Indulhat a betegturizmus

Megosztás Tetszik

Az európai uniós állampolgároknak mostantól elvileg nem kell a bíróságon visszakövetelniük a külföldi kórházi kezelés díját, egy október 25-én hatályba lépett irányelv ugyanis tiszta jogi helyzetet próbál teremteni az unión belüli betegjogok tekintetében.

Október 25-én életbe lépett az az uniós irányelv, amelynek értelmében minden uniós állampolgár igénybe vehet egészségügyi ellátást egy másik tagországban saját biztosításának terhére. Az EU szerint nem fog növekedni érdemben az egészségturizmus, magyar EP-képviselők viszont éppen ezt várták korábban a jogszabálytól.

„A mai nap Európa-szerte nagy jelentőségű a betegek számára. Ettől a naptól kezdődően hatályosak ugyanis azok az uniós jogszabályok, amelyek biztosítják az uniós polgárok számára azt a jogot, hogy egy másik uniós országban kezeltethessék magukat és a kezelés költségeit visszatéríthessék. A mai nappal minden uniós országnak át kellett ültetnie nemzeti jogába a 30 hónappal ezelőtt elfogadott, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvet" - jelentette ki pénteken Tonio Borg, az egészségügyért felelős biztos.

 Az Európai Bizottság 2008-ban elégelte meg, hogy az Európai Bíróság nem kis energiát fordít a külföldi kórházi ellátás költségeivel kapcsolatos perekre, és az EP nyomására javaslatot terjesztett be a határokon átnyúló betegjogok tisztázására. A luxemburgi bírói gyakorlat ráadásul útmutatást is adott a testületnek: a Bíróság ugyanis a jogesetek túlnyomó többségében a betegeknek adott igazat, és arra kötelezte a származási ország hatóságait, hogy térítsék meg a külföldi kórházi ellátás díját a pácienseknek.

Két és féléves vita után 2010 decemberében született meg a kompromisszum a Bizottság, a Tanács és az EP között.

Az irányelv főszabályként mondja ki, hogy egy uniós állampolgárnak joga van egészségügyi ellátást igénybe venni az Európai Unió bármely másik tagállamában, ennek a költségeit pedig a lakhely szerinti ország egészségügyi hatóságának kell állnia, amennyiben a betegnek van biztosítása. A biztosító azonban csak annyit téríthet meg a kezelés díjából, amennyibe otthon is került volna a beavatkozás. 

A mostani irányelv nem vonatkozik a külföldön balesetet szenvedők ellátására, kizárólag az előre tervezett kórházi beavatkozások jogi alapját teremti meg a direktíva. (A baleseti ellátást a szociális biztonsági rendszerek együttműködéséről szóló 883/2004/EK irányelv szabályozza.)John Dalli egészségügyi biztos szerint az irányelv tisztázza a külföldi egészségügyi ellátás igénybevételének lehetőségeit, meghatározza, ki felel az ilyen esetekben biztosított ellátások minőségéért és biztonságáért, és megerősíti például a speciális ellátásokat biztosító referenciaközpontok együttműködését.

Korlátozások és kivételek

A tagállamok kérésére több féket is beépítettek az irányelvbe. A jogszabály kiszámíthatatlan következményei miatt a Tanács a nemzeti egészségügyi kasszák egyensúlyának felborulásától tartott, és attól félt, hogy bizonyos ellátási szegmensekben megindulhat a külföldi kezelésre „vágyók” áradata. Ennek megakadályozására került bele a szövegbe, hogy a beteg származási helye szerinti tagállamnak csak olyan mértékben kell megtérítenie egy külföldi ellátás költségeit, amennyibe az otthon is kerülne. A különbözetet a betegnek kell fizetnie.

Ha viszont egy nyugat-európai állampolgár egy olcsóbb kelet-európai országba utazik kezelésre, akkor nem kapja meg a különbözetet. További főszabály tehát, hogy a betegnek nem származhat anyagi előnye abból, hogy az irányelv engedményeit kihasználva külföldön kezelteti magát. Így például, ha egy német állampolgár, akinek az otthoni biztosítója nem fizeti a fogorvosi ellátást, Franciaországba utazik kezelésre, a hatóságok nem térítik meg a kezelés költségeit, ugyanis az otthoni szabályok az irányadók.

Az Európai Parlament azt is kérte, hogy az állampolgárnak ne kelljen „zsebből” kifizetnie az ellátás költségeit, mert ez sok beteget visszatarthat a külföldi kezeléstől, még ha utólag meg is kapja erre a pénzt. Az elfogadott javaslat ezt csak azokban az országokban teszi lehetővé, amelyekben a biztosító előzetesen finanszírozza az ellátást.

