adozona.hu
Nyugdíj, korhatár előtti ellátás – ilyenkor nem folyósítható
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdij_korhatar_elotti_ellatas__ilyenkor_n_JABPBW
Nyugdíj, korhatár előtti ellátás – ilyenkor nem folyósítható
Elérte-e a nyugdíjkorhatárt vagy sem, milyen jogviszonyban foglalkoztatják, mennyi a keresete – egyebek között ezektől függ, hogy keresőtevékenység esetén szüneteltetni kell-e a nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás folyósítását.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt átalakítását követően saját jogú nyugellátás megállapítására és folyósítására kizárólag azon személy részére nyílik lehetőség, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve azon nők részére, akik rendelkeznek a jogszabályban rögzített 40 évi jogosultsági idővel.
Azon személyek saját jogú nyugellátása, akik a fenti időpontban még nem töltötték be a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, a külön jogszabály alapján megállapított művésznyugdíj, szolgálati nyugdíj stb. – ezen időponttól korhatár előtti ellátásként, illetve szolgálati járadékként kerül továbbfolyósításra. A nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén, korhatár előtti ellátás megállapítására van lehetőség.
A saját jogú nyugellátások megállapítására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezései az irányadóak, a korhatár előtti ellátást szabályozó a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény pedig meghatározza, hogy a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A Tny. két szakasza foglalkozik a folyósított nyugellátás keresőtevékenység miatti korlátozásával. A Tny. 83/B §-a a keresőtevékenységből származó kereset mértékétől, míg a Tny. 83/C §-a a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony típusától teszi függővé az ellátás folyósításának korlátozását, függetlenül az abból származó kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben kötelező szüneteltetni az időskori ellátás folyósítását!
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Tisztelt Filatelia!
A korábbi cikkben, valamint a hozzászólásában feltett kérdésére, sajnálatos módon téves jogértelmezést nyújtottam. A téves tájékoztatásért ezúton kérem, szíves elnézését. Az adott témában áprilisban megjelent cikk tartalmaz megfelelő tájékoztatást.
Üdvözlettel: Winkler Róbert
Tisztelt Szakértő!
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értelmezése szerint a 2013.decemberi havi munkabér 2014.januári kifizetése esetén is a 2013. évi keresethez kell számítani, azaz nem osztják az Ön jogszabály értelmezését, hogy decemberi bér esetén is az elérés, jóváírás időpontja a meghatározó.
Két ellentmondó értelmezés ütközik, érdekelne, hogy mi a véleménye minderről.
Köszönettel.
Tisztelt Lensan!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-nak, mely a keresetkorlát miatti szüneteltetést szabályozza, szövege szerint: „Ha...a nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesülő személy a „tárgyévben” a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a „tárgyév” első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott „tárgyév” december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell”.
Az előzőek alapján egyértelmű, hogy a vonatkozó tárgyévre kell figyelembe venni a nyugdíjjárulék alapot képező kereseteket. Az utólagos kifizetésről szóló munkáltatói adatszolgáltatásnak egyébként tartalmaznia kell, hogy a kifizetés mely időszakra vonatkozik. A NAV a munkáltatók által teljesített adatszolgáltatás alapján értesíti a nyugdíjfolyósító szervet a kumulált összeg eléréséről.
A fentiektől függetlenül javasolom, hogy amennyiben a 2014. januárban történt kifizetéssel a 2013. évi keresetkorlátot meghaladta azt soron kívül jelentse be a nyugdíjfolyósító szervnél és közölje, hogy a kereset mely időszakra vonatkozóan került kifizetésre.(amennyiben rendelkezik a kifizetésről külön elszámolással – bérigazolással - is, célszerű annak megküldése is). Az esetleges ellentmondó adatokat a nyugdíjfolyósító szerv külön eljárás során köteles tisztáznia.
Winkler Róbert
Tisztelt Szakértő!
Kapcsolódva a NY-keresetkorlát témához,kérem lehetőség szerint azt a jogszabályi helyet megjelölni, mely szerint 2014-ben már csak a tárgyévben
végzett keresőtevékenységből származó jövedelmek számítanak a jöv.korlát szerinti jövedelembe.Érintve vagyok, mivel a 2013.11-12 havi óraadói ill. vizsgáztatási díjamat csak 2014.01.hó végén kaptam meg.Fáradozását köszönöm!
Tisztelt Filatelia!
A keresetkorlát vizsgálatával kapcsolatos észrevételében foglaltakat csak részben tudom megerősíteni.
Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a tárgyévre vonatkozó nyugdíjjárulék alapot képező kereseteket kell figyelembe venni, melynek során figyelemmel kell lenni azok elérésének időpontjára is. A vizsgálat során egyeztetésre kerül az adott személy bejelentése a NAV adatszolgáltatásával, mely adatszolgáltatás rendszerint kb. 2 hónappal később kerül a nyugdíjfolyósító szerv tudomására. A NAV adatszolgáltatás, a munkáltatói bejelentés alapján, csupán a kumulált kereset vonatkozó hónapját tartalmazza, ezzel szemben a munkavállaló tudja bejelenteni a kereset "elérésének" tényleges időpontját, mely időpont a nyugellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének szempontjából, a szüneteltetési ok bekövetkezésének tudomására jutása.
Az Ön példájánál maradva a decemberi kereset "elérése" már nem az adott évben történik, a 2013. évi nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére 2014. évben már nem kerülhet sor, a 2013. decemberi havi nyugellátás visszakövetelése pedig indokolatlan, hiszen az ügyfél a bejelentési kötelezettségét időben teljesítette és a keresetkorlátot 2013. évben ténylegesen nem haladta meg. A 2013. decemberi nyugdíj visszakövetelésére abban az esetben kerülhetne sor, ha a decemberre járó kereset nem 2014. január 2-án, hanem még 2013. december hónapban kifizetésre került volna.
2014. év vonatkozásában a keresetkorlát vizsgálatánál már a 2014. évben végzett kereső tevékenységből származó kereseteket veszik majd figyelembe, tehát a 2014. január 2-án átutalt 2013. december hónapra vonatkozó kereset nem kerül figyelembe vételre a 2014. évi keresetkorlát vizsgálatánál.
Üdvözlettel: Winkler Róbert
Tisztelt Szakértő!
Ezek szerint az éves keretösszeg elérését pénzügyi szemléletben kell vizsgálni?
Tehát a 2013.december havi munkabért, mely 2014.január 2-án kerül átutalásra, már a 2014.évi keretösszegnél kell figyelembe venni?
Az Ön 2014. május havi példájának analógiájából számomra ez következik.
Nagyon megköszönném, ha megerősítene ebben.