Nyugdíj szüneteltetése: az egészségügyben dolgozókat is mentesítené a kormány

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben foglalkoztatottak mellett az egészségügyi dolgozókra is kiterjesztené a kormány azt a mentességet, hogy esetükben nem kell szüneteltetni a nyugellátásuk folyósítását, ellentétben a közszférában dolgozók jelentős részével.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C paragrafusának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
  • költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
  • honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
  • politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban,
  • köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
  • a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban

áll.

Ugyanakkor a Tny. végrehajtását segítő 168/1997. kormányrendelet (Tny.R) 73/B paragrafusának (1) bekezdése értelmében a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C paragrafusának (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony

  • szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
  • köznevelési intézményben vagy
  • szakképző intézményben

áll fenn.

A meghatározott feltételek létét az érintett foglalkoztatója nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn. (Az erre vonatkozó foglalkoztatói nyilatkozat a MÁK honlapjáról letölthető.)

Ezzel párhuzamosan a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Keny.) 11/A szakasza akként rendelkezik, hogy a Tny. 83/C szakaszának előírásait – a szakasz (3) bekezdésének a kivételével – megfelelően kell alkalmazni a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett közszolgálati jogviszonyt létesítő dolgozókra is, ideértve a Tny.R. kivételekre vonatkozó rendelkezéseit is.

A nap kérdése: nyugdíjas megváltozott munkaképességű számít-e a rehabilitációs hozzájárulásnál?

Tehát, aki közszolgálati jogviszony mellett korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, a jogviszony tartama alatt ugyancsak szünetel az ellátása, kivéve a Tny.R. 73/B paragrafusának (1) bekezdésében nevesített személyi köröket.

Kormányzati tervek szerint bővül ezen kivételezetti kör, amennyiben jogszabály formájában is megjelenik a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható kormányrendelet-tervezet, amely a Tny. R. előzőekben említett felsorolását bővítené az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló jogviszonyokkal.

A tervezet szerint a módosítást a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kellene alkalmazni, illetve egészségügyi dolgozóknak a Tny. 83/C paragrafusa alapján 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját a nyugdíjfolyósító szerv 2026. január 1-jétől, hivatalból folyósítaná.

További kedvezmény lenne, hogy azt a személyt, akinek a jogviszonya ebbe a körbe tartozik, és a nyugellátása 2025-ben szünetelt, úgy kell tekinteni, mint aki az év egy napján öregségi nyugellátásban részesült. Ennek a rendelkezésnek a 13. havi nyugellátás szempontjából van jelentősége, hiszen a Tny. 6/A paragrafusának (1) bekezdése értelmében 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. paragrafus (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. október 3-áig várja a kormány.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Költségszámlák le nem könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Parkolóhely, garázs bérbeadása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Saját kibocsátású egycélú utalvány II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink