hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Özvegyi nyugdíj: ki kaphatja, mikor éled fel?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő
1

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíjra szerezhet jogosultságot a jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, illetve az élettársa. Ismertetjük azt is, hogyan, hol kell igényelni ezt a tb-ellátást.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosító feltételek vizsgálatakor elkülönülnek a hozzátartozói, illetve az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz viszont mind a hozzátartozó, mind a jogszerzőre előírt feltételek együttes teljesülése szükségeltetik.

Az elhunyt jogszerzőre előírt jogosultsági feltételek:

♦          a jogszerző a halál időpontjában sajátjogú nyugellátásban részesüljön. A szabályozás meghatározza, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozása esetén az említett személyek ellátását az elhalálozásuk időpontjában automatikusan öregségi nyugdíjnak kell tekinteni, ezért esetükben sem kerül sor további szolgálati idő vizsgálatára;

♦          ha a jogszerző a halála időpontjában nem a fent említett ellátásokban részesült, vagy nem részesült egyáltalán semmilyen ellátásban, úgy abban az esetben a jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság tekintetében külön vizsgálják a szolgálati idejüket azon elhunyt jogszerzőknek, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően ugyan rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, azonban nyugellátásuk 2012. január 1-jétől az elhalálozásukig már nem sajátjogú nyugdíjként, hanem rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. Szintén vizsgálni kell azon elhunyt jogszerzők szolgálati idejét is, akik részére 2011. december 31-ét követően került megállapításra a rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás.

Azon jogszerzők esetében, akiknél az előzetes szolgálati idő vizsgálatát írja elő a törvény, korcsoportonként az alábbi minimális szolgálati idő megszerzése szükséges az ellátásra való jogosultsághoz:

– 22 éves életkor előtti elhalálozás esetén legalább 2 év, vagy az iskolai tanulmányok megszűnését követő 180 napon belüli szolgálati idő szerzése;
– 22-25 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 4 év;
– 25-30 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 6 év;
– 30-35 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 8 év;
– 35-45 éves életkor közötti elhalálozás esetén legalább 10 év;
– 45 éves életkor betöltését követően bekövetkezett elhalálozás esetén pedig legalább 15 év szolgálati idő szerzése.

A hozzátartozókra előírt jogosultsági feltételek között különbséget kell tenni attól függően, hogy az elhunyt jogszerzővel milyen családjogi jogviszonyban álltak:

♦          A házastárs esetében, reá vonatkozó külön jogosultsági feltétel nincs, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság tekintetében csupán azt kell vizsgálni, hogy a jogszerző az elhalálozása időpontjában sajátjogú nyugdíjas volt-e, vagy, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában betöltött életkorához előírt szolgálati időt megszerezte-e.

♦          Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra, az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek fennállása esetén is, kizárólag abban az esetben lehet jogosult, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

♦          Az élettárs, a házastársra előírt feltételek fennállása esetén, kizárólag abban az esetben lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük – vagy annak akár csak egy része – alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Az előzőekben említett jogosultsági feltételek fennállása esetén a hozzátartozó részére úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj kerülhet megállapításra, mely hozzátartozói nyugellátás az általános szabály szerint az elhunyt jogszerző halálától egy évig folyósítható. Az általános szabálytól eltérően, amennyiben az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártát követően, bizonyos jól meghatározott személyi kör részére, korábban úgynevezett „állandó”, a mai szabályozás alapján már csak özvegyi nyugdíjnak nevezett hozzátartozói nyugellátás állapítható meg.

Ki szerezhet jogosultságot a fent említett özvegyi nyugdíjra?

♦          aki a jogszerző halálakor már betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,

♦         aki megváltozott munkaképességű (azt a személyt kell megváltozott munkaképességűnek tekinteni, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság orvosi bizottságának szakvéleménye szerint legfeljebb 50 százalék),

♦          aki házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben az előzőekben említett jogosultsági feltételek bármelyike az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésekor nem, de az elhunyt jogszerző halálától számított tíz éven belül bekövetkezik, úgy az özvegyi nyugdíj megállapíthatóvá válik.

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra jogosultság?

♦          ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít;

♦          a megváltozott munkaképesség jogcímen megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság abban az esetben szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű, azaz egészségi állapota meghaladja az 50 százalékot;

♦          az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása jogcímén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság abban az esetben szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

Özvegyi nyugdíj feléledése, ismételt megállapítása

A korábban megállapított és megszüntetett özvegyi nyugdíj abban az esetben állapítható meg újból, ha annak megszüntetésére nem házasságkötés miatt került sor és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a korábban megállapított özvegyi nyugellátás megszüntetésétől számított tíz éven belül bekövetkezik. Amennyiben a korábban megállapított özvegyi nyugellátás megszüntetésének jogcíme újabb házasságkötés volt, a házasság megszűnése után, az özvegyi nyugdíj abban az esetben állapítható meg újból, amennyiben az özvegy a házasságkötésekor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett igénybe, továbbá az özvegyet a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Özvegyi nyugdíj igénylése

Az özvegyi nyugdíj iránti igényt, amennyiben a jogszerző nem sajátjogú nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél kell előterjeszteni.

Abban az esetben viszont, amennyiben a jogszerző sajátjogú nyugdíjasként (ideértve a korhatár előtti ellátást, és a szolgálati járandóságot is) hunyt el, az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell benyújtani.

Az igényt írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő-lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton ügyfélkapus azonosítással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) az „Elektronikus ügyintézés” menüponton keresztül is be lehet nyújtani. A kérelemmel egyidejűleg mellékelni kell, egyebek mellett, a házassági anyakönyvi kivonatot, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi kivonatot, az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt, elvált vagy különálló házastárs esetén a tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzést vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (1)
valakivirag

1995-ben hunyt el a férjem, már nyugdíjas volt. Házasságunkból egy gyermek született. Egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást a lányunk. Egy gyermek után ugyan is nem jár özvegyi nyugdíj- nevelje fel az utca. 2013-ban nyugdíjba mentem 40 év után. Természetesen nem éled fel az özvegyi nyugdíj, mert 10 éven túli vagyok. Gratulálok a törvényalkotóknak. A társadalom kitaszítja azokat, akik tisztességgel végig dolgozták az életüket. Hozzá teszem a férjem is ledolgozott negyven évet és rendes nyugdíjba ment.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Aktív időbeli elhatárolás biztosításoknál

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tanulószerződés esetén törvényes távollét

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Közvetítő által kiállított vevői számla

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs