Járulék- és katafizetési mentesség az ellátások szempontjából

Megosztás Tetszik

Sok-sok kérdés érkezik a címbeli téma kapcsán, így talán nem haszontalan, ha a kedvezménnyel érintettek társadalombiztosítási ellátásainak alakulásával egy kicsit bővebben foglalkozunk.

A 61/2020., illetve a 68/2020. kormányrendelet a világjárvánnyal összefüggő gazdasági helyzetre tekintettel számos – az említett jogszabályokban részletezett – tevékenységi körben tevékenységet folytató

› kisadózó vállalkozást mentesít a bejelentett kisadózó utáni kata megfizetése alól, illetve

› kifizető (foglalkoztató) egyéni és társas vállalkozó számára engedi el a foglalkoztatáshoz, jogálláshoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást, valamint

› csökkenti az egyéni járulékfizetési kötelezettséget az ugyanezen kedvezményezetti körben az egyéni és társas vállalkozók, illetve munkaviszonyban álló dolgozók esetében, mentesítve a járuléklapot képező jövedelmet a 10 százalékos nyugdíjjárulék, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék alól, míg a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot legfeljebb havi 7710 forintig kell levonni és megfizetni.

A jogszabály 1. § (4) bekezdése, illetve (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kedvezményes járulékfizetés, illetve a tételes adó megfizetése alóli mentesülés nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Tehát a járulékkedvezménnyel érintett egyéni vagy társas vállalkozó, munkaviszonyban álló dolgozó ugyanúgy szerez szolgálati idő, nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot, álláskeresési támogatásokra jogosultságot, mint ha megfizetné a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb részleteket!