hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Harmadik országbeli távmunkás: válaszok speciális adó- és tb-kérdésekre

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A pandémia következményeként, de akár normál körülmények között is előfordul, hogy egy magyar munkáltató külföldön egy harmadik országbeli munkavállalót kíván foglalkoztatni. A külföldi helyismeret hiánya miatt ismeretlen területre tévedünk, ezért is fontos, még a munkaszerződés megkötése előtt feltérképezni a munkavállalással összefüggésben felmerülő jogi előírások mellett az adó- és járulékszabályokat, erre világít rá az Adózóna olvasójától érkezett kérdés.

A kérdés részletesen így hangzik:

"Hogyan kell helyesen eljárni, ha egy harmadik országbeli magánszemélyt szeretne távmunkában foglalkoztatni egy magyarországi kifizető? Munkaviszony létrejöhet közöttük? A munkavállaló a saját országából dolgozik, nem jön Magyarország területére. A munkáltató által kifizetett bérjövedelem után a foglalkoztatott fogja a saját országa szerinti adó- és tb-kötelezettséget befizetni és bevallani? A magyarországi foglalkoztatónak a szochót és a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni utána? A KSH szerinti átlagos statisztikai létszámba beleszámít-e az érintett munkavállaló? Kell-e Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkeznie?"

A kérdés nagyon összetett. Mivel sem a magánszemély állampolgársága, sem a munkavégzés helyének országa nem szerepel a kérdésben, ezért az általános összefüggések alapján lehet rá válaszolni.

Először is, nincs akadálya annak, hogy egy külföldi munkavállalót egy magyar munkáltató foglalkoztasson külföldön. Viszont fontos, hogy előzetesen érdemes tájékozódni a foglalkoztatás helyén érvényes munkajogi előírásokról, ugyanis nem zárható ki, hogy az adott ország jogszabályai szerint helyi munkaszerződést kell kötni.

A külföldi munkajogi előírások mellett tisztázni kell azt is, hogy a munkavállaló által a magyar munkáltató javára végzett tevékenység következtében a magyar cégnek keletkezik-e telephelye a munkavégzés országában, és ha igen, a telephelynek milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatással összefüggésben. Ha a magyar jogviszony alapján történő foglalkoztatásnak külföldön nincs jogi akadálya, akkor a magyar adó- és társadalombiztosítási kötelezettség eldöntésénél fontos szerepet tölt be, hogy a munkavállaló melyik ország állampolgára, és melyik országban végzi a munkát.

A kérdésben szereplő munkavállalóról csak annyit lehet tudni, hogy harmadik országbeli, azaz olyan ország állampolgára, amellyel Magyarországnak nincs a szociális biztonságra vonatkozó egyezménye, így nem terjed ki rá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) hatálya.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerhesse szakértőnk válaszát a további felmerült kérdésre is.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Házhoz járó kozmetikus – iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Könyvvizsgáló megválasztása 2.

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink