hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiszivárgott: itt vannak a bővített családi kedvezmény részletei

  • Dutka Noémi - Molnár Patrícia
1

Mindkét egyéni járulék terhére érvényesíthetik 2014. január 1-jétől a magánszemélyek a személyi jövedelemadójukból igénybe nem vehető családi kedvezményt. A törvénytervezet meghatározza, milyen sorrendben, és mekkora mértékben lehet az egyes egyéni járulékok terhére érvényesíteni az úgynevezett családi járulékkedvezményként - értesült az Adózóna.hu.

A jövő héten terjeszti az Országgyűlés elé a 2014-re vonatkozó adótörvény-módosításokat tartalmazó javaslatcsomagot Varga Mihály pénzügyminiszter. A salátatörvény egyik leghangsúlyosabb eleme a családi járulékkedvezmény bevezetése. Azok a családok, amelyek alacsony jövedelmük miatt a személyi jövedelemadójukból nem tudják teljes egészében igénybe venni a családi kedvezményt, a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthetik azt.

Így a családi kedvezmény révén elérhető maximális megtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára emelkedik. Ez azonban csak a bruttó 300 ezer forint jövedelemmel rendelkező családok (ideértve a gyermeküket egyedül nevelőket is) esetében igaz.

A törvényjavaslat szerint a következőképpen nézne ki a családi járulékkedvezmény összege: a biztosítottat a személyi jövedelemadó törvény szerint megillető családi adóalap-kedvezmény összegéből le kell vonni a biztosított és házastársa, illetve élettársa által ténylegesen érvényesített adóalap-kedvezményt. A fennmaradó adóalaprész szja-tartalmának megfelelő összeget, vagyis a 16 százalékát lehet családi járulékkedvezményként érvényesíteni.

Mint ismeretes, jelenleg egy, illetve kettő kedvezményezett eltartott esetén gyermekenként havonta 62 500, három-, illetve többgyermekeseknél pedig kedvezményezett eltartottanként 206 250 forinttal lehet csökkenteni az adó alapját. Ez azt jelenti, hogy az egygyermekes családok havi bruttó 62 500, a kétgyermekesek 125 000, a háromgyermekesek pedig 618 750 forint bruttó jövedelem (ami az adóalap-kiegészítés eltörlése révén az idei évtől már megegyezik az adóalap összegével) alatt nem tudják teljes egészében kihasználni a kedvezményt. 

A kedvezmény kiterjesztése alapvetően a három vagy több gyermeket nevelő családokat, illetve a két gyermeket nevelő egyedülállókat érinti kedvezően. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint a kedvezmények kiterjesztése összesen 260-270 ezer háztartás számára hoz ez előnyt. A többletjövedelem több mint 90 százaléka a mintegy 100-110 ezer három-, illetve többgyermekes család kasszáját gyarapítja. Ugyanakkor a sokgyermekes családok jelentős része a bővítés után sem tudja teljes egészében kihasználni a családi kedvezmény lehetőségeket.

Nézzünk néhány példát, mit jelentene ez a gyakorlatban!

Példa 1: Egyedülálló szülő, havi 300 ezer forint bruttó bérrel, három kedvezményezett eltartottal. Az érvényesíthető adóalap-kedvezmény havonta 3 x 206 250 = 618 750 forint.
2013-ban az említett magánszemély 300 ezer forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ami a 16 százalékos adókulccsal számolva havonta 48 ezer forint adókedvezménynek felel meg.

2014-ben a fennmaradó 318 750 forint adóalap-kedvezmény 16 százalékát érvényesíthet járulékkedvezményként, ami havi 51 ezer forint többletet jelent, s így a magánszemély maximálisan ki tudja használni a három gyermek esetén igénybe vehető havi 99 ezer forintnyi adókedvezményt. Az 51 ezer forintos növekmény pontosan megegyezik a bruttó 300 ezer forintos jövedelem összesen 17 százalékát kitevő egyéni járulék összegével. Vagyis az említett magánszemély esetében valóban az adóalap 33 százalékára nő a családi kedvezmény a jelenlegi 16 százalékról.

Példa 2: Két szülő, három gyermekkel, fejenként 200-200 ezer forintos bruttó havi bérrel. Az érvényesíthető adóalap-kedvezmény 3 x 206 250 = 618 750 forint.

