Nyugdíjjárulék-csökkentés: továbbra is áll a bál Romániában

Megosztás Tetszik

Változatlan formában fogadta el a román szenátus hétfőn a Traian Basescu államfő által megfontolásra visszaküldött, nyugdíjjárulék-csökkentésről szóló törvényt.

A jogszabály elfogadása érdekében a román parlamentet rendkívüli ülésszakra hívták össze, hogy a - jelenleg 20 és 30 százalék közötti - nyugdíjjárulék öt százalékkal való csökkentése az eredetileg tervezett időpontban, október elsején hatályba léphessen.

Romániában a novemberi államfőválasztásra készülő pártok egymást vádolják azzal, hogy a gazdaságélénkítő intézkedést csak szavazatszerző céllal támogatják. A járulékcsökkentést elvileg Basescu sem ellenezte, de úgy vélekedett, a technikai recesszióba került román gazdaság most nem tudná fedezni a bevételkiesést.

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök az ülés előtt úgy nyilatkozott: a jobboldali államfő csak azért hátráltat egy vállalkozóbarát intézkedést, mert azt politikai ellenfele akarja bevezetni.

A parlament rendkívüli ülésszakát a - Basescuval közösséget nem vállaló - Keresztény-liberális Szövetség (ACL) kezdeményezte. A jobboldali választási tömörülés ezzel szaván akarta fogni Pontát, mert szerintük az államfői tisztségre pályázó kormányfő csak a vállalkozók szavazatainak megszerzése érdekében harangozta be a járulékcsökkentést, de valójában nem sietne bevezetésével.

A szenátus hétfői ülésén Ioana Petrescu pénzügyminiszter az egykulcsos adórendszer bevezetéséhez hasonló bátor lépésnek nevezte a járulékcsökkentést, amelytől 70 ezer új munkahely létrehozását, a feketegazdaság kifehérítését remélik.

A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.

Ha a törvényt a képviselőház is változatlan formában szavazza meg, akkor az államfő már nem tagadhatja meg kihirdetését, hatályba lépését viszont tovább hátráltathatja azzal, ha normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.