Előzetes engedélyeztetési rendszer

 Az Európai Bizottság várakozásai szerint az irányelv fontos hozadéka lehet az egyes tagállami várólisták jelentős rövidülése, egy – a kezelésre még hónapokig váró – beteg ugyanis dönthet úgy, hogy külföldön műtteti meg magát egy olyan országban, ahol jelentősen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra.

A tervezett külföldi kórházi kezelések esetében viszont a pácienseknek előzetesen be kell jelenteniük a származási ország hatóságánál, hogy mely országban, milyen beavatkozást szeretnének elvégeztetni. A tagállamoknak ugyanis – meghatározott esetekben – joguk van visszautasítani a költségek utólagos visszatérítését.

Ilyen ok lehet például, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a külföldre utazás veszélyezteti a beteg egészségét, ha valaki fertőző betegként szeretné magát külföldön kezelni, ha a hatóság attól fél, hogy a fogadó országban aránytalanul rossz minőségű az egészségügyi ellátás, vagy ha a biztosító úgy látja, hogy belátható időn belül belföldön is megfelelő ellátást kaphat a beteg.

Kérdés, hogy mit jelent a belátható idő. A bolgár Antonya Parvanova a jogszabály elfogadásakor azt mondta, hogy betegségtípusonként és személyenként eltérő a belátható idő. „Egy életveszélyben lévő páciens, vagy egy cukorbeteg esetében, akinek amputálhatják a lábát, néhány nap is sok, de egy biztosító által is támogatott plasztikai beavatkozásnál több hónapos várólista esetében is megtagadhatják a külföldi kezelést” – fejtegette a képviselő.

A keretjogszabály kötelezi a tagállamokat úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok kialakítására, ahol a páciensek hozzáférhetnek majd a többi tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásra vonatkozó információkhoz.

Hol és kik veszik igénybe?

 Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az európai betegek 1 százaléka kezelteti magát külföldön. A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti képviselők és bizottsági források egyöntetűen állították, hogy ez az arány az irányelv hatályba lépését követően sem fog drámai mértékben megnőni. A cél nem is ez – hangsúlyozták, hanem sokkal inkább az, hogy világos jogi alapja legyen a külföldi ellátásnak, tehát „aki mégis egy másik EU-tagországban kezeltetné magát, az legyen biztos abban, hogy mire számíthat.”

Az irányelv francia néppárti jelentéstevője szerint nehéz megállapítani, hogy mely országok állampolgárai körében lesz népszerű a jogszabály, de felhívta a figyelmet arra, hogy a határmenti régiókban biztosan többen veszik majd igénybe a külföldi szolgáltatásokat, itt ugyanis nem ritka, hogy a lakóhelyhez közelebb van egy külföldi kórház, mint a legközelebbi belföldi.

Francoise Grossetete szerint ugyancsak nagy segítséget nyújt a jogszabály a tartósan külföldön élőknek és a ritka betegségben szenvedőknek is. Utóbbiak ugyanis az európai referenciahálózat segítségével könnyebben meg tudják találni azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek a legjobb minőségű szolgáltatásokat nyújtják az adott betegségre. Ez esetben is előzetes engedélyt kell kérni a származási ország hatóságától.

Fellendül-e a betegturizmus?

A Bizottság és az EP állítja, hogy az irányelvnek nem célja a betegturizmus fellendítése, és bizottsági források a BruxInfónak megerősítették, ettől nem is tartanak. Magyar európai parlamenti képviselők viszont a jogszabály elfogadásakor jó lehetőséget láttak ebben.

A jogszabály elfogadásakor még EP-képviselő Áder János szerint Magyarország számára „különösen előnyös az elfogadott jogszabály, hiszen kijelöli azon kereteket, amelyek között lehetőség nyílik majd Magyarország természetes adottságainak kiaknázására a gyógyturizmusban.

A szocialista Herczog Edit ugyanezt remélte. A politikus közleményében azt írta, ne a tehetséges orvosok és nővérek menjenek külföldre a jobb fizetés reményében, hanem a külföldi betegek jöjjenek hozzánk.

A jogszabály két és fél évet adott a tagállamoknak a második olvasatban elfogadott irányelv nemzeti átültetésére. Ennek a határideje járt le most október 25-én.
A témában ITT olvashat még.