További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nyugdíj elengedhetetlen feltétele, amit még mindig kevesen ismernek

  • Széles Imre
2

Noha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2010. január 1-jétől tartalmazza azt a szabályt, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat számára megállapítják, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat, ennek ellenére a mai napig akad, akinek e jogosultsági feltétel teljesítése problémát okoz. A következőkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.

Az említett jogosultsági feltételt – amely a későbbiekben beépítésre került a nők kedvezményes 40 év jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjazására, illetve a korhatár előtti ellátásra vagy szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabályokba is – 2009-ben azzal a szándékkal fogalmazta meg a jogalkotó (legalábbis a 2009. évi LX. törvény indoklása szerint), hogy arra ösztönözze a munkaképes korú embereket, hogy „szabad elhatározásból, de józan számítás alapján később vonuljanak nyugdíjba”. Ezt a józan megfontolást hivatott elősegíteni, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele az adott biztosítási jogviszony megszüntetése.

Az első, amit látnunk kell tehát e jogintézmény bevezetésével, hogy nem az említett ellátások melletti munkavégzést tiltja meg, hanem „mindössze” arra kötelezi a jogosultat, hogy legalább egy napra hagyjon fel a korábbi tevékenységével, azaz szüntesse meg a fennálló (egészen pontosan az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény „5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti”) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát.

Mindezt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 18. §-ának (4) bekezdése azzal egészíti ki, hogy nem jogosult nyugdíjra az sem, aki

  • az az uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
  • az a szociális biztonság egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban

azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, az említett biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

Ennek tényét az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján állapítják meg.

Mindez például egy munkaviszonyban álló, 2014. május 5-étől nyugellátást igénylő személy esetében azt jelenti, hogy a munkaviszonyát május 4-ével meg kell szüntetnie, illetve a nyugdíjigény benyújtásakor már rendelkeznie kell valamilyen arra vonatkozó dokumentummal (például a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás), amellyel azt bizonyítja, hogy a jogviszonya az adott napon meg fog szűnni.  

A munkaviszony megszüntetésére irányuló lépések megtétele előtt azonban célszerű meggyőződni arról, hogy a nyugdíjjogosultság ténylegesen fennáll-e, hiszen nem bizonyos, hogy elutasító határozat esetén a munkáltató semmisnek tekinti a jogviszony megszűnésére tett intézkedéseket.

Fontos tudni, hogy a munkaviszony megszüntetését nem helyettesítheti a fizetés nélküli szabadság.

Az egyéni vagy társas vállalkozó helyzete viszont lényegesen egyszerűbb, hiszen azáltal, hogy öregségi nyugdíjat állapítanak meg a számára automatikusan megszűnik e jogviszonyában a biztosítási kötelezettsége, hiszen sajátjogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatóvá válik, akit viszont Tbj. 5. § (1) e) és f) pontja nem sorol a biztosítottak közé. Természetesen, ha az adott tulajdonos tag munkaviszonyban (is) áll a társaságnál, ezt a jogviszonyát meg kell szüntetnie.

Ahogy utaltunk rá, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvény ugyancsak feltételül szabja a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság megállapításakor, hogy az igénylő ne álljon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: miben különböznek az előírások korhatár előtti ellátás igénylése esetén!

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

adózóna.hu

Igen, a kereseti korlát elérése utáni időszakra vonatkozó nyugellátást vissza kell fizetni, de ez csak a korhatár be nem töltött nyugdíjas munkavállalóra vonatkozik.
Ami a továbbdolgozás ösztönzését illeti: ezzel kapcsolatban a jogalkotó úgy gondolta – és ez a cikkben említett 2009. évi módosító törvény indoklásából egyértelműen kitűnik – hogy arra lehetőség szerint a nyugellátás igénybe vétele nélkül kerüljön sor.

Széles Imre

njgy

Ezt úgy kell érteni,

Ezt úgy kell érteni, hogy ha valaki felveszi a nyugdíját és tovább dolgozik attól utóbb visszakövetelhetik a felvett nyugdíjat. Ez elég furcsa ahhoz képest, hogy korábban a továbbdolgozást ösztönözték

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Székhelyváltozás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – számlázás

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X