkozónak tekinteni a társas vállalkozás tagját a törvényi rendelkezések szerint. A tájékoztató kétséget kizáróan állítja, hogy ha a tag egyszer már társas vállalkozónak minősül, mert személyesen közreműködik a saját társaságában, és köteles megfizetni a minimum járulékokat és szochót, akkor az ügyvezetői tevékenységére vonatkozó megbízás szerinti jogviszonya még egyszer nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt (csak akkor keletkeztetne, ha a személyes közreműködése még nem keletkeztetett volna, mert a személyes közreműködése kizárt). Ha már egyszer van egy db társas vállalkozói jogviszonya a személyes közreműködése miatt, akkor a megbízási jogviszony alapján ellátott ügyvezetői teendői alapján kifizetett összeg után a megbízási jogviszonyra (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Egyébként azt a tanácsot hogyan fogadjuk meg, hogy az ügyvezetésre ne létesítsünk külön jogviszonyt, ha azt társas vállalkozói jogviszonyban nem lehet ellátni (hanem csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban)? Nem lesz abból baj?
Milyen aranyos!
"...Követel a NAV..."
Jobb helyeken a végrehajtók a dolgukat végzik, és nem követelnek!
Van törvényalkotó, és törvény alkalmazó...
Azon kívül megjegyezném, hogy szintén jobb helyeken, (Pl.: UK) nyereség adót, a képződött nyereség után kell fizetni, nincs "elvárt" nyereség minimum! (Ezt követelhetné a NAV!)
Jobb országokban pláne nincs olyan (szerintem állami terror!) hogy az adónemeknél valamely adónem alapjának a 150%-a után kell adót fizetni! (Egészségbiztosítási járulék alapja, a garantált bérminimum 150%-a, ha van egyetlen forint jövedelem, ha nincs, akkor is) "Mert úgy is lopnak a vállalkozók!"
Szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a! Szintén nem számít, hogy van-e jövedelem egyetlen forint is! "Mert úgy is lopnak a vállalkozók!"
Tovább megyek. Ha a vállalkozónak van munkája, és dolgozhat, kibocsát számlát, de nem fizet a vevő.
Akkor mi történik kulturált országunkban? (Saját példámat mondom.)
Tartoznak nettó egymillió forinttal, és a ráfordításaim felett, még köteles vagyok befizetni kedves, családbarát, NAV-os államunk felé még 270.000.- forintot! (ÁFA, amit nem kaptam meg!) Halasztani egyszer lehet, a második halasztást, veszteség leírást, egyéni vállalkozó esetén nem ismeri a törvény!
Véleményem szerint lenne mit "követelnie" a NAV világcégnek, csupán meg kellene kérdeznie néhány hozzáértőt! (Könyvelőket, gazdasági vezetőket, akik értéket állítanak elő, nem rossz törvényeket!)
Akkor talán, egyszer előfordulhatna az a nálunk szokatlan dolog, hogy úgy éreznénk, mi adózók, a törvények segítik, vagy legalább nem teszik lehetetlenné a munkánkat! Ezekért megy tönkre a fél ország!
Milyen keserű érzés mindezeket leírni, és tudni, hogy -szinte- senkit nem érdekel!
Ha a saját Kft-ben alkalmazottként köt m.szerződést, és az ügyvezetői teendőket megbízási szerződéssel látja el és a Ptk szerint nem kötelező ezt díjazás ellenében ellátni, akkor fel sem merülhet a kétszeres szoc.ho megfizetése