2013-ban havonta 400 ezer forint adóalap-kedvezményt, vagyis 64 ezer forint adókedvezményt vehet igénybe a két szülő együttesen. 2014-ben a fennmaradó 218 750 adóalap-kedvezménynek a 16 százalékát, vagyis további 35 ezer forintot érvényesíthetnek családi járulékkedvezmény formájában. A példában szereplő család így szintén a maximális összeggel, havonta 99 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő adóját. A kedvezmény mértéke azonban 16 százalékról mindössze 24,75 százalékra nő (a család összjövedelmére vetítve), szemben az előbbi példában említett 33 százalékkal.

Példa 3: Egyedülálló szülő, két gyermekkel, havi jövedelme 2013-ban és 2014-ben is 100 ezer forint. Az érvényesíthető családi adóalap-kedvezmény két gyermek után 2 x 62 500, összesen havi 125 ezer forint.

2013-ban havonta 100 ezer forintot adóalap-kedvezményt érvényesíthet, vagyis 16 ezer forint adó megfizetése alól mentesül. 2014-ben a fennmaradó 25 ezer forint adóalap-kedvezmény 16 százalékát, azaz további 4 ezer forintot járulékkedvezmény formájában vehet igénybe. Összesen tehát 20 ezer forinttal csökkentheti a fizetendő adóját, ami a korábbi 16 százalék helyett 20 százalék kedvezményt jelent.

Példa 4: Két szülő, két gyermekkel, fejenként 100-100 ezer forint bruttó bérrel. Az érvényesíthető családiadóalap-kedvezmény összesen havi 125 ezer forint. Ketten együtt már az idei évben is teljes egészében ki tudják használni a családi adóalap-kedvezményt, ami havonta adóban 20 ezer forint megtakarítást jelent a család számára. Miután már az idén is kimerítik az adóalap-kedvezmény keretüket, őket egyáltalán nem érinti a kedvezmény kibővítése. Esetükben a kedvezmény mértéke (a család összjövedelmére vetítve) mindössze 10 százalék, ez az arány jövőre sem változik.

Először az egészségbiztosítási, utána a nyugdíjjárulék

Családi járulékkedvezményt a családi adóalap-kedvezményre is jogosult biztosítottak és házastársuk, illetve élettársuk vehetnek igénybe.  A járulékkedvezményt már az adóelőlegben is lehet majd érvényesíteni.

A törvénytervezet előírja, hogy a kifizetőnek először a megállapított személyi jövedelemadó alapból le kell vonnia a családi adóalap-kedvezményt. Ha az adóalap nem nyújt elegendő fedezetet a teljes kedvezmény érvényesítésére, akkor a fennmaradó adóalap-kedvezmény 16 százalékának megfelelő összeggel lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat.

Az előterjesztés rögzíti azt is, hogy először az egészségbiztosítási járulékból lehet érvényesíteni a ki nem használt kedvezményt, ha annak összege nem elegendő, akkor lehet a maradékot a nyugdíjbiztosítási járulékból levonni. A családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti a munkáltató, hogy az annak megfelelő összeget a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, illetve, ha annak összege nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Hasonlóan az adóalap-kedvezményhez, a családi járulékkedvezményt is megoszthatják egymás között a házastársak, illetve élettársak. Erről az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen nyilatkozniuk kell.

Fontos rendelkezés, hogy ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásában megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is maradt, akkor a javaslat szerint nem kell visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadót kell megfizetnie. Erre a rendelkezésre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ne kelljen újraszámolni a háromféle közteherre vonatkozóan a különféle családi kedvezmények összegét.

Arra viszont nagyon ügyelni kell, hogy a családi adókedvezmény havi összege ne legyen több, mint a biztosított által a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény. Ebben az esetben ugyanis a biztosítottnak a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírságot kell fizetnie. Akkor nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési különbözet nem haladja meg a 10 ezer forintot.

A törvényjavaslat fontos szabályként rögzíti, hogy az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát és az ellátások összegét. Vagyis függetlenül attól, mennyi járulékot fizet valaki, a bruttó jövedelme lesz az alapja például a táppénz vagy a gyed kiszámításának. Az még a jövő zenéje, hogy ha valóban megvalósulna az egyéni járulékfizetésen alapuló nyugdíjrendszer, hogyan kompenzálnák a családi kedvezmények járulékcsökkentő hatását.

