Dolgozó nyugdíjasok: itt vannak a járulékfizetés részletes szabályai

Megosztás Tetszik

Sokszor felmerül az a kérdés, milyen járulékokat kell fizetni akkor, ha a nyugdíjas dolgozik. Az alábbiakban összefoglaljuk a foglalkoztatott és a vállalkozást folytató nyugdíjasok járulékfizetését.

A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nőket és a korhatár előtti ellátásban részesülőket.

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs (kivétel ez alól a közszféra). Azaz, ha valaki 80 évesen is alkalmas arra, ahogy adott munkát elvégezzen, akkor munkaviszonyban, akár napi 8 órában is dolgozhat, mindenféle jövedelemkorlát nélkül.

Munkaviszony

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel – csakis ekkor –, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. A saját jogú nyugdíjasnak egyáltalán nem kell megfizetnie a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot.

Azaz bruttó 100 ezer forint munkabér esetében 10 ezer forint nyugdíjjárulékot és 4 ezer forint természetbeni járulékot kell fizetni. Az ez esetben 3 ezer forintos pénzbeli járulékot pedig csak akkor kell megfizetni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

Más a helyzet a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők és a korhatár előtti ellátottak esetében. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az ő munkavégzésükre az a szabály érvényesül, hogy amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a tizennyolcszorosát, 2014-ben ez 101 500 x 18 = 1 827 000 forint), a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást.

A munkaviszony esetében fontos tudni azt is, hogy az 55 év feletti munkavállaló – aki természetesen lehet nyugdíjas is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Vállalkozási jogviszony

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A járulékfizetési kötelezettségeket összevetve megállapítható, hogy a kiegészítő tevékenység alapján történő fizetés a legkedvezőbb járulékfizetés.

A nyugdíjjárulékot

– a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
– az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét,
– átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem,
– az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka

után fizeti meg.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25 000 forint tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Ha egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor kisadózóként 25 000 forint tételes adót fizet, míg a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásában – ha vesz ki jövedelmet – csak 10 százalék nyugdíjjárulék terheli. Ez esetben a 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot azért nem kell megfizetni, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség alól.

Végezetül érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérheti a nyugdíjbiztosítótól, nyugdíját (nyugellátását) foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növeljék meg. Azaz növelésre nem automatikusan, hanem csak akkor kerül sor, ha ezt a nyugdíjas magánszemély a nyugdíjbiztosítótól írásban benyújtott nyomtatványon kérelmezi.