Vagy személyi adókedvezmény, vagy családi járulékkedvezmény

Fontos kitétel, hogy a magánszemélyek nem vehetnek igénybe személyi jövedelemadó kedvezményt, és nem rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról sem, ha ők, vagy akár az élettársuk, házastársuk családi járulékkedvezményt érvényesít. Erre a rendelkezésre azért van szükség, hogy a családi járulékkedvezményt valóban csak akkor lehessen igénybe venni, ha a házas- vagy élettársak már tényleg nem tudnak több családi adókedvezményt érvényesíteni. Vagyis a házastársak, élettársak ne tervezhessék együttes adó- és járulékkötelezettségüket úgy, hogy a családi adó-, illetve járulékkedvezményen túl még tovább csökkenthessék közterheiket.

Végre feltűnt: hiányos az adóbevallás

A jövőben a magánszemélyeknek az adóbevallásukban már arról is nyilatkozniuk kell, hogy a gyermekeik – ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak. Az indoklás szerint erre a módosításra azért van szükség, hogy az adóhatóság könnyebben, több információ alapján ellenőrizhesse a kedvezmények igénybevételét.

Ennél sokkal nyomósabb érv is szól amellett, hogy az egyes eltartottak státuszának év közbeni változásait fel lehessen tüntetni az adóbevallásban. A 2012. évre szóló adóbevallást magánszemélyek sokasága csak óriási kínszenvedés árán tudta kitölteni.

Ha egy gyermek 2012 júniusában befejezte a középiskolai tanulmányait, a múlt évben utána csak 6 jogosultsági hónapra járt a családi kedvezmény. Ha ősztől egyetemen továbbtanult, akkor további 6 hónapra eltartottként lehetett figyelembe venni.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemélynek 2012. január elsején két középiskolás és egy főiskolás gyermeke volt. Az egyik középiskolás gyermek szeptembertől nappali tagozatos egyetemre járt, így júliustól - az idősebb testvéréhez hasonlóan - már őt is csak eltartottként lehetett figyelembe venni (feltéve persze, ha nem rendelkeztek önálló jövedelemmel). 

A törvény szerint a családi kedvezmény jogosultsági hónapokra jár. A példabeli esetben az egyetemre felvett gyermeknél ez 6 hónap, míg a középiskolásnál 12 hónap. Ez összesen 18 hónap, amely után - a három gyermekesekre vonatkozó havi 206 250 forinttal számolva - összesen 3 millió 712 ezer 500 forint adóalap-kedvezmény jár.

És itt szembesültek a problémával az adózók. Ha a 03-as lapot a szeptember utáni állapotnak megfelelően töltötték ki, akkor 1 kedvezményezett eltartottat (1-es kód) és kettő eltartottat (2-es kód) jelöltek. Ebben az esetben azonban az internetes nyomtatványkitöltő program csak 12 x 206 250, azaz összesen 2 millió 475 ezer forintot fogadott el, szemben a törvény szerint járó 3 millió 712 ezer 500 forinttal.

A magánszemély akkor tudta maximálisan kihasználni a törvény alapján neki járó kedvezményt, ha az év közben legkedvezőbb állapotot tüntette fel a bevallásában. Vagyis az adott esetben az év egészére két gyermeket jelölt meg kedvezményezett eltartottként, és egyet eltartottként.

Fontos változás lesz mindemellett a következő évtől, hogy ha ugyanaz a szülő az adóévben két másik személlyel osztja meg, vagy érvényesíti közösen a családi kedvezményt (például az édesanya ugyanazon éven belül elválik, és újraházasodik), akkor az élettársak, házastársak esetében azt is jelölni kell a bevallásban, hogy az érintett személyek külön-külön hány hónapig jogosultak a családi kedvezményre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Gabor7409

Ez nagyon szépen hangzik,de mi van a 2 gyerekes családokkal????? Olyan lesz ez is mint az emelt szocpol!Várjuk mint a Messiást és sehol semmi!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

FEOR 9223 szochokedvezménye

Széles Imre

tb-szakértő

Őstermelőként termőföld értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Áfaarányosítás őstermelő esetében

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close